Az alakulat minden tagjára 10-20 évi, a szervezőkre pedig 15-20 év börtönbüntetést szabhatnak ki.
Az orosz legfelsőbb bíróság május 26-án tárgyalja majd az Azov ukrán félkatonai alakulat terrorszervezetté nyilvánítását és tevékenységének betiltását orosz területen – közölte kedden az orosz igazságügyi minisztérium.
A bírósági iratok szerint a keresetet az orosz főügyészség nyújtotta be. Dmitrij Agranovszkij, a RIA Novosztyi hírügynökség által megszólaltatott jogi szakértő kijelentette, hogy ha a legfelsőbb bíróság terrorszervezetnek ismeri el az Azovot, amelynek tagjai ellen Oroszországban büntetőeljárás indult, akkor az alakulat minden tagjára 10-20 évi, a szervezőkre pedig 15-20 év börtönbüntetést szabhatnak ki.
Az Oroszországban neonácinak tekintett Azovnak 2014-ben kulcsszerepe volt az akkori kijevi erőszakos hatalomváltás elleni, oroszpárti lázadás elfojtásában Délkelet-Ukrajnában és Mariupol visszafoglalásában a szakadároktól. A Moszkva által idén februárban megindított, hivatalosan „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háborúban pedig az Azovi-tenger partján fekvő iparváros védelme volt a feladata a nemzeti gárda részévé vált alegységnek. Becslések szerint az alakulat több száz tagját tarthatják immár csaknem egy hónapja körülzárva az Azovsztal acélmű kazamatáiban.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a kedd délelőtti hadijelentésben azt mondta, hogy a körülzárt Azovsztalban egy nap alatt az Azov fegyveresei és az ukrán katonák közül 265-en tették le a fegyvert és adták meg magukat. Közülük 51-en súlyos sebesültek. Az orvosi ellátásra szorulókat a donyecki „népköztársaság” novoazovszki kórházába küldték ellátásra és ápolásra.
Korábban tengerészgyalogosok tették le a fegyvert a mariupoli acélműveknél, mintegy másfél ezren.
Orosz sajtóforrások szerint kedden újabb Azov-fegyveresek adták meg magukat, de számukról estig hivatalos tájékoztatást nem adtak ki. A Rosszija 1 televízió szerint az oroszországi Taganrogból rabszállító kocsit is küldtek értük.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) a Telegram csatornáján bejelentette, hogy a testület nyomozói fogják kihallgatni a fogságba esett Azov-tagokat „az ukrán rezsimnek a Donyec-medence lakossága ellen elkövetett bűncselekményeivel” kapcsolatban. A detektívek meg fogják állapítani a foglyok személyazonosságát, és ellenőrizni fogják, hogy részt vettek-e a polgári lakosok elleni bűncselekményekben, és a vallomásokat összevetik az eddigi nyomozati anyagokkal.
Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet helyettese kedden a Twitteren közölte, hogy az Azov tagjai feltétel nélkül tették le a fegyvert. A diplomata a The New York Times közlésére reagált, amelynek szerzője azt állította, hogy „Ukrajna befejezte a harci küldetést Mariupolban, és a fegyvereseket evakuálták”, ami lap szerint „a harcok végét jelentette az Azovsztalban”.
(MTI)
Nyitóképen egy orosz katona átkutat egy ukránt az Azovsztalnál Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
Akkor lesz tárgyalás, ha az Egyesült Államoknak sikerül meggyőznie Oroszországot arról, hogy többet veszít a háború folytatásával, mint amennyit nyerhet. Kohán Mátyás írása.
Azt viszont továbbra sem pontosítják, mi legyen a szolgálati idő felső határa.
Az ukrán elnök Orbán Viktorról is beszélt.
A pontos számokat még nem közölték.
A Mandiner küldetése több, mint a hírek közvetítése. Azon dolgozunk, hogy a konzervatív értékeknek erős, világos és hiteles hangot adjunk. Ebben most Ön is segíthet.
A Mandiner küldetése több, mint a hírek közvetítése. Azon dolgozunk, hogy a konzervatív értékeknek erős, világos és hiteles hangot adjunk. Ebben most Ön is segíthet.
