Christine Lagarde a davosi Világgazdasági Fórumon egyértelművé tette: egyelőre szó sincs ilyesmiről.
Néhány nappal ezelőtt felröppent a hír, amely szerint a már bejelentett, februári 50 bázispontos kamatemelés után márciusban csökkentést tervez az Európai Központi Bank, és már csak 25 pontos növeléssel számol. Az információ szerint az agresszív kamatemelés lassítása a földgáz árának csökkenése és az eurózóna gyengülő inflációja miatt várható, az EKB döntéshozói pedig határozottan támogatják a 25 bázispontos emelést.
A hír a Bloombergen jelent meg, amely az EKB névtelenséget kérő forrásaira hivatkozott a közléskor. Miután az EKB semmilyen formában nem volt hajlandó kommentálni a hírt, a lap maga is igyekezett óvatosan fogalmazni, cikkében rámutatva, hogy a márciusi előrejelzésig nem lehet tényszerűen beszélni inflációs prognózisról, így tényszerűen kamatcsökkentésről sem, ennek ellenére a „kiszivárgott információ” szélsebesen terjedni kezdett, és több orgánum már tényként kezelte a márciusi kamatcsökkentést.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője a Bloomberg értesüléseit a hír megjelenésekor erős fenntartásokkal fogadta.
Mint fogalmazott: „a mai monetáris politikai gyakorlat sarokköve a kommunikáció, emiatt a jegybankok nagyon alaposan megfontolják és megtervezik, mit és hogyan közvetítenek a nyilvánosság felé. Teljes mértékben elképzelhetetlen, hogy az EKB esetében egy, a döntésekre rálátó személy a vezetés engedélye nélkül ilyen információt eljuttasson a sajtóhoz. Itt inkább arról lehet szó, hogy az EKB így próbálja tesztelni a piacokat, hogy milyen reakciót váltana ki a kamatemelés lassítása, ami bevett gyakorlat a jegybankok körében”.
Hozzátette: „erre azért van szükség, mert az EKB-nak óvatosan kell lavíroznia a kamatemelésekkel. A cél fölötti infláció miatt szükség lenne a szigorítás folytatására, főleg mivel az árnyomás még erősödik az eurózónában, az energia nélkül számított áremelkedés például a novemberi 7 százalékról decemberre 7,2 százalékra gyorsult. Ugyanakkor a kamatemelésekkel a jegybank egyfelől tovább lassítja a gazdasági aktivitást, másrészről pedig jelentős hozamemelkedést eredményezhet az eurózóna leginkább eladósodott országai (elsősorban Olaszország) államkötvénypiacain, amely tovább növelheti ezen gazdaságok sérülékenységét”.
A cikk megjelenése után másfél nappal Christine Lagarde, az EKB elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon öntött tiszta vizet a pohárba. Szavai szerint az infláció lassulása nem jelenti azt, hogy már nincs azon a szinten, amit komoly eszközökkel kellene kezelni, ezért nem térnek el az eredeti ötlettől, vagyis addig folytatják az agresszív kamatemelést, ameddig az inflációt vissza nem tudják szorítani a célként megjelölt 2 százalékos szintre. Az EKB döntéshozó szerve, a kormányzótanács tagjai, Francois Villeroy de Galhau és Klaas Knot megerősítették Lagarde mondatait, vagyis az EKB addig folytatja az 50 bázispontos kamatemeléseket, ameddig a helyzetet nem tartják megfelelőnek a csökkentéshez – egyelőre azonban még nem beszélhetünk erről. Az EKB ugyanakkor optimista a jövőt illetően. Ahogyan Lagarde fogalmazott: a szűkülő gazdaság ellenére valóban úgy látják, hogy Európa elkerüli a recessziót.
Ahogyan Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője is megfogalmazta: a kamatemelések lassítják a gazdasági növekedést, egyben ugrásszerűen növelik a nagyobb adóssággal rendelkező tagországok kamatkiadásait. Az EKB döntésének legnagyobb vesztese az euróövezetben kétségtelenül Olaszország, amelynek államháztartási mutatói már a kamatemelések előtt sem álltak jól, olyannyira, hogy az államadóssága most magasabb, mint a 2012-es adósságválság legrosszabb időszakában.
Elemzők szerint az olasz kormány idei hiteligénye a 250 milliárd eurót is elérheti – kérdés ugyanakkor, hogy az EKB szigorító politikája mellett hogyan lehet ekkora összegre fedezetet vállalni, és persze az, mit jelent majd az instabil olasz államháztartás az euróövezet és a pénzügyi piac számára.
Giorgia Meloni friss kormánya jobb híján dühét és frusztrációját vezeti le az Európai Központi Bankon. Miután ellenzékiként éveken át EKB-ellenes kampányt folytattak, most bosszúhadjáratot emlegetnek, azt sugallva, hogy a kamatszigor egy Olaszország elleni keresztesháború része. A miniszterelnök és helyettese, Matteo Salvini, valamint a kormány tagjai egymással versenyezve szidják a Lagarde vezette pénzintézetet,
Guido Crosetto védelmi miniszter abszurdba hajlóan odáig ment, hogy kijelentette: a jegybank a jelenlegi, Olaszországot tönkretevő intézkedéseivel Moszkvát támogatja. Antonio Tajani külügyminiszter finomította kollégája mondanivalóját, ő mindössze azt a megjegyzést tette, hogy az EKB lépései egy olyan helyzetben gyengítik a gazdasági növekedést, amely nagyrészt éppen az ukrajnai háborúnak köszönhetően alakult ki.
Az olasz lapok gyorsan átvették a narratívát, Lagarde-ot Olaszország ellenségének és mészárosnak titulálva. Több elemző veszélyesnek ítéli az olasz megnyilvánulásokat és támadásokat: egyrészt azért, mert a befolyásolás látszatát kelti az EKB-val szemben, másrészt azért, mert ez a fajta offenzíva egy idő után valóban Olaszország teljes elszigetelődéséhez vezethet, amikor már azok is kifarolnak a Meloni-kormány mellől, akik egyébként egyetértenek vele. Egy ilyen izoláció pedig vészjóslóan mutatna rá az eurózóna törésvonalaira és a differenciált érdekeken alapuló gyengeségeire.
Fotó: Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke sajtóértekezletet tart az EKB Kormányzótanácsának kamatdöntő ülése után a bank frankfurti székházában 2022. december 15-én. A testület 50 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot, és döntött a mennyiségi szigorítás elindításáról is. (MTI/EPA/Andre Pain)
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
A minden képzeletet felülmúló ukrán korrupció egyre több döntéshozónál veri ki a biztosítékot.
Mindeközben pedig a baloldali sajtó mélyen hallgat a Tisza Párt megszorítócsomagjáról. Itt vannak a keddi nap legolvasottabb hírei!
Az Európai Központi Bank elutasította a hitel biztosítását, és az EU-tagállamok sem vállalják a kockázatot, ami Von der Leyen és Zelenszkij terveit is keresztülhúzza.
Nagyon hamar a tettek mezejére lépett Giorgia Meloni.
Nem fog létrejönni az „Európai Egyesült Államok”.
Az olasz lap szerint sokan már most rettegnek egy jobboldali fordulattól.
A magyarok egyértelműen elutasítják a baloldali megszorításokat és a brüsszeli háborús terveket.
A Tisza Párt elnöke gyors döntésre szólította fel a bíróságot.
