Pénteken két bizalmatlansági indítvány is napirendre került a Nemzetgyűlésben, miután a kormány a költségvetés egy részét szavazás nélkül vitte át. A francia politikai térben rendkívül szoros volt az erőpróba, végül néhány tucat voks döntött a kabinet túléléséről.
A francia kormány csak hajszálnyival kerülte el a bukást, miután a Nemzetgyűlés alsóházában két külön bizalmatlansági indítványról is szavaztak, írja az Euronews. A kabinetet vezető Sébastien Lecornu ellen a radikális baloldali és a jobboldali ellenzék is támadást indított, ám egyik kezdeményezés sem gyűjtött elegendő szavazatot.
Az első indítványt a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a másodikat a Nemzeti Tömörülés nyújtotta be. A kemény baloldal kezdeményezését összesen 269 képviselő támogatta, miközben a kormány megbuktatásához 288 szavazatra lett volna szükség. A jobboldali próbálkozás ennél is kevesebb voksot kapott.
A két tábor azért próbálta elszámoltatni a kormányt, mert az az alkotmány 49.3-as cikkelyét alkalmazva a költségvetési törvény első részét parlamenti szavazás nélkül fogadtatta el. A vita a péntek reggeli óráktól kifejezetten feszült volt.
A francia jobboldal ikonikus alakja, Marine Le Pen a költségvetési vitákat „megalázó paródiának” nevezte. Elismerte ugyan, hogy a 49.3-as cikkely használata jogszerű, szerinte azonban „az alkotmány visszaélését” jelenti. A mérsékelt baloldali Szocialista Párt végül nem állt be az indítványok mögé. Laurent Baumel szocialista képviselő arra figyelmeztetett, hogy egy kormánybukás politikai válságot idézne elő. A szocialisták döntését az is befolyásolta, hogy Lecornu az utolsó pillanatban engedményeket tett a költségvetés ügyében.
Hasonló álláspontra helyezkedtek a konzervatív republikánusok is. Nicolas Ray republikánus képviselő szerint a parlamentnek engednie kell a költségvetés elfogadását, amit a francia emberek kérnek tőlük. Lecornu a vitában azzal érvelt, hogy kompromisszumok születtek, és hangsúlyozta, a 49.3-as eszközt végső megoldásként alkalmazta. Bár sajnálatát fejezte ki a lépés miatt, úgy fogalmazott:
túl sok képviselő nem akart döntést hozni.
A két indítvány elutasítása után a kormány ismét aktiválta a 49.3-as cikkelyt, ezúttal a költségvetés kiadási oldalán. Ez újabb bizalmatlansági próbálkozásokat vetít előre, amelyek várhatóan szintén elbuknak.
A politikai feszültség hátterében az áll, hogy Emmanuel Macron tavaly júniusban előrehozott választásokat írt ki, ami óta a Nemzetgyűlés három nagy tömbre szakadt, abszolút többség nélkül.
A költségvetési huzavona tétje különösen nagy, mivel Franciaországra komoly nyomás nehezedik: a hiány tavaly elérte a GDP 5,4 százalékát, miközben Párizs vállalta, hogy az uniós szabályok szerint három százalék alá szorítja. Az Euronews beszámolója szerint a tervezet még a Szenátuson is átfut, majd visszakerül a Nemzetgyűlés elé egy harmadik, végső 49.3-as alkalmazásra, lezárva a feszült költségvetési maratont – feltéve, hogy addig is állva marad a francia kormány.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Azért nem működik és halódik az EU, mert egyes országok meg sem próbálnak rendesek lenni a kisebb országokkal.
A francia elnök ráadásul nincs egyedül.
Teherán súlyos következményeket helyezett kilátásba.
Az ellenzéki szemléletű férfi ráadásul egy már cáfolt állítással próbálta meg támadni az idős aktivistákat.
A Hezbollahnak is üzent a francia külügyminiszter.
Kommunikációban erősek, hadrafoghatóságban gyengék: a Halandók Koalíciója üres raktárakkal és létszámhiánnyal indulna neki Ukrajnának.
A rakéta darajai egy autóra estek.
Ahogy élesedik a kampány, egyre több kormánypárti szimpatizánst ér atrocitás.
