Diktatúrává válhat Törökország az Economist szerint

2023. január 23. 10:21
Az Economist szerint a katasztrófa szélén táncol Törökország az idei választások előtt.

A diktatúra határán táncol Törökország – írja az Economist. A lap emlékeztet arra: a törököké a második legnagyobb hadsereg a NATO-ban, alapvető szerepük van a Közel-Kelet turbulens régiójában, befolyását pedig a Balkántól Afrikáig terjeszti ki. Legutóbb pedig Ukrajna és Oroszország között közvetített a világ élelmezésének megmentésére, az ukrán gabona kiengedésével a Fekete-tengerről.

Idén májusban parlamenti és elnökválasztást tartanak Törökországban –

és az Economist szerint a katasztrófa szélén táncol az ország.

A lap úgy véli: Erdoğan lépései miatt a mélyen sérült török demokrácia teljes diktatúrába fordulhat át.

Az Economist emlékeztet: Erdoğan először 2003-ban lett miniszterelnök, első éveiben erős gazdasági növekedést és politikai stabilitást ért el. Ám ahogy a hatalomban teltek az évek, Erdoğan egyre inkább autokratikussá vált. 2014-ben elnökké lépett elő és elnöki köztársasággá szervezte át Törökországot. Egy 2016-os puccskísérlet után tízezreket rúgtak ki állásaikból, tömegeket tartóztattak le, mert egy széles összeesküvés tagjainak tartották őket.

Törökországban ma már megjelenik a cenzúra az interneten,

Erdoğan politikai ellenfelei közül többen börtönbe kerültek. Az Economist szerint Erdoğan ma már leginkább a hatalmas palotájában üldögél, ahol udvaroncainak ad ki parancsokat, akik nem merik elmondani neki, ha esetleg tévedésben lenne.

Többek között Erdoğan unortodox gazdaságpolitikai nézetei miatt a török infláció 64 százaléknál tart, az életszínvonal süllyedni kezdett, nő a társadalmi feszültség.

A fokozódó politikai helyzet jele, hogy három évvel ezelőtt Erdoğan pártja elvesztette a három legnagyobb török város, Isztambul, Ankara és Izmir vezetését. És az Economist szerint a kutatások azt mutatják:

ha ellenfelei összefognak, májusban maga Erdogan is elveszítheti az elnökválasztást.

Ugyanakkor Isztambul polgármesterét és Erdoğan hangos kritikusát, Ekrem Imamoglut a minap börtönre ítélték és eltiltották a politizálástól, mert korábban idiótáknak nevezte a választást szervező illetékeseket. A török kormány az alkotmánybíróságot arra kéri, hogy tiltsa be vagy lehetetlenítse el a HDP-t, a legnagyobb kurd pártot. A kurdok nélkül viszont nem tudna hatalomra jutni a török ellenzék.

Az Economist szerint a nyugati vezetőknek meg kellene szólalniuk, még akkor is, ha az EU és Amerika vezetői túl gyakran fogták vissza magukat Erdoğan kritizálásában, mert szükség volt a vele való együttműködésre. A lap szerint viszont senki sem akarhatja azt, hogy Törökország teljesen elszabaduljon. Görögországtól és Ciprustól Szírián át Ukrajnáig bárhol nagyobb konfliktust tudna generálni egy elszigetelődött török vezető – nem beszélve Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának hátráltatásáról.

A lap arra is emlékeztet:

nem csak a Nyugatnak van szüksége Törökországra, hanem Törökországnak is a Nyugatra,

az ipari technológiáktól az amerikai fegyverekig.

Az Economist végül leszögezi: ideje, hogy a Nyugat figyelmeztesse a török elnököt.

 

Nyitókép: Adem Altan / AFP

Összesen 53 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés