Az állami politikára vonatkozó részben egy pont az asszimiláció megelőzését (nem tilalmát!) fogalmazza meg, ugyanakkor az előző pontban a már megfogalmazottakhoz hasonlóan a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek integrációja szerepel, mint alapelv.
Elég sajátságos és számunkra elgondolkodtató alapelv a következő: „Az etnikumok közötti és etnopolitikai konfliktusok megelőzése, a nemzeti kisebbségek más államok általi felhasználása a lakóhelyük autonómiája és Ukrajna dezintegrációja érdekében.”
A törvény a 18. cikkben egy intézményi mechanizmusnak látszó rendszer-kezdeményt rögzít, melyek javaslatai ajánló jellegűek, ugyanakkor kötelező megfontolásuk a testületek és tisztviselők számára.
Összességében ezen szabályok nem a nemzeti kisebbségek és közösségek védelmét jelentik,
annak garanciális elemeit bővítik, hanem éppen a kitettségüket, kiszolgáltatottságukat növelik.
A teljesség igénye nélkül az ugyanezen idő alatt született velencei bizottsági ajánlásokból, illetőleg az Európa Tanács által a kisebbségi keretegyezmény legutóbbi végrehajtási monitoringjából emelek ki néhány olyan ajánlást, amit ezen dokumentumok írnak elő.
A Velencei Bizottság 902/2017. számú ajánlásában rögzíti például, hogy megfelelő arányban kell lehetőséget biztosítani a kisebbségi nyelven történő oktatásra az általános és középiskolában. Új párbeszédet kell kialakítani a nemzeti kisebbségek képviselőivel az oktatási és nyelvi kérdésekről. Itt kívánom megjegyezni, hogy az elmúlt öt évben született törvények esetében ezek az egyeztetések nem történtek meg, Illetőleg, ahogy már utaltam rá, a megküldött konstruktív észrevételek, javaslatok figyelmen kívül maradtak.
A Velencei Bizottság 960/2019. számú ajánlásában egyértelműen fogalmazza meg a többi közt, hogy biztosítani kell a nyelvi kisebbségek jogait, és hogy legyen felhatalmazott intézmény a jogok érvényesülésének végrehajtását ellenőrizni.
A kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtási monitoringja (2020)13. javaslatai között szerepel:
– biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek tiszteletben tartását, védelmét,
– a jogi kereteket, hatékony mechanizmusokat velük konzultálva kell kialakítani,
– szilárd jogi kereteket kell biztosítani valamennyi kisebbségi nyelv védelmére.
Az Európa Parlament 2021. február 11-én elfogadta a társulási megállapodás végrehajtásáról szóló állásfoglalást. Az EU ebben a dokumentumban hangsúlyozza, hogy az általa nyújtott politikai, technikai és pénzügyi támogatás szintje attól függ, hogy Ukrajna milyen mértékben teljesíti az Unió és tagállamai felé tett, különösen az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségekkel és az alapvető szabadságokkal, valamint a valódi és hatékony jogállamiság megteremtésével kapcsolatos kötelezettségvállalásait.
2022. február 24-én Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.
Ez természetesen felgyorsította Ukrajna EU-s integrációs igényének folyamatát.
Az unió intézményrendszere a tagjelöltség 2022. júniusi megadásával egyidejűleg Ukrajna esetében 7 pontból álló reformcsomagot írt elő. Ezek között különösen a következők szerepelnek:
– az Alkotmánybíróság reformja,
– a bírósági reform folytatása,
– a korrupció elleni küzdelem, a pénzmosás elleni küzdelem, ezzel együtt a bűnüldözési reform, az „oligarchátlanítás”,
– a sajtószabadság és
– a nemzeti kisebbségek ügye.
A nemzeti kisebbségekre (közösségekre) vonatkozó 2022 decemberében megalkotott törvénnyel kívánta ez utóbbi feltételt Ukrajna teljesíteni. Ugyanakkor, ahogy erről a fentiekben már szó volt, ez a szabályzás a feladatnak legfeljebb csak nevében tesz eleget, de tartalmában továbbra is számos kívánnivalót von maga után.
Ha az elmúlt öt esztendő jogalkotási is implementációs gyakorlatát egységben tekintjük, számos törvény korrekcióját kell végrehajtani, s köztük a koherenciát megteremteni ahhoz, hogy megfeleljen az elvárásoknak. A jelenlegi és kívánatos további bővítési döntésekre figyelemmel,
most lenne igazán szükség Európa távlati biztonságának, stabilitásának biztosítása és megőrzése érdekében kötelező nemzeti kisebbségi standardok megfogalmazására!
Végül, nehéz dolga van ma annak, aki egy háborús időszakban kritikát kíván megfogalmazni, főleg, ha annak címzettje a konfliktust elszenvedő nép politikai osztálya. Minden jobbító, de az ilyenkor kissé bátrabb jogalkotó elképzeléseivel nem találkozó észrevételt tevő esetleg az „agresszor” oldalán találja magát mások szemében. Számunkra fontos szomszédunk integrációja Európához, ezért is bátorkodtam magam is a jobbító, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő jogalkotási folyamatot észrevételeimmel elősegíteni.
Tudjuk, hogy most még inkább védenünk kell a nemzeti kisebbségeket (közösségeket), akik ilyen időszakokban fokozottabban kitettek, kiszolgáltatottak. Ugyanakkor érdemes mindeközben a figyelmet azon tendenciák irányába fordítani, melyek mára már jó néhány uniós országban is megfigyelhetők, hogy nem a kisebbségi nyelveket, hanem a többség nyelvét védik.
Netán ezt a reflexet az elmúlt hét év migrációs hulláma okozza? De ez már legyen egy másik írás témája!
Budapest, 2023. január 27.
Dr. Szili Katalin
***
Források és felhasznált irodalom:
Tiltakozás az új ukrán oktatási törvény ellen www.kijev.mfa.gov.hu › news › tiltakozas-az-uj-ukran-oktatási-törvény-ellen (Letöltés: 2023.01.27.)
Csernicskó István ‒Tóth Mihály: A kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogai. Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz (1). Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Budapest, 2021.
Fedinec Csilla: Az őslakos státusz Ukrajnában. Fórum Társadalomtudományi Szemle: A Szlovákiai Magyar Tudományos Műhelyek Folyóirata. 20. évfolyam 2. szám. 2018. 75-86.
Tóth Mihály: Szakmai anyagok „Ukrajna Törvénye Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről)” című törvényéhez. Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. 2022.
Ukrajna Alkotmánya. https://rm.coe.int/cons-titution-of-ukraine/168071f58b (Letöltés: 2023.01.27.)
A Jog a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) 902/2017. számú ajánlása. Opinion on the Provisions of the Law on Education of 5 September 2017 which Concern the use of the State Language and Minority and other languages in education. Adopted by the Venice Commission at its 113th Plenary Session (8-9 December 2017). Strasbourg (Fr), Dec. 2017, 11. 25 p. Opinion no. 902/2017 CDL-AD (2017)
https://www.venice.coe.int/webforms/documents/default.aspx?pdffile=CDL-AD(2017)030-e (Letöltés: 2023.01.27.)
A Velencei Bizottság 960/2019. számú ajánlása Ukrajna „az ukrán, mint államnyelv működésének biztosításáról” szóló törvény tárgyában. European Commission for Democracy Through Law (Venice Commission). Ukraine. Opinion on the Law on Supporting the Functioning of the Ukrainian Language as the State Language. CDL-AD(2019)032. Opinion No. 960/2019. Strasbourg, 9 December 2019. https://www.venice.coe.int/webforms/documents/?pdf=CDL-AD(2019)032-e. (Letöltés: 2023.01.27.)
ET Miniszteri Bizottság (ResCMN(2020)13) 2020. december 8-án elfogadott határozata a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Ukrajna általi végrehajtásáról. Resolution CM/ResCMN(2020)13 on the implementation of the Framework Convention for the Protection of National Minorities by Ukraine (Adopted by the Committee of Ministers on 8 December 2020 at the 1391st meeting of the Ministers’ Deputies) https://rm.coe.int/0900001680a07742 (Letöltés: 2023.01.27.)
EU relations with Ukraine. https://www.consilium.europa.eu/en/policies/eastern-partnership/ukraine/ (Letöltés: 2023.01.27.)
Nyitókép: ukrán jelkép a turul helyén a munkácsi várban (Mandiner archív / Facebook)