A jelenlegi kormánypártok a Gyurcsány Ferenc vezette szocialistáktól vették át tizenhét éve az első helyet a támogatottsági versenyben. Az MSZP azóta szinte teljesen eltűnt, új pártok alakultak az ellenzéki térfélen, de ők sem tudtak a Fidesz nyomába eredni.
A Nézőpont Intézet minap közzétett felmérése szerint hatalmas előnnyel vezet a Fidesz a támogatottsági versenyben, ahogy a Medián friss kutatása is azt támasztja alá, hogy az ellenzék a kanyarban sincs a népszerűséget tekintve.
Pedig a jelenlegi energiaválságot figyelembe véve sokan arra tippeltek, hogy a kormánypártok radikális népszerűségvesztést könyvelhetnek majd el, de a jelek szerint a Fidesz támogatottsága erősen válságálló. Olyannyira, hogy nagyon vissza kell mennünk az időben olyan kutatási eredményhez, amely más párt elsőségét mérte.
A felmérések szerint a Fidesz-KDNP még 2006-os baloldali győzelemmel zárult választások, és az azt követő megszorítások bejelentése után – de még az őszödi beszéd kiszivárgása előtt – vette át a vezetést – akkor még a szocialistáktól. A Gyurcsány Ferenc vezette MSZP 48 százalékos eredménnyel nyerte az akkori választást, a 42 százalékos Fidesz-KDNP előtt.
Ám az MSZP ekkor örülhetett utoljára ekkora támogatottságnak, hamar megfordultak az arányok, már 2006 nyarán több százalékkal lehagyta őket a jobboldal, de Gyurcsány Ferenc beszédének nyilvánosságra kerülése végképp a szakadékba taszította a szocialista pártot, amelyre a választani tudó biztos szavazók körében a Fidesz már több mint, húsz százalékot vert 2006 őszén.
Az MSZP pedig nem is tudott kimászni már a gödörből, a különbség pedig a két párt között 30 százalékos lett, amit aztán először a 2009-es európai parlamenti választás „hitelesített” : a Fidesz-KDNP 56 százalékot szerzett az MSZP 17 és az akkor feljövő Jobbik 14 százalékával szemben. Ezután már nem volt meglepetés a 2010-es kétharmados győzelem,
Az év végén a Századvég szerint a biztos szavazó pártválasztókat 65 százaléka szavazott volna a Fideszre, míg az MSZP-re csak 17. A biztos szavazók közötti hatvan százalékos támogatottságot aztán tovább tartotta a Fidesz 2011-ben.
Egy évvel később viszont hullámvölgybe került, olyannyira, hogy egészen szűkre zárult az olló a kormánypártok és az MSZP között.
Ám végül nem következett be fordulat, pár hónappal később már újra húsz százalékos lett a különbség, 2014-ben pedig újra jött a kétharmad. A következő évek sem hoztak változást: 2015 végén a biztos választók fele a Fideszre adta volna a voksát, miközben az ellenzéki oldalon csak a Jobbik előretörése és a DK feltűnése hozott változást a kutatásokban. Az MSZP 2017 szeptemberében történelmi mélypontra zuhanva 10 százalék alá esett.Egy évvel később, a Fidesz-KDNP újabb kétharmados győzelme után a kormánypártok még tovább erősödtek, többen szavaztak volna rájuk, mint a választáson – bár ezt többen a győzteshez húzás jelenségével magyarázták.
A kutatásokban mért növekvő előny a 2019-es európai parlamenti választásokon nyert újra igazolást, ahol a Fidesz 52 százalékot szerzett, a 16 százalékos, második DK előtt.
Az ellenzék az egyetlen maradék lehetőség felé nyitott, és 2020-ban úgy döntött, hogy együtt méretteti meg magát a két évvel későbbi országgyűlési választáson, így a közvélemény-kutatók is együtt kezdték kezelni a közös listán induló a balliberális oldalt. Az ellenzéki pártok, a támogatottsági eredményeiket összeadva, már meg tudták közelíteni a Fidesz-KDNP-t, sőt 2021-ben több kutatás is azt mérte, hogy baloldali előválasztás előtt átvették a vezetést, de a lendület nem tartott sokáig,
Így fordultunk rá 2022-re, amely elhozta a negyedik kétharmados Fidesz győzelmet.
Ahogy pedig a többi választás után, most sem változott semmi, holott a kormányoldalnak minden eddiginél súlyosabb problémákkal kellett megküzdenie. A Fidesz támogatottságának azonban az orosz-ukrán háború kapcsán kialakult gazdasági válság sem ártott – ahogy azt a fent említett friss közvélemény-kutatások is jelzik.
***
Nyitókép: a Fidesz nagygyűlése Debrecenben 2014. április 5-én. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Mi lesz most Gyurcsány örökségével? Milyen esélyei vannak a jelenlegi politikai helyzetben Dobrevnek? Mit tud minderre lépni Magyar Péter? Erre kerestük a választ szakértőkkel összeállításunkban.
A szocialisták elnökéről több MSZP-s forrásunk állítja, nincs is középfokú végzettsége. A politikus nem reagált lapunk megkeresésére, amelyben arra kértük, igazolja, hogy valóban elvégezte-e az iskolát.
A jobboldali politikus úgy fogalmazott: „a baloldal nem változik, ne dőlj be a szép szavaknak, ne dőlj be az átverésnek”.
A házelnök szerint a parlamentben megszűntek az érdemi viták: azonnali kérdések órája helyett azonnali sértések órája lett. Ukrajna pedig akár unión kívül, akár belül lesz, vazallus állammá válik. Kövér Lászlóval Szalai Zoltán beszélgetett.
Gyurcsány Ferenc mély, nehezen gyógyuló sebet ejtett a magyar demokrácián.
Az új magyar kiberstratégia minden állampolgár védelmét szolgálja – ugyanis muszáj lépni, mert holnap már késő lesz.
Nemzeti színű szalagot köt a magyaroknak szánt „bombákra”.
