Mégis nézzük meg egy kicsit közelebbről a konkrét üzeneteket. A hírek szerint Cseh Katalinék 19 fős delegációt hívtak meg, tanárok, szülők, diákok, civil szervezetek és érdekvédők részvételével. Azaz abból kell kiindulnunk, hogy a találkozón nem valamiféle kritikus tömeg, hanem nagyjából 1 (egy) gondosan kiválasztott meleg és 1 (egy) gondosan kiválasztott roma diák számolt be a saját személyes nehézségeiről; ebből bátorkodtak a kiváló EP-képviselők levonni azt a következtetést, hogy
Magyarországon a kormány ellehetetleníti a cigány kisdiákok jövőjét és megkeseríti a homoszexuális nebulók mindennapjait.
Mármost eltekintve attól, hogy a német közszolgálati híradó szerint a német queer diákok rendszeresen szenvednek el mobbingot, a spanyol média pedig a spanyol „LMBTQ+” diákok súlyos iskolai nehézségeiről számol be, tehát a helyzet akár árnyaltabb is lehet annál, mint hogy Ooorbán, volna itt egy logikai probléma is. Amennyiben egy Renew Europe által meghívott informátor tapasztalataiból simán extrapolálni lehet a teljes magyar valóságra, akkor vajon azon egyetemisták tapasztalatai is reprezentatívnak minősülnének-e, akik néhány héttel korábban, az MCC Roma Tehetség Programja keretében jártak Brüsszelben? Remélhetőleg igen, hisz csúnya dolog lenne romákat diszkriminálni. És ha nekik véletlenül pozitív tapasztalataik lennének, tekintve, hogy lényegében az Orbán-kormányok alatt járták végig a közoktatást és jutottak be az egyetemre? Vagy az nem számít, hisz nem támasztaná alá az egyoldalú Magyarország-ellenes propagandát?
Mert azt talán még a bevett Baranyi Krisztina-i taxonómia szerint is lehet propagandának nevezni, amikor valaki a cigánygyerekek esélyeinek orbáni elkaszálását vizionálja röviddel azután, hogy a NER-közeliséggel kevéssé vádolható uniós Alapjogi Ügynökség kiadta legújabb jelentését az európai romák helyzetéről, tíz országot, köztük Magyarországot is vizsgálva. Amiből egészen konkrétan kiderül: messze Magyarországon a legalacsonyabb azon 16 és 24 év közötti romák aránya, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak – 36 százalék, szemben az 56 százalékos uniós átlaggal. Öt év alatt coviddal együtt is kilenc százalékponttal javult nálunk ez a mutató; ezt állítja be a drága momentumos politikus olyan rendszerszintű kirekesztésnek, amelyet más országok elképzelni sem bírnak.
De a jelentésből azt is megtudja az érdeklődő, hogy a 20 és 24 év közötti roma fiatalok közül Magyarországon végezték el a legtöbben legalább a középiskola legfelső osztályait – a vizsgált uniós országok átlaga 27 százalék, míg Magyarországon 41 százalék jut végig a közoktatáson, ami szintén 9 százalékpontos javulás 2016-hoz képest. A magyarországi helyzeten különösen kiakadó cseh EP-képviselő bizonyára nem értesült arról, hogy hazája 22 százalékon áll; de még az is egész kedvező Portugáliához képest, ahol csupán minden tizedik roma fiatal jutott el a középiskola végéig.