Nemzetünk jövője szempontjából létkérdés a mielőbbi fegyvernyugvás.
Nehéz szavakat találni arra, ami napjainkban Ukrajnában zajlik. A lassan egy éve tartó háború elhúzódására valószínűleg a legelvetemültebb geostratégák sem fogadtak volna. Most azonban ott tartunk, hogy a felbecsülhetetlen vérveszteség és Kelet-Ukrajna lassú megsemmisítése ellenére sem sejlik fel a láthatáron a fegyverszünet reménye.
A háború eszkalációja, a megállapodás jelenlegi irrealitása mögött szövevényes ok-okozati hálózat húzódik, benne a putyini meghátrálásra való képtelenségtől a nyugat teljesen elhibázott háborús politikáján át a hullámzó ukrán helyzetfelismerésig. Számunkra, magyaroknak mind kontinensünk, mind pedig
A Kárpátalján közel százötvenezres magyar közösség életét az államilag támogatott ukrán nacionalizmus az utóbbi években igencsak megkeserítette. A kisebbségi nyelvhasználat korlátozása, a magyar iskolahálózat megroppantása és a mindennapi életet átszövő, általános magyarellenesség eddig is nehéz sorsot rótt a régió magyarjaira. A tavaly kirobbant háború azonban alapjaiban rengette meg a kisebbséget.
Még nehéz felbecsülni a sorozás ellen Magyarországra menekülők számát, miközben a szülőföldön maradók életkörülményei is ellehetetlenültek. Adventi utunk során magunk is meggyőződhettünk róla, hogy a folyamatos áramkimaradások miatt sötétben és hidegben telnek a beregszászi mindennapok. Az üzemanyag gyakran hiánycikk, és közintézmények is zárva tartanak.
A lakosság katasztrofális helyzete természetesen nem csupán Kárpátaljára jellemző, Ukrajna nagyvárosai hasonlóképp szenvednek.
A munkácsi Turul-szobor eltávolítása, a magyar címerek és zászlók levétele, a magyar iskola igazgatójának menesztése még magyarázható volna a városvezetés hungarofób beidegződéseivel. Azonban az ukrán nyilvánosságban rendre megjelenő Magyarország-kritika vagy épp Dnyipro polgármesterének alpári kirohanása teljességgel érthetetlen.
Ukrajna megfeledkezik arról, hogy Magyarország több százezer menekültnek nyújtott azonnal segítő kezet, és a támogatás egy év után is folyamatos. Hazánk egyetlen „bűne", hogy Nyugat-Európa folyamatos és visszafordíthatatlannak tűnő bevonódása ellenére kitart békepárti politikája mellett, és nem hajlandó a hadiexport szintjén egy vesztes háború részese lenne.
Vesztes háború, ugyanis
Ennek a háborúnak ilyen emberáldozatok és ilyen pusztítás után valódi győztese nem lesz. Nem reális azt feltételezni, hogy Ukrajna a 2014 előtti területi integritását a Krímmel együtt visszanyerheti, de valószínűtlen az is, hogy Oroszország a két keleti tartomány birtoklásánál többet elérhetne. Egy esztelen és kilátástalan vérontásban pedig az egyetlen vállalható magyar cél a következetes kívülállás lehet csak.
Kép: Szabó Botond Zsolt
Ursula von der Leyennek is sok volt már a legújabb, Magyarországot ért támadás. Közben bejelentették, óriási fejlesztés indul a Liszt Ferenc repülőtéren. A Mandiner összefoglalója a hétfő legolvasottabb híreiről.
Oroszország egyik legnagyobb ipari konglomerátuma kénytelen leállítani nemzetközi tevékenységét.
Pápalátogatásról, ukrán uniós tagságról, békeesélyekről és még sok másról beszélt a miniszterelnök Rómában.
A Mandiner olvasói és nézői összefogtak, hogy segítsenek Rosinec Máriának, a kárpátaljai nagymamának, aki fiát a háborúban veszítette el. A gyűjtés eredményeként közel hatmillió forint jutott el hozzá és két unokájához.
Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.
Aki jobboldali gondolkodó, annak már az élethez sincs joga? Ez már a Szeretetország előszobája?
Mindenütt terjed a szélsőbaloldali erőszak a konzervatívokkal szemben.
Senki nem akarja lefegyverezni a Hamászt, a terroristák viszont nem fogják önként feladni a fegyvereiket.
