kiemelt figyelmet kell fordítanunk a környezettudatos és zöldfejlesztések megvalósítására.
Ennek jegyében minden közterület-fejlesztésünknél a lehető legtöbb fát ültetjük, például az Arany János utcában, ahol korábban egyetlen fa sem állt, hamarosan 100 egyedből álló fasort adunk majd át. A városi környezethez való alkalmazkodást olyan innovatív ültetési megoldásokkal segítjük, amelyeket nem féltünk elsőként alkalmazni: ilyen a gyökércella-rendszer és a Stockholm-módszer. Zöldítünk, ahol csak lehet, a napokban immár a nyolcadik zöld buszmegállót adtuk át az V. kerületben. Sőt, a kék szemlélet is jelen van a Belvárosban, hiszen mind a zöld buszvárók, mind például a nemrég átadott Bástya park esetében is ügyeltünk a csapadékvíz felhasználására az öntözésnél. Kuriózum az is, hogy a tavaly átadott V.30 Belvárosi Sportközpont kialakításánál olyan szinten célt értek az energiahatékonyságra való törekvéseink, hogy a teljes téli szezonban egyáltalán nem kellett bekapcsolni a létesítmény fűtését, ami nemcsak pénz- és energiamegtakarítás, hanem a környezetet is kíméltük.
Mindeközben mit tett a Belvárosban a főváros vezetése, amely zászlójára tűzte a zöldítést és a környezettudatosságot? Megsarcolta a zöld buszmegállónkat és például a tavalyi szezonban azon spórolt, hogy a Váci utcába nem helyezte ki az ott megszokott virágkosarakat a kandeláberekre. Úgy vélem, hogy a példa magáért beszél, nem kell tovább magyaráznom, hogy miben lehet előre lépni.