Hasonlóan a Kecskemétről érkező A mi kis városunkhoz: Thornton Wilder a dzsesszkorszak előtt amerikai kisvárosi életérzést megidéző darabját az orosz Ilja Bocsarnikovsz állította színre.
„Ahogy minden szövegben, ebben is az érdekel, hogyan találhatjuk meg a kizárólagos boldogságot. A rendezéseimben ezért mindig arra törekszem, hogy olyan kérdéseket tegyek fel, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy ebben a boldogságkeresésben előrébb jussunk. Ez a történet egy vidéki városka lakóiról szól, ahol az emberek még együtt tudnak reggelizni, egymás szemébe tudnak nézni, őszintén meg tudják kérdezni a másiktól, mi van vele, este meg együtt szagolnak bele a levegőbe, hogy érezzék a virágok illatát. Egyszerű, hétköznapi dolgokban megtalálni az örömöt, és azt időben észrevenni: vajon ez lenne a boldogság? Erre kérdezünk most rá a színészekkel közösen” – magyarázza a világszerte elismert fiatal orosz rendező.
A Moszkvai Állami Színház Stúdiójában diplomázott
Bocsarnikovsz, akit generációja egyik legtehetségesebbjeként tartanak számon, 2012 óta visszatérő vendége a magyar színházi életnek
, Kecskemét mellett többek közt Kaposváron (Meggyeskert) és Debrecenben (Óz, a csodák csodája, Balfácánt vacsorára!) is dolgozott már.