Az új szabályozás szerint a beruházónak ki kell kérnie a helyi önkormányzatok véleményét, és az ő érdekeikkel nem mehetnek szembe.
Napirend előtti felszólalásában az LMP-s Keresztes László Lóránt azt kérdezte, „megmentik-e a balatonaligai magaspartot a Club Aliga beruházójának pusztításától”. A képviselő arról beszélt: Magyarország nagy tavait az éghajlatváltozás mellett a „mohó, gátlástalan gazdasági szereplők” is veszélyeztetik, akik ráadásul sok esetben még kormányzati támogatást is kapnak.
Emlékeztetett arra, hogy Lázár János építési és beruházási miniszter az előző héten a balatoni beruházások szabályozásának tervéről beszélt, miközben a kiemelt beruházások, amilyen az aligai is, „törvényen felül állnak”. A Club Aliga esetében például a kormányhivatal környezetvédelmi engedélyt adott az aligai magaspart pusztítására, engedélyezve a falak 10-20 méteres visszavágását, ami végérvényesen megváltoztatná a Balaton látványát.
Keresztes azt kérdezte, jól értette-e Lázár János szavait, hogy a kormány szembe menne ezekkel a tervekkel és azzal, hogy a kiemelt beruházások a törvények felett állnak.
Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, Lázár János szavai arra vonatkoztak, hogy
A természeti kincseket is érintő beruházásoknál két dolgot kell a szabályozásnak garantálnia: a természeti kincsek megóvását és azt, hogy a magyar emberek hozzáférjenek ezekhez a természeti értékekhez.
Az új kerettörvény előírja majd, hogy a beruházónak ki kell kérnie a helyi önkormányzatok véleményét, és az ő érdekeikkel nem mehetnek szembe. A kormány ezt fogja kérni a Club Aliga beruházójától is – tette hozzá az államtitkár.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi