Rengeteg tudományos fokozattal rendelkező kutató dolgozik a konzervatív think thankeknél, akik gyakran oktatnak egyetemen is, a baloldalról mégis áltudományossággal vádolják őket.
Áltudományos műhelyeket, a kormány által felügyelt think-thankeket, a „hivatalos” tudományos intézményrendszer megkerülését és áltudományos ideologizálást emlegetnek időről-időre az ellenzéki baloldali értelmiségi körökben a magyarországi konzervatív intézményrendszer kiépülése kapcsán.
Pető Andrea, a CEU gender tanszékének vezetője például – ahogy azt a Mandiner idézte – a Haaretz című izraeli napilapban a következőt írta le az MCC-vel kapcsolatban:
„Az illiberális tudásátadás fő szervezete Budapesten a Mathias Corvinus Collegium.
Ez az intézmény, ami gazdagabb, mint az Oxfordi Egyetem, a tudatosan elszegényített magyar felsőoktatástól vonja el a pénzt, és ugyanazzal az ideológiai zártsággal és kegyetlenséggel működik, mint Moszkvában a Marx-Engels-Lenin Intézet a Szovjetunió idején.”
Pető Andrea korábban is írt már arról, hogy szerinte a magyar jobboldal úgymond megkerüli a hivatalos tudományos világot, és párhuzamos konzervatív intézményrendszere kiépítésével.
Kollégája, Fodor Éva gendertudós a magyar kormány politikáját és egyebek mellett az MCC-is támadta egy A demokrácia és az akadémiai szabadság elleni támadás Orbán Viktor Magyarországán című videokonferencián Fodor Éva, aki a magyarországi egyetemi autonómia kapcsán ment neki a Mathias Corvinus Collegiumnak, és miközben az egyetemi szabadságról beszélt, illetve elismerően szólt arról, hogy több egyetem ellenáll a kormányzat törekvéseinek, az MCC-t mint a kormány által irányított és felügyelt think-tanket emlegette.
Szerinte az intézményben is nyilvánvaló az irányítottság, a kontroll, nincs helye a szabad gondolkodásnak, ehelyett a kormány által képviselt ideológiát közvetítik a hallgatók felé. Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója lapunknak reagálva kifejtette, mindez alaptalan és nevetséges, ráadásul éppen a CEU gender tanszékének professzorától egészen különös.
A Political Capital egy lengyel és magyar „genderellenes mozgósításról” szóló, angol nyelvű, 2022 júniusában kiadott összefoglalójában írta kormányközeli „GONGO”-król, „kormány által megszervezett NGO-król”, amelyek szerinte három dolgot csinálnak: formálják a közbeszédet, befolyásolják a szakpolitikákat és együttműködnek egymással, hálózatot építenek. A Political Capital szerint a főbb magyar GONGO-k az Alapjogokért Központ, a Mathias Corvinus Collegium, a Védett Társadalomért Alapítvány és a Szent István Intézet. A „genderellenes mobilizáció” kapcsán megemlítik ugyanakkor a Rubicon Intézetet is. Szerintük a GONGO-k „pszeudo think thankek”, amelyek „pszeudotudományos” hátteret kínálnak eme genderellenes mozgósításnak.
Mindezek miatt a Mandiner utánajárt, hogy a konzervatív think thankek, kutatóintézetek munkatársai milyen mértékben rendelkeznek tudományos címekkel és milyen mértékben tanítanak egyetemeken – azaz mennyiben különül el a konzervatív intézményi világ a „hivatalos” tudományos világtól, az egyetemektől és az MTA-tól.
A Political Capitallal szemben nem véletlenszerűen említünk meg néhány intézetet és alapítványt, hanem átfogó képet igyekszünk nyújtani.
A különféle intézmények több kategóriába sorolhatók. Vannak klasszikus pártalapítványok (Batthyány Lajos Alapítvány, Polgári Magyarországért Alapítvány); vannak elemző think thankek avagy policy institute-ok (Századvég, Nézőpont, Alapjogokért Központ, XXI. Század Intézet, Szent István Intézet); történetkutató intézetek (XX. Századi Intézet-Terror Háza, Veritas, NEB, Retörki, Rubicon); és külön kategória az alapvetően oktatással foglalkozó, magánszakkollégiumból kinőtt MCC, melynek magának vannak kutatóintézetei is.
Anélkül, hogy külön értékelnénk ezen intézetek elemzői, kutatói és oktatói tevékenységét, azt néztük meg, hány doktori címmel rendelkező, illetve doktori tanulmányokat folytató munkatársuk van, illetve arra is vetettünk egy pillantást, hogy tanítanak-e munkatársaik a felsőoktatásban. Mindezekért átnéztük az intézetek honlapját, illetve többüktől kértünk adatot írásban, ha a honlapon talált adatokkal kapcsolatban bizonytalanok voltunk vagy nem találtunk.
A legtöbbször szóba hozott MCC központi, budapesti intézetének munkatársai közül az általunk kikért adatok szerint az iskolai lábban 63 oktatásban részt vevő alkalmazottból 29-en rendelkeznek doktori címmel, 23-an doktoranduszok, és 36-an oktatnak egyetemen. Az MCC intézeteiben pedig összesen 35 szakmai feladatot ellátó munkatársból 13 PhD-fokozattal rendelkező és 5 PhD-hallgató dolgozik, továbbá a munkatársaik közül 9-en oktatnak egyetemen.
Ebből is látszik, hogy az MCC a felsőoktatási intézményrendszer egyik eleme, amely összedolgozik az egyetemekkel,
nem pedig helyettesíti őket. Munkatársainak jó része tudományos fokozattal rendelkezik, sokuk most folytatja ezirányú tanulmányait, és átoktatnak egyetemre.
Mindez összességében igaz a felsorolt intézetek többségére is. Ami a történetkutató intézeteket illeti, kutatóik túlnyomó többsége doktori fokozattal rendelkezik, és alkalmaznak doktoranduszokat is.
A Rubicon Intézet 9 munkatársa közül 6 rendelkezik doktori címmel, köztük Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke. Az intézet szakmai főigazgatója Hahner Péter, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott történészprofesszora. Az intézet négy volt munkatársából három volt PhD és egy PhD-hallgató.
A Szakály Sándor professzor által vezetett
Veritasnál minden kutató rendelkezik PhD-fokozattal,
a nem kutató munkakörben dolgozók között is van 3 PhD-s. Ketten folytatnak PhD-tanulmányokat. A Veritasnál dolgozik két MTA-doktor, 3 CsC-fokozattal rendelkező, 5 habilitált, 4 egyetemi oktató, 3 egyetemi docens és 2 egyetemi tanári is. Egy munkatársuk professor emeritus.
A Retörki szakmai stábjában 12 PhD-s, 4 PhD-hallgató és 4 alapvégzettséggel rendelkező munkatárs dolgozik. A Nemzeti Emlékezet Bizottságánál 14 doktori címmel rendelkező és 13 alapvégzettségű történész munkálkodik. A XX. Század Intézet 7-tagú stábjából ketten rendelkeznek PhD-fokozattal, egy doktorandusz van, két munkatársnak van alapszakos diplomája és két még tanulmányait végző gyakornok van.
A Magyarságkutató Intézetnél tájékoztatásuk szerint az 51 fős kutatói stábból 33-an rendelkeznek tudományos minősítéssel (PhD, CsC, DsC); és 13-an PhD-hallgatók. Az egyetemi oktatók száma 11.
Míg egy felsőoktatással vagy tudományos kutatással foglalkozó intézménynél kifejezetten releváns, hogy milyen tudományos fokozattal rendelkeznek a munkatársak, és milyen a viszonyuk más felsőoktatási intézetekhez, a jobban a napi közélettel elemző intézetek esetében ez kevésbé fontos.
Ezzel együtt a Századvég honlapján feltüntetett 21 fős szakmai stábból 7-en rendelkeznek PhD-címmel, és 6-an folytatnak doktori tanulmányokat. Valamint a 21-ből 11-en oktattak vagy oktatnak felsőoktatási intézményben.
A XXI. Század Intézet 9 fős stábjából 4-en rendelkeznek doktori címmel, s mindegyikük tanított vagy tanít egyetemen (Schmidt Mária, Békés Márton, G. Fodor Gábor, Galló Béla).
A Nézőpont Intézetet megkerestük, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Az bizonyos, hogy Mráz Ágoston Sámuel igazgató rendelkezik doktori címmel, ő egyben az ELTE adjunktusa is, míg Boros Bánk Levente a Miskolci Egyetemen tanít. Az Alapjogokért Központ stábjában értesüléseink szerint legalább három doktori címmel rendelkező főállású elemző van, többen jogászdoktorok, s a vendégkutatóik között is van PhD-s. A talán legújabban létrehozott Szent István Intézetnél nem dolgozik doktori címmel rendelkező munkatárs, tudtunkkal a Védett Társadalomért Alapítványnál sem.
A pártalapítványokat nem vizsgáltuk ilyen szempontból, hiszen feladatuk más. Ugyanakkor a Batthyányi Lajos Alapítványt, amely Antall József kezdeményezésére jött létre a rendszerváltás után a német pártalapítványok mintájára, Dezső Tamás, az ELTE bölcsészkar volt dékánja vezeti, és 30 PhD-hallgatónak nyújt doktori ösztöndíjat. A Polgári Magyarországért Alapítványt nem vizsgáltuk.
Mindennek fényében megállapítható, hogy a konzervatív intézeti rendszer szoros személyi összefonódásban van a magyar felsőoktatással és tudományos élettel, egyetemen tanultak, szerezték doktori címüket, oktatnak is ott.
Feltehető a kérdés:
ezen intézeti kutatók és oktatók vajon pszeudotudományt művelnek-e csak azért, mert egy konzervatív think-thankben, kutatóintézetben vagy oktatási intézményben (is) dolgoznak?
Emellett érdemes megemlítenünk azt is, hogy mi a helyzet a baloldali-ellenzéki think thankekkel.
A Political Capital 9 fős stábjából Krekó Péter intézetvezető rendelkezik doktori címmel, van egy volt doktori hallgató munkatársuk és egy PhD-hallgatójuk. A Policy Solutions 6 fős stábjából egy munkatársnak van doktori címe és egy PhD-hallgató. A Republikon 8 fős stábjából egynek van PhD-címe. Az Idea Intézet honlapján csak Böcskei Balázs intézetvezető van feltüntetve, neki van PhD-fokozata és egyben egyetemi adjunktus.
Az Egyensúly Intézetnél 8 elemző és 7 külsős szakértő dolgozik, valamint 10 főből áll tanácsadó testülete. Utóbbi tagjainak többsége PhD-címmel rendelkezik. A főállású 8 elemzőből egynek van doktori címe és egy folytat doktori tanulmányokat.
Fotó: MTI/Soós Lajos
A külgazdasági és külügyminiszter a XXI. Század Intézet Mozgásban című podcastjában kijelentette, mind a migrációs, mind a pandémia, mind a háborús válság kapcsán nekünk lett igazunk.
A mai újságírók feladata legfőképp abban áll, hogy megszólítsák az embereket.
Schiffer András ügyvéd, egykori frakcióvezető és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója arra igyekezett választ adni a Scruton eszmecseréjén, hogy a német előrehozott választás, valamint Donald Trump újbóli színre lépése miként befolyásolja majd a világ- és az Unió politikáját. De a Magyar Péter-sztoriról is elmondták véleményüket.
A hallgatók nem válhatnak politikai nyomásgyakorlás eszközeivé!
Miért nem lép az Európai Bizottság az ukrán gáztranzit leállításával szemben? Mi lesz a szankciókkal? Milyen hatással lesz az EU-ra Trump újabb elnökségének?
Harald Vilimsky az „Orbán-szidalmazás szomorú csúcspontját” látja abban, hogy az Európai Bizottság megvonta a bécsi Modul Egyetem Erasmus csereprogramjának finanszírozását.
A külgazdasági és külügyminiszter a XXI. Század Intézet Mozgásban című podcastjában kijelentette, mind a migrációs, mind a pandémia, mind a háborús válság kapcsán nekünk lett igazunk.
Az amerikai külügyminiszter rávilágított arra, hogy drasztikus változásokra lehet számítani.
