Botrány

2022. május 9. 9:50

Hargitai Miklós
Népszava
Igazi hungarikum, hogy idehaza a papi pedofília továbbra is tabu.

„Az Európai Unióban Magyarországon kívül már minden tagállam elkezdett leszámolni az egyházak évszázadokon át eltitkolt szexuális visszaéléseivel. Írország és Lengyelország is; az a két ország, ahol a közgondolkodást és az állam működését sokkal inkább meghatározza a kereszténység, mint nálunk.

Hogy idehaza a papi pedofília továbbra is tabu, az egyrészt igazi hungarikum, másrészt semmi köze ahhoz, hogy mennyire vagyunk keresztények. (Ha valóban keresztények lennénk, akkor nem tűrnénk meg a pedofil papokat, sőt az egyházak sem tűrnék meg őket. Ahhoz, hogy ezt belássuk, elég végiggondolni, hogyan viszonyulna Jézus egy ilyen megátalkodott bűnöshöz, v. ö.: »Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tenger mélyébe vetik« – de ez egy másik szála a történetnek.) A hatalomgyakorlás módjához, a feudalisztikus struktúrához van köze; ahhoz, hogy a pap ebben a struktúrában maga is hűbéres, akit a hűbérúr nem háborgat, ha megadja a császárnak, ami a császáré.

Ez a szégyenteljes állapot legutóbb akkor vált nyilvánvalóvá, amikor az igazságszolgáltatás a napokban megrótta az egyházi szexuális visszaélések egyik áldozatát, amiért nyilvánosan szóvá tette az abúzust. Ilyesmi már nem történhetne meg Írországban, és valószínűleg Lengyelországban sem. Nálunk simán megtörténhet, mert az államhatalom, amelynek részei a bíróságok is, hallgatólagosan – akár az írott jog ellenében is – elfogadja a hatáskörén kívüli területnek az egyházakat, ha a hatodik parancsolat megszegésének legvisszataszítóbb eseteiről van szó.”

Nyitóképünk illusztráció. Forrása: Sandrine Marty / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 72 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mitől lenne tabu? Úgy beszéltek a témáról, mintha a pedofília az egyházon kívül nem is létezne. Hazug libsi pondró.

A pedofília nem más, mint egy hasmenés. Zavarba ejtő, de magánügy. - mondta gyermekvédő hangulatban Manis Friedman rabbi. (The Age, 2013. február 1)

Ahogyan amerikai zsidó pedofilok elbújnak az igazságszolgáltatás elől Izraelben:
https://www.youtube.com/watch?..
How Jewish American pedophiles hide from justice in Israel

Nyilván nem azért keresik a pedofilokat csak és kizárólag a keresztény egyházakon belül, mert rá akarják sütni a keresztény egyházra a pedofil bélyeget (imádnak mindent megbélyegezni, lásd az állandó nácizást és fasisztázást)
Ha nem így lenne, más egyházakon (például zsidó vagy mohamedán) vagy más foglalkozásokon (újságíró, színész, politikus) belül is követelnék a pedofília feltárását. Ehhez képest a nem keresztény papoknál újabban a "pedofil is ember" hozzáállást látom baloldalról.

Hargitai túl sok Perintfalvit olvas és nincs késztetése arra, hogy utánnanézzen a pedofília társadalmi csoportokra vetített arányainak. Ha ezt tenné, nem írna ilyen cikket. Manapság a papok a gyerekekkel foglakozó csoportok közül a legkevésbbé érintettek a pedofíliában. A családtagok, koli és nevelőtanárok ált és gimi oktatók, sportedzők és orvosok, muszlim bevándorlók többszörös túlreprezentációt mutatnak velük szemben. Eme csoportokkal kapcsolatban Hargitainak egyetlen szava sincsen, hiszen ő egy politikailag elfogult "újságíró".

P.s. Ha lesz időm rákeresek egy amerikai felmérésre, egy év alatt mennyi pedofil esetért feleltek egyházi emberek, és mennyi köthető az iskolákhoz- valami 211 db versus 25.000 a szomorú valóság...

Terelsz szutyok, terelsz?!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés