Eltelt a négy hónap, véget ért a balti légtérvédelmi misszió magyar vezetése. Lapunk hamarosan a balti helyszínről tudósítja olvasóinkat az őrségváltásról!
Augusztus elseje óta – immár harmadik alkalommal – négy hónapon keresztül vezető nemzetként
vagyis a Balti légtérvédelmet (Baltic Air Policing).
A légtérrendészeti misszió még 2004-ben kezdődött, amikor a három szovjet utódállam – Észtország, Lettország és Litvánia – egy népszavazás eredményeként csatlakozott a NATO-hoz. Mivel a balti államok nem rendelkeztek önálló légierővel, így a NATO átvállalta légterük őrzését. Erre a három ország speciális földrajzi elhelyezkedése miatt volt szükség, hiszen keletről Oroszország és Fehéroroszország, dél-nyugatról pedig a kalinyingrádi orosz enklávé szomszédságában fekszenek. A missziót – négyhónapos váltásokban – a NATO készültségi erejének (NATO Response Force) tagjai látják el, az ebben való részvétel önkéntes jellegű.
A műveletet – aminek a Šiauliai nemzetközi repülőteret jelölték ki központnak – kezdetben négy vadászgép látta el, de 2014-ben
A NATO emellett kibővítette a misszióban résztvevő helyszíneket és az észtországi Ämari légibázisra és a lengyelországi Malborki bázisra is telepített gépeket.
A magyar kontingens a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis
úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot látva el. Ez azt jelenti, hogy azonosítatlan repülőgép észlelése esetén a vadászgéppárnak 15 percen belül a levegőbe kell emelkednie, harckész állapotban.
A készenlétben álló vadászgépeket abban az esetben riasztják, ha a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben (vagy a Baltikum légterében) észlelnek azonosítatlanul repülő gépeket. Ez vagy azt jelenti, hogy a pilóta nem veszi fel a rádiókapcsolatot a légtérellenőrzést végzőkkel, vagy nincs repülési terve, vagy kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekedik.
Korábban mi is írtunk róla, a magyar légierő harmadik litván missziójának első két hónapjában hatszor riasztották a Gripeneket – minden alkalommal orosz gépek miatt. Ez abban a tekintetben mindenképp csökkenést jelent, hogy a második – 2019-es – műveletben a magyar gépeknek negyven éles riasztásuk volt négy hónap alatt.
Lapunk hamarosan a balti helyszínről tudósítja olvasóinkat az őrségváltásról!
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Lukasenka és Putyin szomszédja határozott lépéseket helyezett kilátásba.
Pápaválasztás, Oroszország teljesítette teljesítette egyetlen célját, minden elsötétült az egyik vármegyében. Mutatjuk az idei év májusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 190 ezer ember volt kíváncsi!
Rutte szerint világossá kell tenni Oroszország számára, hogy egy újabb agresszió Ukrajna ellen súlyos következményekkel járna.
A biztonságpolitikai szakértő szerint kiderült, hogy Brüsszel sem mindenható.
Papíron az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a világ legerősebb katonai szövetsége. A valóságban azonban akár 45 napba is telhet, mire egy komolyabb katonai erőt Európa nyugati feléből a keleti frontra juttatnak. Omladozó hidak, szűk alagutak, eltérő vasúti nyomtávok és bénító bürokrácia állják útját a védelemnek – miközben keleten már háború dúl.
Az amerikai külügyminisztérium vezető tanácsadója Európa és a nyugati civilizáció válságáról beszélt Budapesten.
Vitályos Eszter arról is beszélt, hogy az ünnepek után újabb kormányzati támogatások érkeznek.
