A keresztény erkölcsiség egyre jobban hergeli az egyébként toleranciát és a pluralitás mindenek felettiségét zászlóra tűző embereket, fogalmaz a Szent István Intézet vezető kutatója, aki szerint a relativista gondolkodás kezd egyfajta vallássá válni.
Tavaly négy keresztényt megöltek, tizennégyet bántalmaztak Európában pusztán a Krisztusba vetett hite miatt, a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények száma pedig meghaladta az ötezret – és ez „csak” a jéghegy csúcsa, amiről tudomásunk van. Az európai keresztényellenességet monitorozó bécsi szervezet, az OIDAC Europe (Observatory On Intolerance And Discrimination Against Christians In Europe) fenti eseteket is tartalmazó, 2021-es eseményeket összegző jelentése alapján a napokban megírtuk:
Mint elemzésükben bemutatják, számos megdöbbentő esetet regisztráltak, amikor politikusok, közszereplők, vezető beosztású újságírók támadták az egyházakat és a híveket.
A példák között sorolják azt az esetet, amikor egy énekest azért neveztek értelmi fogyatékosnak, mert megvallotta keresztény hitét. Korábban a Mandineren is beszámoltunk arról a spanyolországi esetről, amelynek keretében egy rádiós műsorvezető az Elesettek Völgyében található bazilika felrobbantásáról ábrándozott, „lehetőleg vasárnap”.
A téma szakértője, Puskás Balázs a Mandinernek nyilatkozva a fentiekkel kapcsolatban a trendekre hívja fel elsősorban a figyelmet. Mint mondja, az Observatory éves jelentései azt mutatják, hogy a keresztényéggel kapcsolatos negativitás erősödik és egyre többször mutatkozik meg agresszív cselekedetekben, templomok vagy más szakrális helyek megrongálásában, keresztények bántalmazásában sőt még emberéletet követelő cselekményekben is.
A jelenség hátterét elemezve a Szent István Intézet vezető kutatója rámutat: amint arra munkatársa, Nádor Zsombor a közelmúltban publikált tanulmányában is felhívta a figyelmet, „poszt-világban” élünk, hol posztmodernnek, hol poszthumanistának, hol posztkereszténynek nevezzük, amelynek egyik fontos vonása a kiábrándultság, a vallásokkal, a rendszerekkel kapcsolatos szkepszis. Ez pedig ami – teszi hozzá –
„Az a benyomásom, mintha Európa megunta volna a kereszténységet, mintha a Krisztus hívők vallásos hevületében és a társadalom alapértékeiben való kérlelhetetlen hitében csak álszentséget, hiteltelenséget látna a mai kor embere” – fogalmaz Puskás Balázs.
Hozzáteszi: az is látható, hogy
„A relativizmus mint társadalmi alap idea jellemzi a posztmodern embert, ami akár azt is eredményezhetné, hogy a kereszténységet mint a plurális valóság egyik elemét pontosan ugyanolyan közönnyel és magától értetődő toleranciával fogadja el mint más gondolatrendszereket, de nem így van” – hívja fel a figyelmet.
Puskás Balázs szerint a relativista gondolkodás olyan, mintha vallássá kezdene válni, melynek vannak bizonyos dogmái (a demokrácia csak liberális lehet, a család az család, a nemek szabadon választhatók, a klímakatasztrófa elkerülhetetlen stb.), és aki ezzel ellentétes véleményt fogalmaz meg, azt megbélyegzik, arra lecsapnak a posztmodern inkvizíció őrei; az EU biztosok, a véleményformálók és a tényellenőrök.
„Nehéz megérteni, hogy honnan ez az agresszív, dühödt reakció. Hozzám Ferenc pápa válasza áll a legközelebb. A Szentatya néhány éve egy homíliájában erre a kérdésre transzcendens választ adott: a keresztények üldözése a Sátánnak a Krisztus-arc elleni dühödt reakciója” – mondja a Mandinernek Puskás Balázs.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
Aki más ember brutális kivégzését vigyorogva „jó hírként” adja közre saját oldalán, annak világos, hogy nincs helye többé a magyar közéletben. Érdektelen, hogy leszedte a lenti posztját, ahogy teljesen hiteltelen a bocsánatkérése is.
A volt igazságügyi miniszter Robert Palladino amerikai ügyvivővel és Takács Szabolcs, Magyarország egyesült államokbeli nagykövetével vett részt az AmCham Hungary éves fórumán.
Az Ars et Viriditas egyszerre 1) értékközpontú és alkotó szemléletű életrend, munkaéthosz; 2) az emberi tevékenységek minőségi színvonalán nyugvó ökológiai alternatíva; 3) közösségi hálózat.
A valóságtól teljesen elrugaszkodott „elemzés” látott napvilágot.
Több ezer videó vált elérhetetlenné.
A történteket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem hagyta szó nélkül, szerinte nem véletlen akció volt.
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.
