Nagy zuhanás is lett belőle. Ezt minek tudja be?
Alapvetően a vezetők és az országgyűlési képviselők többsége kishitűségének és a kitartás hiányának, és sokat rontott a helyzeten, hogy az addig mindent meghatározó
Vona Gábor előkészületlenül hagyta el a fedélzetet, sőt a hajót is. Ez rettenetes törést jelentett.
Hogyan értékeli a mostani helyzetet?
Nem túlzás: mára sírba került a Jobbik. Ez számomra fájdalmas, nem ezért harcoltam évtizedeken át. Nem így kellett volna történnie, önálló alternatívát kellett volna felmutatni, nem sodródni az árral a baloldali szövetségbe.
Jakab Péter finoman szólva sem intellektuális személyiség, alkalmatlan volt a helyzet kezelésére.
Viszont alighanem látta, hogy kevés szellemi és terepmunkával, hangzatos felszólalásokkal annyit el tud érni, hogy újra képviselő legyen. Vagyis kizárólag személyes érdekek motiválták, ami egyébként szinte a teljes ellenzékre igaz. Nem volt üzenet vagy önálló arculat, pedig lett volna rá lehetőség, de még Gyurcsány Ferenccel sem bírtak, nemhogy a Fidesszel. Így a baloldalon a DK elnöke lett a nyertes – akivel szemben annak idején a Jobbik létrejött. Egészen elképesztő!