Mint arról korábban lapunk is beszámolt, az orosz-ukrán háború előtt a Kreml által megfogalmazott orosz sérelmek között
az első számú érv volt, hogy a NATO keleti terjeszkedésével megsérti az Oroszországnak a Szovjetunió felbomlása után tett ígéretét,
és a bővítésekkel eljutott az orosz érdekszféra határáig, Ukrajna és Grúzia felvételével pedig már behatolt volna ebbe a zónába. A hadműveletek megindulása után Putyin többször is ezt az érvet hozta fel a háború megindításának fő érveként. Erről ide kattintva olvashat bővebben.
Ukrajna helyett a svédek és a finnek?
A Kreml korábban hangsúlyozott álláspontja azért is lehet érdekes ismét, mert Törökországot és hazánkat leszámítva, már az összes többi NATO-tagállam ratfikálta a svédek és a finnek csatlakozási kérelmét a NATO-hoz – mutat rá szerdai cikkében a Portfolio. Mint írják:
Svédország felvétele a NATO számára „nagy nyereség” lenne,
hiszen a svédek igen fejlett fegyverrendszerekkel rendelkeznek, valamint a hadseregük modernizációs szintje már most is felülmúlja több NATO-tagállam mutatóit – idézi a portál Peter Caddick-Adams, brit történészt.
A lap arról is tájékoztat továbbá, hogy egy felmérés szerint a két skandináv állam lakosságának több mint fele úgy gondolja:az orosz-ukrán háború elindulása miatt egyre több érdekük fűződik részt venni egy védelmi szövetségben.
Ez aligha fog majd tetszeni az oroszoknak
A két északi állam felvétele a NATO-ba így vélhetően közel sem egyezik az orosz érdekekkel, hiszen érdekérvényesítési lehetőségük gyengülni fog,
ráadásul a finnek földrajzilag is közel fekszenek Oroszországhoz, 1340 kilométer hosszú közös határban is osztoznak az oroszokkal.
A fentiek tükrében tehát aligha támogatja Oroszország a finnek és a svédek csatlakozási ötletét.
„A Nyugat – beleértve az Egyesült Államokat és beleértve az európaiak jelentős részét – a háború közben ismerte fel azt, hogy tulajdonképpen itt meg lehet fogni Oroszországot” – vélekedik Tálas Péter. Mely szakaszában jár az ukrajnai háború? Miért proxy-háború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új világrend kialakításánál? A biztonságpolitikai szakértő válaszol a Mandiner Világrend adásában.
„A Nyugat - beleértve az Egyesült Államokat és beleértve az európaiak jelentős részét - a háború közben ismerte fel azt, hogy tulajdonképpen itt meg lehet fogni Oroszországot". Mely szakaszában jár a háború? Miért proxy-háború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új világrend kialakításánál?
– vélekedik . Mely szakaszában jár az ukrajnai háború? Miért proxy-háború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új világrend kialakításánál? A biztonságpolitikai szakértő válaszol a adásában.
A nyitóképen Sanna Marin finn miniszterelnök látható. A kép forrása: Diego Ravier / Hans Lucas / AFP