Földindulás a Nemzetgyűlésben: nem sokon múlt, hogy még van olyan, hogy francia kormány

A francia kormány csak hajszálnyival kerülte el a bukást, miután a Nemzetgyűlés alsóházában két külön bizalmatlansági indítványról is szavaztak, írja az Euronews. A kabinetet vezető Sébastien Lecornu ellen a radikális baloldali és a jobboldali ellenzék is támadást indított, ám egyik kezdeményezés sem gyűjtött elegendő szavazatot.

A francia kormány túlélte a bizalmatlansági szavazásokat

Az első indítványt a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a másodikat a Nemzeti Tömörülés nyújtotta be. A kemény baloldal kezdeményezését összesen 269 képviselő támogatta, miközben a kormány megbuktatásához 288 szavazatra lett volna szükség. A jobboldali próbálkozás ennél is kevesebb voksot kapott.

A francia jobboldal ikonikus alakja, Marine Le Pen a költségvetési vitákat „megalázó paródiának” nevezte. Elismerte ugyan, hogy a 49.3-as cikkely használata jogszerű, szerinte azonban „az alkotmány visszaélését” jelenti. A mérsékelt baloldali Szocialista Párt végül nem állt be az indítványok mögé. Laurent Baumel szocialista képviselő arra figyelmeztetett, hogy egy kormánybukás politikai válságot idézne elő. A szocialisták döntését az is befolyásolta, hogy Lecornu az utolsó pillanatban engedményeket tett a költségvetés ügyében.

Hasonló álláspontra helyezkedtek a konzervatív republikánusok is. Nicolas Ray republikánus képviselő szerint a parlamentnek engednie kell a költségvetés elfogadását, amit a francia emberek kérnek tőlük. Lecornu a vitában azzal érvelt, hogy kompromisszumok születtek, és hangsúlyozta, a 49.3-as eszközt végső megoldásként alkalmazta. Bár sajnálatát fejezte ki a lépés miatt, úgy fogalmazott: 

A két indítvány elutasítása után a kormány ismét aktiválta a 49.3-as cikkelyt, ezúttal a költségvetés kiadási oldalán. Ez újabb bizalmatlansági próbálkozásokat vetít előre, amelyek várhatóan szintén elbuknak.

A költségvetési huzavona tétje különösen nagy, mivel Franciaországra komoly nyomás nehezedik: a hiány tavaly elérte a GDP 5,4 százalékát, miközben Párizs vállalta, hogy az uniós szabályok szerint három százalék alá szorítja. Az Euronews beszámolója szerint a tervezet még a Szenátuson is átfut, majd visszakerül a Nemzetgyűlés elé egy harmadik, végső 49.3-as alkalmazásra, lezárva a feszült költségvetési maratont – feltéve, hogy addig is állva marad a francia kormány.

Nyitókép: JOHN THYS / AFP