Dmitro Kuleba szerint a magyar embereknek kell eldönteniük, hogy mennyire esik egybe az érdekeikkel az, amit a magyar kormány képvisel.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nagyinterjút adott az Ukrinform hírügynökségnek, amiben elmondta, hogy mit gondol a magyar kormány arról a nyilatkozatairól és cselekedeteiről, amelyek az orosz–ukrán háborút érintik – olvasható az Index cikkében.
A külügyminisztert arról kérdezték meg az interjúban: mit gondol a magyar kormányról és arról, hogy egyesek Magyarországot az oroszok „ötödik hadoszlopának” tartják a NATO-ban és az Európai Unióban. A külügyminiszter válaszképp azt mondta, hogy szerinte Magyarország legfeljebb „önmaga ötödik hadoszlopa” lehet, és
Hozzátette: egy dolog az, hogy a magyar kormány mit mond, de annál fontosabb, hogy mit tesz. „Én mindig azt mondom, hogy egy nyilatkozat – legyen bármilyen kellemetlen vagy érzelmes – egy dolog, de más dolog az, ha döntenek valamiről. Magyarország részt vesz a szankciós erőfeszítésekben. Látjuk ugyan, hogy az uniós vitákban Magyarország néha megpróbál »vizezni« néhány lehetséges szankciót, de a helyzet nem kritikus, és nem fordult még elő, hogy egy fontos döntést Magyarország miatt nem tudtak meghozni” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter, hozzátéve: Magyarország mindemellett támogatta Ukrajna EU-tagjelöltségét is.
„Vagyis ameddig a magyar kormány nyilatkozatai nem esnek egybe azokkal a döntésekkel, amelyeket Ukrajnával kapcsolatban hoznak, addig együtt tudunk élni ezzel a helyzettel. Ha viszont azt látjuk, hogy amit mondanak, összhangba kerül azzal, amit csinálnak, akkor abból már probléma lesz” – összegezte Dmitro Kuleba.
A külügyminiszter az interjúban arról is beszélt, hogy augusztus 23-án megtartják a Krími Platform második ülését (az elsőt tavaly nyáron tartották), amelyen a külföldi államok képviselőivel arról tárgyalnak, hogy miként lehetne diplomáciai úton rendezni a Krím félsziget helyzetét. Dmitro Kuleba szerint ennek még a háború mellett is fontos üzenete van, mivel jelzi, hogy
a történtek ellenére még mindig céljuk az, hogy „felszabadítsák” a Krímet.
„Bármi történik is és bármennyire nehéz lesz a helyzet, mindig stratégiaszinten kell gondolkodnunk. Eljön a pillanat, amikor felszabadítjuk a területeinket” – fogalmazott, hozzátéve: ugyanez igaz az összes többi, Oroszország által „ideiglenesen megszállt” területre is.
Fotó: Mikhail Metzel / Sputnik / Sputnik via AFP
A NATO-csúcson Ukrajna háttérbe szorult, Zelenszkij helyett Orbánon volt a reflektorfény. Az ukrán külügy gyűlöletkeltéssel vádolja a magyarokat, már a lengyelek sem támogatják az ukrán csatlakozást.
Dmitrij Medvegyev egyre inkább abban érdekelt, hogy továbbra is támadjon az orosz hadsereg.
„Nem igaz, hogy Ukrajna valaha is igyekezett korlátozni a magyar kisebbség jogait” – áll a friss, Ukrajnából érkezett levélben.
A VOKS 2025 eredményeiről a hivatalos adatok helyett Magyar Péter posztját szemlézve számoltak be.
A lengyel miniszter fel is használná őket Ukrajna uniós csatlakozásának érdekében.
Sokan már az ajatollah halálhírét keltették, hiszen az amerikai bombák óta nem lépett a nyilvánosság elé. Most igen, és nem mondott szépeket Trumpnak.
A főpolgármester ahelyett, hogy eleget tenne annak, amire felesküdött, arra készül, hogy lábbal tiporja a törvényeket a Pride-felvonulás „engedélyezésével”. Horváth K. József írása.
Mert a gyengébbek helyett rendre az erősebbeket védik jobban.
