Úgy döntöttem, gazember leszek! – székely társulat vitte színre Shakespeare III. Richárdját

2022. június 27. 9:01
Shakespeare sosem megy ki a divatból, és nem azért, mert kötelező olvasni vagy nézni, hanem mert szinte az összes munkája minden korban ugyanolyan érvényes és tanulságos.

Farkas Anita írása a Mandiner hetilapban

 

„Viszkető háttal bámuljuk őt, idők hajlását felismerőt, mert Richárd király a nagy vég előtt, négy felvonásra divatba jött” – dúdolom magamban önkéntelenül is a színházból kilépve Bereményi Géza és Cseh Tamás a „ravaszdi Shakespeare Williamről” szóló dalának egy részletét. Amely ugyanolyan megunhatatlan, mint amilyen megunhatatlanok és – hiába az eltelt sok száz év – megfejthetetlenek az angol mester sokrétegű drámái.

Nem csoda hát, hogy Shakespeare sosem megy ki a divatból, és nem azért, mert kötelező olvasni vagy nézni, hanem mert

szinte az összes munkája minden korban ugyanolyan érvényes és tanulságos.

Éppen emiatt felesleges az az időről időre fellobbanó vita is, hogy illik-e ezeket „modern” feldolgozásban színpadra vinni; egy rossz rendezést sem a korhű jelmezek, sem az eredetihez minél inkább közelítő, veretes szöveg nem ment meg.

A Csíki Játékszín III. Richárd előadása viszont szerencsére igen jó rendezés (Vladimir Anton), megtámogatva az ötletes, állandó funkcióváltásra képes, mégis statikus díszlettel (Eranio Petrușka) és kiváló színészi teljesítményekkel. Kiváltképp Kozma Attiláéval, akinek Richárdja púp nélkül is igen meggyőző.

Az előadás előzetese

 

A talán a stand-upos múltjából is hozott képesség, amivel egy pillanat alatt cinkosává teszi a közönséget, különösen jól illeszkedik a manipuláció nagymesterének alakjához – hiába Gloster hercegének csillapíthatatlan szeretetéhségből fakadó, önmaga vállalta gonoszsága („Úgy döntöttem, gazember leszek”), az előadás néhány pontján már-már neki szurkolunk.

És ha már manipuláció, Vladimir Anton szándéka nagyon is egyértelmű. A kamerák állandó jelenléte, a folyamatos streamelés a színpad fölötti óriás kivetítőkre, a szereplők hol a nézőtérről, hol az üvegfallal elválasztott zenekarból való előbukkanása világos üzenet: ahogy Richárd egy személyben képes volt megtéveszteni egy egész királyi udvart,

úgy ma már ez sokkal nagyobb tétekben zajlik.

Az előadás végén meg tapsolunk szépen és hosszan, észre sem véve, ezek a fránya csíkiak milyen hátborzongató ravaszsággal húztak be minket is a csőbe.

(Shakespeare: III. Richárd. Csíki Játékszín, Vidéki és határon túli színházak fesztiválja)

Fotó: Csíki Játékszín

Nyitókép: Csíki Játékszín

 

Fotó: Csíki Játékszín

 

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés