Viszont senki nem tett annyit a nukleáris leszerelésért, mint ő.
„Akkor már harmadik éve élcelődtünk a moszkvai temetési parádékon. Amikor 1985. március 11-én Mihail Gorbacsov lett a Szovjetunió első embere, a szabadság, vagy talán úgy pontosabb: a normalitás szele érintette meg Kelet-Európát. A Csernyenko-temetésen Kádár állítólag úgy kommentálta az új főtitkárt: »Ez az ember el fogja veszejteni a Szovjetuniót«. Így történt. Előtte azonban még semmivé foszlatta a Kádár-rendszer egyik legitimációs pillérét. A megtorlások utáni kikacsintós kádári politika ugyanis egészen addig arról szólt, hogy a magyar rezsim mindent megpróbál alattvalói szabadságáért, csak Moszkva nem enged egy ponton túl bennünket.
Aztán 1986-ban a gimnáziumi filmklubra a dobozból kellett kikönyörgnünk az Andrej Rubljovot, miközben Tarkovszkij filmjeit már szabadon vetítették Moszkvában. Gorbacsov kísérlete az emberarcú szocializmusra kudarccal végződött, a Szovjetuniót egyben tartani nem tudta. A Nyugat később busásan meghálálta neki, hogy békésen engedte át egykori birodalma erőforrásait és hálózatait. Gorbacsov még 2007-ben is szükségesnek mondta a szovjet csapatok ’56-os bevonulását. Amiért mégis jó okunk van emlékezni rá, az nem pusztán személyes nosztalgia. Senki nem tett annyit a nukleáris leszerelésért, mint Mikhail Gorbachev.”
Nyitókép: MTI/EPApool/Makszim Sipenkov
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
Nemcsak a Fekete-tengeren aktívok az ukránok.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Régi-új érdeklődő a láthatáron.
