A jelentés rámutat: az EU 27 tagállama közül 21-ben történt kormányváltás az elmúlt két parlamenti időszakban,
köztük Bulgáriában négy, Ausztriában és Olaszországban hat, Romániában pedig hét kormányváltás.
Stresszhelyzetbe kerülhetnek a baloldali képviselőcsoportok
„Úgy tűnik, hogy a nagy pártok korszaka és az ebből fakadó egyértelmű politikai viszonyok az uniós tagállamokban véget értek” – véli a Pantarhei, hozzátéve, hogy „a három vagy több pártból álló koalíciók váltak az új normává”. Mint a portál fogalmaz: ennek fényében a 2024-es európai választások valószínűleg újabb stressztesztet jelentenek majd a berendezkedő pártok számára, mivel a szélsőjobboldali és nacionalista pártok jelentős gyarapodásra számíthatnak a jobbközép néppárt, a szocialisták és demokraták, valamint a Renew Europe (amelynek alelnöke Cseh Katalin – a szerk.) rovására is az EP-ben.
A Pantarhei elemzése szerint ráadásul az egyre instabilabb nemzeti kormányok hatással vannak az uniós döntéshozatalra is, mivel a tagállamok könnyebben blokkolhatják a javaslatokat, noha a Miniszterek Tanácsa nehezebben jut közös álláspontra.