A világ leggazdagabb embere a SpaceX, a Starlink és az xAI egyesítésével a történelem legnagyobb tőzsdei bevezetésére készül, egy legalább 1500 milliárd dolláros céget hozva létre ezzel. A részben lakossági tőkére épülő, űrbéli adatközpontokat vizionáló terv ugyanakkor komoly piaci kockázatokat hordoz.
Nemzetközi értesülések és Elon Musk közelmúltbeli X-bejegyzései alapján egyre tisztábban körvonalazódik a történelem eddigi legnagyobb tőzsdei bevezetése. A világ leggazdagabb embere egy rövid posztban cáfolta azokat a pletykákat, miszerint a SpaceX júniusra várható tőzsdei debütálása során kizárnák a kisbefektetők által kedvelt Robinhood és SoFi platformot, mi több: a kisbefektetők a korábbinál nagyobb szerepet kapnak.
A vállalat elképesztő, 1500 és 1750 milliárd dollár közötti cégértéket céloz meg, a részvénykibocsátással (IPO) pedig rekordösszegű, mintegy 75 milliárd dollárnyi friss tőkét vonna be a piacról. A gigantikus értékelés hátterében egy kombinált technológiai gépezet áll:
a befektetők egyetlen csomagban kapják meg a SpaceX űrtechnológiáját, a már most is komoly bevételeket generáló Starlink műholdhálózatot, valamint a nemrég felvásárolt xAI mesterségesintelligencia-céget.
A Wall Street-i intézményi befektetők dominanciája helyett a kibocsátás egy teljesen új modellt hozhat a globális tőkepiacokra. Musk tervei szerint
a megszokott 5 vagy legfeljebb 10 százalék helyett a részvények akár 30 százalékát elérhetővé teszik a lakossági befektetők számára.
Ez a lépés jelentős likviditást vonz, ugyanakkor komoly piaci kockázatokat rejt magában. A kisbefektetők dominanciája miatt ugyanis a papír árfolyama extrém ingadozásoknak, úgynevezett mémrészvény-dinamikának lehet kitéve. Egy ilyen hatalmas kapitalizációjú vállalatnál
a spekulatív lufik kialakulása nemcsak a cég, hanem a teljes részvénypiac stabilitására is hatással lehet, különösen úgy, hogy a befektetői bizalom túlzottan függ egyetlen ember, Elon Musk gyakran kiszámíthatatlan döntéseitől és megosztott figyelmétől.
A bevont 75 milliárd dolláros tőke egyrészt a földi műveletek, például a Musk által megálmodott megachipgyár, a Terafab finanszírozását szolgálja, másrészt egy egészen futurisztikus cél megvalósítását, az űrbe telepített mesterségesintelligencia-adatközpontok kiépítését.
A földi energiahálózatok és hűtési kapacitások egyre nehezebben bírják a szerverfarmok rohamosan növekvő terhelését, az űrbéli infrastruktúra azonban mérnöki szempontból extrém kihívás.
A tőkepiac nyilván drasztikusan büntetné a Starship-tesztek esetleges sikertelenségét, a műholdas hálózat zavarait vagy az űrbe telepített szerverek megvalósíthatatlanságát.
A technológiai ugráshoz ráadásul hatalmas mennyiségű, speciális hő- és sugárzástűrésű félvezetőkre van szükség, ami – a várt óriási mennyiségben – egy teljesen új technológiát is igényel.
A hardveres függetlenség elérése érdekében jött létre az a sokat vitatott együttműködés a Terafab projekt és az Intel között. A Wired magazin elemzése rámutatott, hogy a hangzatos bejelentések ellenére a megvalósítás részletei homályosak, jelenleg ugyanis sem a Tesla, sem az Intel nem nyújtott be hivatalos dokumentumokat az amerikai értékpapír-felügyelethez, ami arra utal, hogy a partnerség egyelőre nem hoz érdemi tőkebefektetést. Az iparági elemzők szerint a techóriás kezdetben valószínűleg csupán a fejlett tokozási technológiát és a kapacitást biztosítja, a chiptervezés viszont a megrendelő feladata marad. Ez a felállás azért is logikus, mert a felek így elkerülhetik a konfrontációt a világ legnagyobb szerződéses gyártójával, a tajvani TSMC-vel.
Mindennek a megvalósítása azonban további komoly akadályokba ütközik. Hiába a függetlenség iránti vágy, ha a gyártási know-how és a szellemi tulajdon a több évtizedes tapasztalatot szerzett Intelnél marad. Amíg a Terafab nem képes saját, rendkívül drága litográfiai berendezéseket vásárolni, kénytelen mások technológiáit licencelni és a legapróbb gyártási folyamatokba is beleszólni a hatékonyság maximalizálása érdekében. Ezt a nem egyszerű helyzetet pedig tetézi a krónikus munkaerőhiány.
A texasi gigaberuházásokhoz elengedhetetlen szakképzett villany- és csőszerelőkért óriási a bérverseny az adatközpontokat építő vállalatok között.
Mivel Musk korábbi gyárépítéseire a feszített, heti hétnapos munkarend volt a jellemző, ez nem teszi vonzóvá a munkavállalók körében, bár az Intel szigorúbb biztonsági előírásai némileg enyhíthetik ezt a feszültséget.
Ahogy a tengerentúlon megkezdődik a csúcstechnológia és a globális tőkepiacok eddigi legagresszívebb „összeborulása”, Európának és benne a közép-európai régiónak újra kell értékelnie a saját pozícióját. Ez az óriási tőzsdei bevezetés, amely az űripart és a mesterséges intelligenciát ötvözi, megmutatja az amerikai innovációs és finanszírozási ökoszisztéma behozhatatlan előnyét. Kontinensünkön jelenleg elképzelhetetlen lenne egy ekkora méretű tőkebevonás, különösen az, hogy a lakosság ilyen magas, 30 százalékos arányban, közvetlenül finanszírozzon egy ilyen kockázatos beruházást.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Fabrice COFFRINI / AFP
A Rockefeller és a Ford dinasztia után egy évszázaddal új technofeudális elit került hatalomra. A fegyverük nem az olaj vagy az acél, inkább a mindent átható adathalom. Az MI-birodalmak térnyerése azonban a piacin túl nemzetbiztonsági kihívás is.
Értesülések szerint a Zelenszkijhez köthető NGO balhéra toboroz katonai tapasztalattal is rendelkező „önkénteseket” Magyarországon.
Elon Musk vállalatbirodalma egy minden eddiginél hatalmasabb, 20-25 milliárd dolláros hipermodern félvezetőgyártó üzemet hozna létre Texasban, amit az eddigi legnagyobb, nyárra várható részvénykibocsátása finanszírozhatja.
Elon Musk vállalata, a Tesla Energy Ventures zöld utat kapott a brit energiapiacon, mindezt a súlyosbodó közel-keleti válság kellős közepén. A lépés azonban jóval túlmutat Londonon: a technológiai fordulat Európa számára is új korszakot hoz.
Madarat lehetne fogatni az ukrán külügyminiszterrel.
Egy összevágott felvételen különösen kellemetlen fordulatot vett egy nagyszabású politikai odaszúrás.
Egy négytagú család számára egyetlen strandolós nap összköltsége könnyen elérheti a 30 ezer forintot is.
