Kiderült, Donald Tusk Mandiner-olvasó, kommentálta is a lapunkban megjelent egyik cikket
Lengyelország miniszterelnöke csütörtökön interjút adott az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozója közben.
Újabb járványveszélyes vírust azonosítottak Magyarországon – röppent fel a hír szerda reggel. Megkérdeztük a kutatás vezetőjét, igaz-e a hír.
Újabb járványveszélyes vírust azonosítottak Magyarországon – jelent meg reggel az Indexen az ijesztő hír. A portál a MedicalXpress orvosi szaklapra hivatkozva írta meg: az ebola veszélyes rokona, az úgynevezett Lloviut-vírus már magyarországi denevérekben is kimutatható. Hogy első kézből tájékozódjunk, a Mandiner megkereste Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetemen működő Virológiai Nemzeti Laboratórium virológus kutatóját, aki egyben a szóban forgó tanulmány és kutatás vezetője is.
– szögezi le rögtön az elején. Mint kifejti, a pécsi laborban nagyságrendileg jelenleg is vagy húsz olyan kutatás zajlik, amelynek a középpontjában azok a természetben előforduló vírusok állnak, amik – úgynevezett zoonózisok, vagyis tudnak állatról emberre terjedni. „Ám itt jön a csavar, hiszen ennek a terjedésnek különféle szintjei vannak” – hangsúlyozza a kutató. Mint mondja, a koronavírusnál megtanultuk, hogy ahhoz, hogy valami járványt okozzon, alapfeltétel a sikeres átugrás állatról emberre, majd a hatékony emberről emberre terjedés, de még ezen túl is szükség van egyéb paraméterekre, hogy az adott vírus pusztíthasson.
„Ijesztően hangozhat, hogy egy ebolavírushoz hasonló vírust találtunk Magyarországon, de a lényeg és az egész kutatás kerete kimaradt az írásból, ami pedig problémás” – hangsúlyozza. Mint rámutat: a kutatás során valóban megfigyelték, hogy a szóban forgó vírus
Számtalan vírus képes tünetmentes fertőzésre emberekben, egyébként az ebolavírusok közé tartozó Reston vírus is ilyen.
A Virológiai Nemzeti Laboratórium részvételével ezt is vizsgálták a kutatók, egy másik tanulmányban, amely a Plos Pathogens lapban jelent meg. Itt kimutatták, hogy annak ellenére, hogy laboratóriumban képes emberi sejtek fertőzésére, mégsem indítja el azokat a káros folyamatokat, amelyek például az ebola esetében a sokak által ismert szörnyű tünetekhez vezetnek. Ez az immunmechanizmus egyébként részben hasonló a koronavírusnál már ismert citokinviharhoz, csak itt bizonyos immunsejtek túlműködése indít láncreakciót. Vagyis hiába nagy a látszólagos hasonlóság az ebola és Lloviut-vírus között, utóbbi a jelenlegi ismeretek alapján nem képes ahhoz hasonló megbetegedést okozni. Az említett két tanulmányban ezt sikerült kimutatnia Kemenesi csapatának, együttműködve amerikai, svájci és belga kutatókkal valamint a Simon Scott és Nigel Temperton által irányított Medway School of Pharmacy kutatóival. Tény tehát, hogy a Lloviut-vírus flaskában be tud jutni az emberi sejtekbe, de nem képes a betegséghez szükséges komoly reakciót kiváltani.
A vírus kapcsán további állatkísérleteket is végeznek már, sőt azt is vizsgálják, hogy ha bizonyos körülmények közt történne is fertőzés, akkor milyen gyógyszer hogyan hatna, lenne-e eszközünk ellene. Az ökológiai oldalt is kutatják, így például azt, hogy a vírust terjesztő denevérfaj, ami egy a Magyarországon élő 32-ből, ráadásul maximum a barlangászok, vagy a denevérkutatók találkoznak velük, mivel ez a faj messzire elkerüli az embert, mikor és hogyan üríti ezt a vírust. Ennek ellenére Kemenesiék azt is vizsgálják, ezek a denevérkutatók vagy a denevérek milyen veszélynek lehetnek kitéve. A denevérekre jelentett kockázatot is vizsgáljuk, hiszen rendkívül hasznos és fontos állatokról van szó, ökológiai szerepük a beporzó rovarokéval vetekszik, nélkülük mi sem élhetnénk ilyen könnyen. „Egy szó, mint száz,
az eredményeink egyelőre éppen az ellenkezőjét mutatják annak, amit az Index megírt,
vagyis nem fenyeget járványveszéllyel az ebola európai rokona” – emeli ki.
Az ebola nyomornegyedekben és olyan kultúrákban, ahol nem európaiak a temetkezési szokások, tudott harmincezres járványt csinálni, annak ellenére, hogy a koronához képest nagyon nehezen terjedő kórokozó. „Komplex dolog ez, függ a vírustól, annak ürítési képességétől, földrajzi és kulturális régiótól, rengeteg mindent számításba kell venni” – nyomatékosítja Kemenesi.
„Az LLOV és az ebola között nincs ellenanyag-keresztreaktivitás, ami arra utal, hogy a meglévő ebola-vakcinák nem biztos, hogy védelmet nyújtanak a Lloviu ellen, ha az emberre átterjedne” – írja az Index. Ezt értelmezve Kemenesi elmondja, nincs is szükség vakcinára ez ellen a kórokozó ellen. A cikket bíráló kérésére vizsgálták a keresztreakciót, a kísérletekben használt eljárás validására. Egyébként a cikk bírálati folyamata is nyilvános. „A bírálók arra voltak kíváncsiak, hogy lehet-e az, hogy valamelyik teljesen más vírus ellenanyagait mérték-e ki véletlenül az állatokból, esetleg egy másik filovírus jelenlétét, erre Kínából ismerünk példát, ahol találtak olyan barlangot amelyben számos eltérő, egymással valamilyen szinten rokon filovírus nyomait fedezték fel. Ezt kellett bizonyítanunk, és bizonyítottuk is, hogy nincs ellenanyag-keresztreaktivitás”.
Ami pedig a vakcinás kérdést illeti, mint Kemenesi elmondja a Lloviut-vírus felfedezésekor is tudták, hogy nem fognak rá hatni a vakcinák, mert nagyon specifikus az antitestválasz, ami megvéd a filovírusok esetében. „Ez tehát nem rossz hír, mert nem is számítottunk rá, hogy amúgy megvédene minket, a Zaire ebolavírusra fejlesztett vakcina sem véd a közeli rokon Sudan ebolavírus ellen vagy a távolabbi rokon Marburg vírus ellen sem”. Fontos továbbá, hogy
Itt jelen tudásunk szerint erről nincs szó: ez a vírus nem üti meg a járványokozási képességet.
„A hasonló kutatások lényege, hogy még azelőtt választ kaphatunk a kérdésekre, mielőtt baj lehetne” – mondja a kutató, hozzátéve, hogy ezek célja is a pandémiás felkészülés, ami, mint ahogy a koronavírus is igazolta – elengedhetetlenül fontos. Ennek része, hogy még azelőtt megismerjük, majd kockázati csoportok szerint kategorizáljuk ezeket a vírusokat, kórokozókat, még mielőtt ránk találnának. A lényeg minden ilyen kutatásnál, hogy fel tudjunk készülni, ismerjük a vírus jellemzőit és legyen a polcon hatásos gyógyszer vagy megoldás, ha mégis baj van.
Nyitókép: Magyar Nemzet