Riadó!
Máthé Zsuzsa írása a Mandiner hetilapban
***
Nem túlzás: Nyugat-Európa mára megszűnt kereszténynek lenni. A kontinens népei az újbarbarizmus korszakába süllyednek, elvágják lelki gyökereik utolsó éltető szálait: átírják a fundamentumok, a hit, a család és a haza fogalmát. Minap a német belügyminiszter büszkén fejtette ki, hogy a család után immár a hazát is „nyitottá és sokszínűvé kell tenni”. Értsd: fel kell számolni a természetes család után a nemzetállamot.
A nyugati országok identitásvesztett őslakosok és távoli kultúrákból bevándorolt, az őshonosok nyelvét sokszor törve beszélő, gondolkodását, kultúráját nem ismerő népcsoportok olvasztótégelyei lettek, amiket ragacsos szeretetmázzal leöntött, valójában destruktív ideológiákkal próbálnak összecsirizelni. A kísérlet kimenetele kétséges, főként a meggyengülés nyilvánvaló jeleit mutató keresztény egyházak mellett egyre izmosodó, a térítési igényt fel nem adó iszlám befolyás láttán. Az iszlám számos követője megvetéssel vegyes elégedettséggel és a kulturális átrendezés nyilvánvaló szándékával szemléli az európai népek érthetetlen önfelszámolását. Ez a kavalkád ráadásul mostanra kiegészült a ruszofóbia háborús indulatával: az orosz zene és irodalom, igaz, egyelőre csak Ukrajnában, indexre került, ami a kollektív bűnösség vészterhes történelmi előképeit eleveníti fel.)
