Hogy juthatunk odáig?

2022. augusztus 10. 17:33

Böszörményi Nagy Gergely
A legnépszerűbb videójátékok eddig a régmúltban vagy a távoli jövőben játszódtak. A fizikai világ válsága azonban a virtualitást is elérte, már a fejlesztők fantáziáját is a közeljövő izgatja. A játékosoknak a klímaváltozás, az élelmiszerhiány és a tömeges migráció kihívásai között kell navigálnia.

A változatosság kedvéért nézzünk könyv helyett ezúttal egy számító­gépes játékot. A videójátékipar a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazata, évi 20 százalékos növekedéssel és 200 milliárd dollár körüli bevétellel, amellyel megelőzi a filmipart. A jelenség forrását és következményeit, a valós problémák megoldása helyett a szórakoztatóipart hizlaló tőkét és a valóság elől a virtualitásba menekülő fiatal férfiak problémáját e sorok szerzője a civilizáció hanyatlásának kísérőjelenségeiként értelmezi. A videójátékok és a kultúra egymásra gyakorolt hatását azonban nem elég ennyivel elintézni. A játékok ugyanis – szemben a Prince of Persia vagy a Flashback által képviselt eredeti trenddel, amikor a kerettörténetek még a régmúltban vagy éppen sci-fi-környezetben játszódtak – napjainkban a 21. századról kezdtek spekulálni, befolyásolva egy generáció jövőképét, ezáltal akár a valóságot is.

A 2022-es globális hősokk és az orosz–ukrán háború előestéjén az Electronic Arts – az elmúlt évtizedek legnagyobb nevű játékfejlesztője – apokaliptikus szoftvert dobott a piacra. Miről szól a Battlefield 2042 (csatatér 2042)? A narratíva szerint 2031-re bolygónk a szakadék szélére kerül, aminek elsődleges oka a klímaválság okozta népvándorlás és az abból fakadó politikai instabilitás. 2034-re a globális élelmiszer- és üzemanyaghiány újabb gazdasági világválságot okoz. 2035 augusztusában – Németország összeomlása nyomán – hivatalosan is felbomlik az Európai Unió.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés