Magyarországon ép állapotú római kori bronz istenszobor nagyon ritkán kerül elő. Ezért különleges, hogy Tóth Gusztáv pomázi lakos séta közben ilyet talált a város határában, a Lugi-dűlőben fekvő egykori római villa területén.
Sal Endre írása a Mandiner hetilapban
A megtaláló a törvényben előírt beszolgáltatási kötelezettségének eleget téve leadta a leletet Pomáz jegyzőjének. Az önkormányzat 2020-ban gyűjteményi elhelyezésre átadta a szobrot a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti tárának.
A házak óvó, védő istenei és őrszellemei, a lárok a római családok mindennapos kultuszának középpontjában álltak, és a ház ünnepeinek a részesei voltak. Ők feleltek a családtagok boldogulásáért, a háztartás gyarapodásáért és bőségéért, gondoskodtak a házban élő személyek jólétéről és egészségéről is. Az elrejtett családi értékeket gyakran rájuk bízták, hogy sértetlenül megőrizzék őket.
Kultuszuk elsősorban a család tűzhelyéhez kötődött, amelyet minden hónap kezdő és kilencedik napján, valamint idusán és az ünnepnapokon koszorúval díszítettek, és ott hozzájuk imádkoztak, nekik áldoztak. Nem véletlen, hogy Pompeji házaiban a lárok kultuszhelye és falra festett képei jellemzően a tűzhelyt magába foglaló konyhában vagy annak szomszédságában volt. Ezzel szemben bronzszobrocskáikat inkább a gazdagabb házak reprezentatívabb közösségi tereiben, például az átriumban helyezték el.
Feltételezhető ezért, hogy a pomázi lárszobor eredetileg a Lugi-dűlőben fekvő, a Krisztus utáni 1. század végén, a 2. század elején már létező római villaépület házi szentélyéhez tartozott.
ami gyakorlott és igényes művészt feltételez. Az ezüst és vörösréz fémberakás alkalmazása, valamint az öntés, illetve a hidegmunka minősége ugyancsak azt mutatja, hogy a szobor egy felkészült, művészi minőségű plasztikák sorozatgyártására képes bronzművesműhelyben készülhetett.
A viszonylag kis méretű, 11 centiméter magas szobor bronzöntéssel készült. A szemeket ezüst-, a tunikát vörösréz berakás díszítette. Felületét sötét szürkészöld, összefüggő patina borítja, sérülés csak a fejen és a bőség szaru hátoldalán látszik.
A pomázi szobor a császárkori lárábrázolásoknak az úgynevezett második típusát képviseli. Ennek megfelelően nem lendületes táncmozdulatban, ivószaruból bort öntve, hanem nyugodt, álló testhelyzetben mintázták meg. A kéztartás az áldozatbemutatás jellegzetes mozdulatát idézi, amelynek során a csészébe helyezett tömjént vagy italáldozatot a tűzbe öntötték.
Becses darab, s immár a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti tárában pihen.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
„Közösen teremtünk rendet a káoszban” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
A haladás eredeti koncepciója a szabadságról szólt, a mai változat a mások feletti hatalomgyakorlásról. A liberálisoknak, szociáldemokratáknak, konzervatívoknak ideje visszatérniük a gyökerekhez – írja Ben Cobley.
A drónháborúk korába léptünk.
Orosz propaganda használatával vádolták meg a híres tévést.
