A németek szerint a sikeres Orbán Viktor ünnepli az elszigeteltségét
Valakinek még az Európai Bizottság által elfogadott reform sem elég jó.
Orbán a tehetségnek és a szorgalomnak olyan kombinációjával érte el a sikereit, ami párját ritkítja.
„Mit tud Orbán Viktor? Mitől ilyen sikeres? Rengetegen tették már fel a kérdést, próbálták is rá válaszokat adni. Képességeiről és politikai teljesítményéről barátai lelkesedéssel, de ellenfelei is elismeréssel beszélnek. Utóbbiak minden igyekezete, a szavazók hergelése, lázítása, a globális neormarxista-liberális hálózat totális hátszele ellenére sem képesek legyőzni őt. Miért?
Hidvégi Áronnal a »Viktor/Orbán – egy underground értelmezés« című könyv szerzőjével a Politikai Hobbista egyik legnépszerűbb adásában részletesen beszéltünk minderről, érdemes megnézni. Szó esett arról, hogy a szimpatizánsai legyőzhetetlennek tartják, lelkesen követik, és pajzsként verik vissza az őt érő bírálatokat, sőt, puskatussal vágnak vissza azokra, akik bírálják őt.
De ez még csak az egyik fele; merthogy még az ellene felhozott, gyűlölködő bírálatokat is a javára tudja fordítani. Autoriter, diktátor, minden és mindenki a kezében van, csal, manipulál, stb., stb., stb. – szólnak a toposzok. És emiatt nemcsak azok szavaznak rá, akik a legyőzhetetlen hőst látják benne, hanem azok is, akik rezignáltan veszik tudomásul, hogy valóban nem lehet legyőzni. Vagy ha nem is szavaznak rá, de reménytelennek érzik, hogy ellene szavazzanak. Ám ez csak a politikai sikereket, a sorozatos választási győzelmeket magyarázza, illetve azt, hogy miért tudja, hogyan képes az akaratát érvényesíteni nála sokkal több hatalommal rendelkező, nagyobb és befolyásosabb országokat vezető nehézsúlyú (vagy legalábbis annak vélt) politikusokkal szemben. Ez tehát inkább kommunikációs szempont, a politika »színpadi« része. Idáig viszont el kell jutni. Kell legyen valami olyan képesség, tudás, tartalom, ami lehetővé teszi, hogy ne csak rövid távú kommunikációs sikerek szülessenek, ne csak látványos politikai győzelmeket arasson, hanem hosszú távon is működjön a rendszer.
És itt van a kulcsszó: rendszer, Orbán Viktor képes rendszerben gondolkodni. Egymáshoz közvetlenül nem kapcsolódó területeket átlátni, megtalálni a kevésbé nyilvánvaló összefüggéseket, vagy akár létrehozni, megteremteni olyan struktúrákat, amelyek maguk alkotnak egy rendszert – aminek aztán ő a kulcsszereplője. Ez kétségtelenül egyes emberek veleszületett, tanulhatatlan képessége. De azért nem is annyira ritka, mint gondolnánk. Egy jó (politikai) vezetőnél alapkövetelménynek véljük; és az is, még ha nem ritkán olyan vezetők is hatalomra kerülhetnek, akik nem rendelkeznek vele. Antall József is maximálisan rendelkezett ezzel a képességgel, és bármit is gondolunk róla más vonatkozásokban, de valamelyest Horn Gyula is. Nemzetközi politikusokról nem is beszélve, akár a jó, akár a rossz oldalon; Mustafa Kemal Atatürktől Napóleonon át Sztálinig. De nem csak a politikában kívánatos kvalitás ez; egy jó cégvezetőnek is rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy átlássa a cége működését, és minél nagyobb, diverzikáltabb tevékenységű a cég, annál inkább így van ez. De egy cég mégiscsak egy gazdasági szervezet, és még ha sokféle terméket, szolgáltatást is kínál, ha komplex is az üzleti tevékenysége, a sikeres működést mégiscsak az befolyásolja elsősorban, hogy ezekben az üzleti kérdésekben mennyire kompetens a »főnök«. A cégvezetők tehát általában »szakbarbárok«, akár az autizmust és/vagy a zsenialitást is súroló fanatikusok.”
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher