Sunaktól Zahawiig: közülük is kikerülhet az új brit miniszterelnök

2022. július 11. 13:03
Sikeresek, tehetségesek, vagyonosok, konzervatívok – és bevándorló hátterűek: új politikusnemzedék emelkedett föl a brit Konzervatív Pártban, és egyikük akár Nagy-Britannia új miniszterelnökévé is előléphet.

Nyitóképen, balról jobbra: Patel, Javid, Sunak, illetve jobbszélen Zahawi a brit parlament konzervatív oldalának első sorában  (JESSICA TAYLOR / UK PARLIAMENT / AFP)

 

Boris Johnson brit miniszterelnök minapi lemondási szándéknyilatkozata után beindult a szokásos helyezkedés a Konzervatív Pártban, ahol az első, óvatos nyilatkozatok után rendre előkerülnek a „hosszú kések” is, ahogy fokozódik a helyzet. Páran már bejelentkeztek a pozícióra, és még további versenyzők is elindulhatnak – aztán indulhat a kiesési szakasz, s a végén egy maradhat. Aki – legalábbis a tory remények szerint – nem a Munkáspártból érkezik majd.

Az bizonyos: a Konzervatív Párt ma meghatározó személyiségei közé tartozik néhány olyan politikus, aki bevándorló háttérrel rendelkezik, sőt akár maga is idegen földön született, de aztán a brit földön,

az üzleti életben és/vagy a politikában találták meg szerencséjüket. Amiért nagyon meg is dolgoztak.

Rishi Sunak, az afro-indiai származású pénzember; Nadhim Zahawi, a kurd gyökerű olaj- és ingatlanguru; Sajid Javid, a pakisztáni felmenőkkel rendelkező bankár; valamint Priti Patel, az üzleti életben és a közéletben párhuzamos karriert befutó, indiai származású politikus egyaránt a Konzervatív Párt elitjéhez tartoznak – és közülük Sunak, Zahawi és Javid már be is jelentették miniszterelnöki ambícióikat, Patel pedig egyelőre gondolkodik rajta.

Portréink következnek!

 

Az osztályelső

Rishi Sunak a brit politika sztárja lett mostanra – ám közben a kritikák kereszttüzébe is került. Sunak nagyszülei Indiából származnak, édesapja már Kenyában, édesanyja Tanganyikában nőtt föl, mint a helyi, hagyományosan jelentős indiai kolónia tagjai. Nem volt sanyarú sorsuk: az apa orvosként, az anya gyógyszerészként dolgozott. Az 1980-ban már a dél-angliai Southamptonban született Rishi Sunak stabil középosztálybeli háttérrel nőtt fel. Ennek megfelelően magániskolák vártak rá: az egyikben már az iskolaújság szerkesztője lett, miközben nyaranta pincérként dolgozott egy indiai étteremben. Sunak később Oxfordban folytatta egyetemi tanulmányait a Lincoln College-ban, filozófiát, politikaelméletet és közgazdaságtant hallgatva, s kiváló eredménnyel végezve. Tanult az amerikai Stanfordon is, ahol elnyerte a patinás Fulbright-ösztöndíjat.

Stabil gyerekkor után a stabil karrier várt Rishi Sunakra: a Goldman Sachs elemzője, később

befektetési alapkezelő lett egyre komolyabb, fontmilliókat érő portfoliókkal.

A feltörekvő üzletemberről elmondható, hogy igen sikeresen házasodott: Akshata Murty-t, az Infosys céget alapító indiai milliárdos, N. R. Narayana Murthy lányát vette el. A cégvezér leányának 1 százalékot sem elérő részesedése van az Infosys-ben, ami viszont így is közel egymilliárd dolláros vagyont jelent – így Mrs Sunak saját jogán az egyik leggazdagabb nő Nagy-Britanniában. A két leánnyal gyarapodó Sunak-család ma London, Kalifornia és egy angol vidéki birtok között ingázik, ahogy kedvük és idejük engedi.

Igaz, Rishi Sunak időközben elkötelezte magát a brit politika mellett: 2014-ben Yorkshire-ben egy bombabiztos konzervatív körzetben (több mint száz éve a toryk nyernek itt) megválasztották képviselőnek; friss politikusként odaállt a Brexit támogatói közé – főleg szabadpiaci érvekkel támogatva az EU-ból való kilépést –; majd 2019-ben támogatásáról biztosította a miniszterelnökségre törő Boris Johnsont is. Gyorsan felfutó politikai karrierjének eddigi csúcsa a 2020 februárjától betöltött, rendkívül befolyásos pénzügyminiszteri (kancellári) poszt, amiről július 5-én, Johnson miniszterelnökségének összeomlásakor mondott le –

mondhatni, épp időben ellépve az ellehetetlenülő Boris mellől. 

Sunak egyébként a Covid, a háború és az egyéb egymásra toluló válságjelenségek kapcsán ellépett a szabadpiaci meggyőződések mellől: egyre nagyobb deficitet kell kezelnie, de így is különböző újabb állami kiadásokat, költekezéseket jelentett be az elmúlt két évben, ahogy Johnson mellett igyekezett egyenesben tartani a szigetország hánykolódó hajóját. Közben Sunaknak a saját, illetve dúsgazdag felesége vagyonával kapcsolatban kellett kellemetlen botrányokkal szembenéznie, hogy vajon mit is kell avagy nem kell bevallaniuk, illetve hogyan is kellene adózniuk – és a Munkáspárt nem volt rest betámadni a sumákoló Sunakot.

Rishi Sunak friss kampányvideója

 

Most viszont Sunak politikai és mosolyoffenzívával, kalandos családtörténetével, a legközhelyesebb kampányszöveggel házalva bejelentette, hogy elindulna kormányfőnek – mert szerinte vele érheti el Nagy-Britannia a szebb jövőt egy válságos korszakban.

Sunak egyébként büszke, vallásos hindu,

s parlamenti esküjét is a hinduk szent könyvére, a Bhagavad-gítára tett kézzel mondta el.

 

A feltörekvő

Sajid Javid (1969) pakisztáni bevándorlócsalád öt gyermekének egyikeként született egy észak-angliai munkásvárosban. A családja a földeken dolgozott az őshazában, édesapja buszvezető volt Angliában, édesanyja csak tíz év után tanult meg angolul. Később Bristolban boltot vittek, miközben a tizenéves Sajid már pénzügyi karrierről álmodozott, s a Financial Times-t falta. A pakisztáni származású kölyöknek sok megkülönböztetéssel kellett megküzdenie az utcákon, szkinhedek is vegzálták őt.

Szerény hátterével Javid nem tudott a brit elit intézményeiben tanulni,

de kemény tanulással és munkával így is be tudott törni a pénzügyi szférába, olyannyira, hogy 25 évesen már a New York-i Chase Manhattan Bank aligazgatója lett, majd 2000-ben a Deutsche Bank egyik igazgatójaként tűnik fel. 2009-ben, amikor átnyergelt a politikára, fontmilliókat keresett évente. 2010-ben mégis a konzervatív képviselőjelöltség mellett döntött, s meg is nyerte választókerületét. 

Javidot már több mint egy évtizede ünnepli a brit sajtó egy része, maga David Cameron is még miniszterelnökként jelentette ki, hogy reméli, egyszer Javid is kormányfő lesz. A pakisztáni származású politikus – Sunakkal ellentétben – alapvetően az EU-ban maradás mellett érvelt korábban, és a Brexit-szavazás óta is maximum annyit mond az ügyről, hogy a szavazók döntését tiszteletben kell tartani. 

Sajid Javid egyébként nagy Thatcher-rajongó volt ifjúkorától,

alapvetően egyetértett az amerikai neokonok aktív nemzetközi beavatkozási politikájával is, ahogy Ayn Rand libertárius alapműve, a Fountainhead is jelentős hatással volt rá – emiatt sok kritika érte őt a baloldalról.

Javid muszlim családból származik, de nem gyakorolja a vallását. Felesége keresztény, és Javid szerint a keresztény hit az egyetlen vallás, amit saját házában gyakorolnak. Javid szerint „téves” azt sugallni, hogy a terrorizmusnak nincs köze az iszlámhoz, valamint azt is kifejtette már, hogy a muszlim közösségnek van egy „speciális, egyedi terhe” – az, hogy kezdeniük kell valamit a terrorizmussal.

Afféle tehetséges és népszerű politikusi jolly jokerként számos pozíciót betöltött a konzervatív kormányokban: felelt már a kultúráért, a médiáért, a lakhatásért és a helyi közösségekért, majd 2018-tól belügyminiszter, 2019-től pénzügyminiszter (Sunak előtt), 2021 júniusától pedig egészségügyi miniszter volt – mígnem múlt héten, Sunakkal és számos más kormánytaggal egy napon ő is lemondott pozíciójáról. Rá pár napra pedig bejelentette, hogy ő is elindul a kormányfőségért.

 

A mogul

Sunaknál és Javidnál is színesebb fazon, aki leginkább egy önmagát visszafogni próbáló közel-keleti kényúrnak tűnik: Nadhim Zahawi is

hosszú utat járt be iraki kurd gyerekkorától a brit gazdasági és politikai elitbe való felemelkedéséig.

Mert az 1967-es születésű Zahawi nem csak bevándorló hátterű, hanem konkrétan bevándorló: 11 éves koráig élt családjával Bagdadban, majd kurdként jobbnak látták, ha menekülnek Szaddam Huszein rémuralma elől. Különösen úgy, hogy nagyapja még az iraki központi bank elnöke volt, és apja is befolyásos üzletember, akire már Szaddam titkosrendőrsége fente a fogát. Zahawi visszaemlékezése szerint apja menekült el előbb, majd a családja is utána ment Angliába – a menekülés pillanatai máig traumatikus élmények számára.

A jól szituált család megengedhette, hogy az ifjú Nadhim angliai magániskolába menjen – majd a londoni University College-ban végzett olajmérnökként. Az üzleti világban tevékenykedett, de ezzel párhuzamosan már 1994-ben helyi képviselőként indult és nyert választást, 2010 óta pedig egy patinás választókerületnek, Shakespeare városának, Stratford-on-Avonnak a négyszer megválasztott parlamenti képviselője konzervatív színekben.

Zahawi közben 2000-ben társalapítója – majd 2005 és 2010 között igazgatója – lett a YouGov piac- és közvélemény-kutató cégnek, amely azóta megkerülhetetlen a brit politikai közvélemény mérésében – adataikat a Mandiner is használja egyes vonatkozó híreiben. 2015-ben a Gulf Keystone Petroleum olajcéghez csatlakozott stratégiai vezetőként, ebbéli minőségében fontmilliókat keresve, de a HR-cégek világában is dolgozott vezetőként.

Nem véletlen, hogy

Zahawit 2017-ben a második legvagyonosabb brit parlamenti képviselőként nevezte meg a Business Insider

– pedig nagy ebben a versengés a Westminster padsoraiban. S ha már van vagyona, ő éppen szereti élvezni is: lapértesülések szerint feleségével együtt mintegy 100 millió fontnyi értékű ingatlanvagyon tulajdonosai, és mind saját, mind befektetési célra fonttízmilliókat költ ingatlanokra; emellett pedig istállót és lovasiskolát is fenntartanak a vidéki Angliában. Az offshore-ozás vele szemben felmerült vádját viszont visszautasítja, szerinte mindent tisztán és publikusan csinált. Igaz, vele kapcsolatban a sajtó sokat cikkezett arról is, hogy az adófizetők által állt politikusi kiadási költségek esetén is igencsak vastagon fogott a ceruzája, s igyekezett a lehető legtöbb mindent elszámoltatni költségként.

Néhány éve vitatéma lett a sajtóban, hogy Zahawi részt vett egy magánklub kizárólag férfiaknak szervezett estjén, ahol a női hostesseket inzultusok érték – Zahawi utólag elítélte a történteket, mondván, hogy kényelmetlenül érezte magát a helyszínen, s megígérte, hogy nem vesz többet részt csak férfiaknak szervezett rendezvényeken. Munkáspárti ellenfelei persze lemondását követelték – hiába.

Zahawi politikai karrierje épp most emelkedik a legmagasabb csúcsok felé: 2021 szeptemberében oktatási miniszternek nevezte ki Johnson, majd múlt héten, Sunak pénzügyminiszter távozása után ő lett az új pénzügyminiszter –

hogy egy nappal később új pozíciójából szólítsa fel főnökét, Boris Johnsont a lemondásra.

A kurd-angol politikus aztán be is jelentkezett a miniszterelnökségre, és most épp adócsökkentéssel kampányol – amit a minisztériumok költségvetésének radikális, általános 20 százalékos csökkentésével szeretne megvalósítani. Kissé homályos pénzügyeit újra elővette a baloldal – de Zahawi továbbra is állítja, hogy mindig minden rendben volt és el tud számolni velük.

 

A keményvonalas

Priti Patel, az 1972-es születésű, indiai származású belügyminiszter asszony régóta a Konzervatív Párt sztárja. A legfrissebb hírek szerint Patel épp most, hétfőn dönti el, hogy elindul-e a miniszterelnöki székért. Valójában van is mire alapoznia a versengését: 2019 óta szolgál belügyminiszterként, előtte a nemzetközi fejlesztésekért felelt Theresa May kormányában, és karakteres véleményei kapcsán elmondható:

ő a legkonzervatívabb jelöltek egyike a toryk jelenlegi felhozatalában.

Patel Sunakhoz hasonlóan Afrikát megjárt indiai családból származik, nagyszülei Uganda fővárosában vittek boltot, szülei pedig újságbolt-láncot építettek fel Londonban és Délkelet-Angliában. Priti, a szorgalmas család szorgalmas leánygyermeke elkerülte a felső-középosztály oktatási intézményeit, miközben Margaret Thatcher rajongója lett. Már a kilencvenes évek elejétől részt vett a konzervatív politikai mozgalomban, a kétezres években pedig a British American Tobacco (BAT) dohánycég, majd a Diageo szeszesital-kereskedő globális vállalat körül tűnt fel.

A politikában 2005-ben választási vereséggel nyitott, de David Cameron, az új konzervatív vezető felkarolta őt, és 2010 óta már négyszer nyert választást. 

Priti Patel a konzervatívok keményvonalasabbjai közé tartozik: már a kilencvenes években EU-szkeptikus nézeteket vallott, a Brexit előtti kampány idején

hangoztatta, hogy „az EU nem demokratikus és túlzottan beavatkozik a mindennapi életünkbe”,

később pedig az elhúzódó Brexit-tárgyalásokat kritizálta. Patel a nemzetközi fejlesztésekért felelős államtitkárként kritikus volt magával a nemzetközi fejlesztések rendszerével is, mondván, hogy nem megfelelően költik el a segélyezéseket. Patel korlátozta a palesztinoknak jutó brit segélyeket is, kiváltva ezzel zsidó szervezetek dicséretét – az Izraellel fenntartott, különösen szívélyes kapcsolatok miatt politikai vitákba is keveredett Patel.

Priti Patel belügyminiszterként keményvonalasan lépett fel a migráció ügyében is. A nevéhez fűződik az új brit, pont-alapú bevándorlási rendszer bevezetése is, amely jelentősen korlátozta és csak a legszükségesebb, valóban munkaerőhiányos ágazatokra szűkítette a Nagy-Britanniába való bevándorlás lehetőségét. Patel szerint ezzel elérték azt, hogy „csak a legjobbakat vonzzák be”, miközben újra ellenőrzésük alá vonják a határokat, lecsapnak a külföldi bűnözőkre és kiaknázzák Nagy-Britannia valódi potenciálját.

Patel időközben szóban és cselekedetben is fellép a Nagy-Britanniát érő illegális migráció ellen: Franciaországot „rasszista országnak” nevezte, ahol szerinte „kínozzák” a migránsokat, de közben megígérte, hogy „lehetetlenné” teszi a migránsoknak a La Manche-csatornán való átkelést. Patel felelt az idén áprilisban Ruandával kötött egyezményért is, amely alapján az illegális bevándorlók ezreit egyenesen az afrikai országba reptetnék Nagy-Britanniából. Az egyezményt sok kritika érte baloldalról – és egyes értesülések szerint még a trónörökös Károly herceg is elítélte azt.

Priti Patel rendre élesen kritizálta a Black Lives Matter-mozgalmat, beleértve a szoborrongálásokat,

és kifejtette azt is, hogy nem ért egyet a letérdelés gesztusával.

A radikális klímaaktivistákkal szemben is felvette a kesztyűt: „öko-kereszteslovagokból lett bűnözőknek” nevezte őket, akik „az életmódunk, a keményen dolgozó többség tulajdona és a gazdaság ellen törnek szégyentelen támadásukkal”. Kifejtette: a rendőrség bevetését szorgalmazza, és „elutasítja, hogy átadja az anarchiának az utcáinkat”, s „a bűnözőket, akik a szabad társadalmunkat rombolják, meg kell állítani”.

Patel keményvonalassága nyilván sok támogatót szerezhetne egy miniszterelnöki kampány során is – az csak tőle függ és akár most, hétfőn is el is dőlhet, hogy elindul-e ezen az úton.

 

Cikkfotók forrása: a politikusok Fb-oldalai

Összesen 108 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Churchill ezekről a jelöltekről:
1942-ben Churchill így kommentálta azt a tényt, hogy egy fekete tiszt is megfordul egy olyan étteremben, amelyben fehér amerikai tisztek a törzsvendégek: "Sebaj: ha a vállára akaszt egy bendzsót, azt hiszik, a zenekar tagja.”
Lovas István (Pesti Hírlap, 1993. június)

Brit jelöltre már nem is futja a szigetországban, csak jöttmentekre?

Sajid Javid eléggé alulról jött

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés