Ezért fájna Oroszországnak a svédek és a finnek NATO-csatlakozása

2022. november 23. 12:32
Svédország és Finnország belépésével Oroszország újabb NATO-s szomszédokat kapna, pedig a Kreml állítása szerint részben éppen emiatt harcolnak az ukránokkal.

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, az orosz-ukrán háború előtt a Kreml által megfogalmazott orosz sérelmek között

az első számú érv volt, hogy a NATO keleti terjeszkedésével megsérti az Oroszországnak a Szovjetunió felbomlása után tett ígéretét,

és a bővítésekkel eljutott az orosz érdekszféra határáig, Ukrajna és Grúzia felvételével pedig már behatolt volna ebbe a zónába. A hadműveletek megindulása után Putyin többször is ezt az érvet hozta fel a háború megindításának fő érveként. Erről ide kattintva olvashat bővebben.

Elutasított Putyin egy béketervet a háború elején a Reuters szerint

Ukrajna helyett a svédek és a finnek?

A Kreml korábban hangsúlyozott álláspontja azért is lehet érdekes ismét, mert Törökországot és hazánkat leszámítva, már az összes többi NATO-tagállam ratfikálta a svédek és a finnek csatlakozási kérelmét a NATO-hoz – mutat rá szerdai cikkében a Portfolio. Mint írják:

Svédország felvétele a NATO számára „nagy nyereség” lenne,

hiszen a svédek igen fejlett fegyverrendszerekkel rendelkeznek, valamint a hadseregük modernizációs szintje már most is felülmúlja több NATO-tagállam mutatóit – idézi a portál Peter Caddick-Adams, brit történészt.

A lap arról is tájékoztat továbbá, hogy egy felmérés szerint a két skandináv állam lakosságának több mint fele úgy gondolja:az orosz-ukrán háború elindulása miatt egyre több érdekük fűződik részt venni egy védelmi szövetségben.

Még nem támogatják Finnország és Svédország NATO-tagságát a törökök

Ez aligha fog majd tetszeni az oroszoknak

A két északi állam felvétele a NATO-ba így vélhetően közel sem egyezik az orosz érdekekkel, hiszen érdekérvényesítési lehetőségük gyengülni fog,

ráadásul a finnek földrajzilag is közel fekszenek Oroszországhoz, 1340 kilométer hosszú közös határban is osztoznak az oroszokkal.

A fentiek tükrében tehát aligha támogatja Oroszország a finnek és a svédek csatlakozási ötletét.

„A Nyugat – beleértve az Egyesült Államokat és beleértve az európaiak jelentős részét – a háború közben ismerte fel azt, hogy tulajdonképpen itt meg lehet fogni Oroszországot – vélekedik Tálas Péter. Mely szakaszában jár az ukrajnai háború? Miért proxy-háború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új világrend kialakításánál? A biztonságpolitikai szakértő válaszol a Mandiner Világrend adásában.

„Most dől el, milyen gyorsan jön el a poszthegemoniális világrend" - Mandiner Világrend

„A Nyugat - beleértve az Egyesült Államokat és beleértve az európaiak jelentős részét - a háború közben ismerte fel azt, hogy tulajdonképpen itt meg lehet fogni Oroszországot". Mely szakaszában jár a háború? Miért proxy-háború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új világrend kialakításánál?

A nyitóképen Sanna Marin finn miniszterelnök látható. A kép forrása: Diego Ravier / Hans Lucas / AFP

 

 

 

Összesen 68 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés