Önkormányzati fordulatot várnak a polgármesterek az új kormánytól, de Budapest csődközeli helyzete azonnali megoldást követel

A Republikon Intézet június 9-én a budapesti Dugattyús Házban rendezett konferenciáján önkormányzati vezetők és szakpolitikai szereplők arra keresték a választ, milyen változásokat hozhat az új politikai korszak a települések számára.

A tanácskozás első kerekasztal-beszélgetésén Budapest jövőjéről, finanszírozásáról, hatásköreiről és a kormánnyal való együttműködés lehetőségeiről beszélgetett Karácsony Gergely főpolgármester, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, Böröcz László, az I. kerület polgármestere és Niedermüller Péter, Erzsébetváros vezetője.

Az első panel: Budapest jövő héten fizetésképtelenné válhat

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke megnyitójában arról beszélt, hogy a 2026-os országgyűlési választások eredményeként kialakult új politikai helyzetnek az önkormányzati rendszerre is hatással kell lennie. Felidézte, hogy már a rendszerváltozás idején is hitt abban, hogy a helyi ügyeknek helyben kell eldőlniük, ehhez képest ma több nagyobb önkormányzat nettó befizetője a központi költségvetésnek. Szerinte a Fidesz-kormányzás egyik legfontosabb következménye az volt, hogy fokozatosan vonta el a feladatokat és a forrásokat az önkormányzatoktól. 

A Budapest jövőjéről szóló első panelben Karácsony Gergely baloldali főpolgármester hangsúlyozta, hogy a főváros és a 23 kerület együttműködésére épülő rendszer évtizedes hagyományokra támaszkodik, ezért nem annak felszámolására, hanem finomhangolására van szükség.

A főpolgármester szerint újra kell gondolni az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztást, és reálisnak tartaná, hogy néhány éven belül az általános iskolák ismét önkormányzati fenntartásba kerüljenek. Emellett szükségesnek nevezte a főváros szabályozási jogosítványainak erősítését, valamint egy Budapest-törvény elfogadását, amely hosszú távon rendezné a főváros és az állam együttműködésének kereteit.

Karácsony szerint továbbra is rendezetlen a főváros és az agglomeráció viszonya, pedig az ország lakosságának közel 40 százaléka és gazdasági teljesítményének mintegy fele ebben a térségben koncentrálódik. Úgy vélte, szükség lenne egy demokratikus felhatalmazással rendelkező intézményes fórumra, amely a közszolgáltatások és a térségi fejlesztések összehangolásával foglalkozna.

A főpolgármester a jelenlegi pénzügyi helyzetet drámainak nevezte.

Középpontban az önkormányzatok finanszírozása, feladatai

Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere szerint a kerületekhez képest a fővárost sokkal súlyosabban érintette az elmúlt évek pénzügyi ellehetetlenítési politikája. Úgy fogalmazott, hogy ma már az sem egyértelmű, lesz-e elegendő forrás a fővárosi dolgozók fizetésére. Szerinte az önkormányzatok leginkább partneri viszonyt várnak az új kormánytól, mert enélkül nem lehet valódi fejlődésről beszélni.

Böröcz László, az I. kerület fideszes polgármestere azt hangsúlyozta, hogy az önkormányzatoknál azoknak a feladatoknak kell maradniuk, amelyek közvetlenül a helyben élők mindennapi problémáit érintik. Ugyanakkor szerinte a korábbi központosításnak is voltak indokai, különösen az oktatás területén. A kétszintű budapesti önkormányzati rendszer megtartása mellett érvelt, és megjegyezte:

Niedermüller Péter, Erzsébetváros baloldali polgármestere arról beszélt, hogy az önkormányzatok sok reményt fűznek az új kormányhoz, ugyanakkor jelentős bizonytalanságot érzékelnek. A főváros pénzügyi helyzetét kritikusnak nevezte, és hangsúlyozta, hogy megfelelő források hiányában a közszolgáltatások működése kerülhet veszélybe.

A kerületek szerepéről szóló vitában a résztvevők egyetértettek abban, hogy Budapest sokszínűsége és mérete indokolja a kerületi önkormányzatok fennmaradását. Niedermüller külön kiemelte a szociális ellátás és a korábban önkormányzati fenntartásban működő védőnői hálózat jelentőségét, amelyek szerinte helyi szinten működtethetők a leghatékonyabban.

A szolidaritási hozzájárulásról szóló vitában szintén konszenzus mutatkozott abban, hogy a jelenlegi rendszer átalakításra szorul. Niedermüller Péter szerint a legnagyobb probléma az átláthatóság hiánya, mivel az önkormányzatok nem tudják, mire fordítja az állam a befizetett összegeket.

Karácsony Gergely szerint a főváros alulfinanszírozottságának egyik oka, hogy a Budapesten megtermelt adóbevételek döntő része a központi költségvetésbe kerül, miközben a város viseli a legnagyobb közszolgáltatások finanszírozásának terheit. A főpolgármester ezért a helyben maradó adóbevételek körének bővítését sürgette.

Böröcz László ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a főváros működési bevételei nominálisan jelentősen emelkedtek 2019 óta, és állítása szerint reálértéken vizsgálva is csak mérsékelt az eltérés a Tarlós-korszakhoz képest. Értelmezése szerint

Mit hoz a Tisza, elindulhatnak a fejlesztések, ki mit remél?

• A fejlesztési tervekről szóló blokkban Baranyi Krisztina a Diákváros megépítését, a szociális bérlakásprogramok bővítését, valamint a HÉV-hálózat fejlesztését nevezte a legfontosabb feladatoknak.
• Niedermüller Péter a lakhatási válság kezelését, az önkormányzati ingatlanállomány energetikai korszerűsítését és a szociális ellátórendszer megerősítését emelte ki.
• Böröcz László a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, a Déli pályaudvar térségének megújítását, a bérlakásépítést és a közigazgatás digitalizációját említette.
• Karácsony Gergely szerint ugyan jelenleg is futnak uniós támogatású projektek Budapesten, de a korábban tervezett fejlesztések jelentős része elakadt. A főpolgármester reményét fejezte ki, hogy az uniós források ismét szélesebb körben elérhetővé válnak, ami lehetővé teheti a Nagykörút átalakítását, a pesti alsó rakpart zöldítését, több villamosfejlesztést, valamint a Diákváros és a HÉV-beruházások megvalósítását.

A konferencia második paneljében már a vidéki önkormányzatok helyzete került fókuszba. A résztvevők között volt Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere, Csőzik László, Érd polgármestere, Eszes Béla, Jánoshida polgármestere, valamint Heringes Anita, Paks polgármestere. A beszélgetés középpontjában az állt, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a különböző méretű és helyzetű települések, és mit várnak az új kormány önkormányzatokat érintő politikájától.

Jó lenne megtudni, miként áll az önkormányzatokhoz a Tisza

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere szerint

Emlékeztetett arra, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetsége már korábban letette saját javaslatait az asztalra, és bízik abban, hogy ezekről érdemi párbeszéd indulhat.

Heringes Anita, Paks polgármestere azt mondta, hogy elsősorban a tárgyalások megkezdését várják. Paks különleges helyzetben van, hiszen az ország egyik legnagyobb beruházása, a paksi atomerőmű bővítése zajlik a városban, ami számos helyi feladatot ró az önkormányzatra, különösen a külföldi munkavállalók ellátása terén.

A baloldali polgármester szerint konkrét, gyakorlati döntésekre van szükség, nem pusztán politikai üzenetekre.

Eszes Béla, Jánoshida polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke arról beszélt, hogy a közel 2500 lakosú település vezetőjeként 1998 óta tapasztalja az önkormányzatok mozgásterének fokozatos szűkülését. Úgy fogalmazott: párbeszédet várnak, és azt szeretnék, hogy végre ne a politika határozza meg az önkormányzatok mindennapjait, hanem fordítva, a politika szóljon a helyi közösségek problémáiról.

Csőzik László, Érd polgármestere szerint jelenleg három kérdés foglalkoztatja leginkább az önkormányzati szektort: az illetményrendszer jövője, az esetleges cikluskorlátozás bevezetése és az előrehozott önkormányzati választások lehetősége. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok elmúlt években tapasztalt „kivéreztetése” elviselhetetlen volt, ezért sok településvezető számára felszabadító érzést jelentett a választási eredmény. Szerinte az önkormányzati autonómia helyreállítása a legfontosabb feladat.

A felvetett kérdésekre reagálva Cser-Palkovics András úgy fogalmazott:

Sokkal fontosabbnak nevezte a feladatok, a finanszírozás, az adóbevételek és a szolidaritási hozzájárulás kérdését. Szerinte a jelenlegi rendszer túlságosan egy lábon áll, ezért újra kell gondolni az önkormányzatok bevételi struktúráját.

A cikluskorlátozás ötletét kifejezetten bírálta, és úgy vélte, az önkormányzati vezetőkre vonatkozó ilyen szabály mélyen antidemokratikus lenne. Az illetmények kapcsán arra figyelmeztetett, hogy ha a fizetéseket korábbi szintre állítanák vissza, az különösen a kisebb településeken tenné ellehetetlenítővé a főállású polgármesteri munkát. Hozzátette: valójában nem a polgármesterek, hanem az önkormányzati köztisztviselők bérrendezése a legsürgetőbb feladat, mert a közszféra egyre nehezebben tud versenyezni a munkaerőért a piaci szektorral.

Heringes Anita szerint az illetményviták méltatlanok az önkormányzatiság ügyéhez. Azt mondta, nehezen elképzelhető, hogy valaki jelentős felelősséggel járó önkormányzati vezetői munkát vállaljon lényegesen alacsonyabb jövedelemért.

Csőzik László arra figyelmeztetett, hogy a Tisza-kormány mandátuma 2030-ig szól, ezért kérdés, hogyan viszonyul majd azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyek nem rendelkeznek tiszás vezetéssel. Reményét fejezte ki, hogy nem kerül sor előrehozott választásokra vagy cikluskorlátozásra. Hozzátette: a polgármesterség nem hatalomgyakorlást, hanem szolgálatot jelent, és helyi szinten jóval nehezebb autokratikus rendszert kialakítani, mint országos politikai szinten.

Hogyan lehetne talpra állítani az önkormányzati szférát?

Arra a kérdésre, hogy mire lenne szükség az önkormányzatok talpra állításához, Csőzik László az oktatási intézmények és az építéshatósági feladatok visszaadását említette. Emellett a településeket megillető bevételek visszajuttatását, a hipabevétel-többlet elvonásának megszüntetését és a szolidaritási hozzájárulás csökkentését sürgette.

Eszes Béla szerint meg kell szüntetni azt az állapotot, amelyet Karácsony Gergely az első panelben „az éhezők viadalának” nevezett. Véleménye szerint új önkormányzati törvényre van szükség, amely világosan meghatározza az önkormányzati rendszer alapjait. A települések részesedését kérte a személyi jövedelemadóból és a gépjárműadóból, valamint zsákutcának nevezte a jelenlegi feladatfinanszírozási rendszert. Kistelepülési vezetőként támogatná az intézményfenntartó társulások megerősítését és akár az iskolák helyi fenntartásba vételét is.

Heringes Anita a térségi és járási együttműködések erősítését szorgalmazta.

Cser-Palkovics András szerint az új kormánynak egyszerre kell rövid távú segítséget nyújtania és hosszú távú stratégiát kialakítania. Rövid távon jelentős könnyebbséget jelentene az önkormányzatoknak, ha a helyi adóbevételek növekményét nem kellene befizetniük a központi költségvetésbe. Hosszabb távon pedig azt kell tisztázni, hogy pontosan milyen feladatokat vár el az állam az önkormányzatoktól, és ehhez milyen finanszírozási rendszert rendel. Hangsúlyozta, hogy a mai társadalmi és gazdasági kihívások sokszor átlépik a közigazgatási határokat, ezért nemcsak az a kérdés, ki működteti például az iskolákat, hanem az is, hogyan biztosítható hosszú távon a fenntartható működésük.

A közigazgatási reformokról szóló vitában Csőzik László úgy fogalmazott: bár az önkormányzatiság fontos érték, érdemes megvizsgálni, hogyan lehetne hatékonyabban működtetni a rendszert. Szerinte erre a társulási formák erősítése jelenthet megoldást, amely csökkentheti a párhuzamosságokat és tehermentesítheti a kisebb településeket. A vármegyékről szólva azt mondta, hogy a jelenlegi rendszerben a középszintű önkormányzatiság keresi a helyét, és szerinte ebben a formában nem tölti be megfelelően a funkcióját.

Eszes Béla egyetértett azzal, hogy a vármegyei rendszer jelenlegi formájában nem hatékony, ugyanakkor óvatosan viszonyult a régiós modell bevezetésének gondolatához. Szerinte inkább a kistérségi együttműködések erősítése jelenthetne megoldást.

Emellett azt hangsúlyozta, hogy a településeknek nem mindig újabb állami támogatásokat kell kérniük, hanem nagyobb mozgásteret és kedvezőbb szabályozási környezetet.

A fejlesztési prioritásokról szóló záró kérdésre válaszolva a résztvevők elsősorban infrastruktúra-fejlesztéseket említettek. Cser-Palkovics András a székesfehérvári intermodális közlekedési központ és a Budapest–Balaton kerékpárút helyi szakaszának megvalósítását emelte ki. Heringes Anita az óvoda- és iskolafelújítások, valamint a közmű- és úthálózat fejlesztésének fontosságáról beszélt. Eszes Béla a belső úthálózat korszerűsítését, a 32-es főút felújítását és az iskolaépületek korszerűsítését nevezte prioritásnak. Csőzik László pedig az alapinfrastruktúra fejlesztését és az ivóvízhálózat problémáinak rendezését emelte ki.

Nyitókép forrása: Facebook