Szlovénia számára ez a téma kiemelten fontos – tette hozzá.
A szlovén államfő kiemelte: Bosznia-Hercegovina – Ukrajnához hasonlóan, viszont más nyugat–balkáni államoktól eltérően – semmilyen formájú uniós, illetve NATO–tagjelölti státusszal sem rendelkezik. „Számomra ez aggodalomra ad okot, különösen manapság, amikor ennek az országnak a politikai stabilitása alacsonyabb, mint szeretnénk” – tette hozzá. Ukrajna uniós tagjelölti státuszáról Pahor aláhúzta: ennek megadása „nagyon fontos politikai és biztonságpolitikai jelzést jelentene arra, hogy az EU egységes az olyan kérdésekben is, mint a bővítés”, az egységes hozzáállás pedig az egész nyugati világot erősítené az Ukrajna elleni orosz katonai fellépéssel szemben.
A szlovén elnök méltatta az ukrán kérdéskör lengyelországi megközelítését. „Az Ukrajnával és az Oroszországi Föderáció ambícióival összefüggő egész helyzet megértéséről van szó” – emelte ki. „Sokáig süketek voltunk azon hozzászólások iránt, amelyeket a lengyelektől és az elnök úrtól kaptam, miszerint Oroszországnak az az ambíciója, hogy elinduljon nyugat felé. (...) Őszintén szólva úgy gondoltam, hogy túloz” – tette hozzá. Kijelentette, hogy Ukrajna orosz megtámadása óta különösen fontosnak