Bemutatták: így ferdítenek a független intézetek közvélemény-kutatásai

Kiszelly Zoltán azt írja: a közvélemény-kutatások megbízhatósága az utóbbi időben kérdőjeleződött meg a nyugati világban azzal, „hogy a fontos választások előtti kutatások számai és a valós eredmények között szakadéknyi távolság tátong”. 

A Századvég politikai elemzési igazgatója a Mozgástér blogon azt tanácsolja: a trendeket nézzük, amelyek legalább 3-6 hónap alatt alakulnak ki. 

A görbékből ez olvasható ki. 

Hol van akkor az „átverés”? – teszi fel a kérdést Kiszelly Zoltán. Az egyik technika – hívta fel a figyelmet – az, amit nem csak a külföldi, de a hazai globalista médiumok és „elemzők” is szívesen alkalmaznak. 

A választáshoz közeledve – látva a nagyobb érdeklődést és szavazói igényt – már publikálni kezdték egyre több kormányközeli intézet kutatási adatait is, így az eddigi Tisza-vezetés „kisimult, és egy döntetlen-közeli helyzet állt be, ami szembement a globalista narratívával”. Kiszelly szerint egy rövid idő után visszatértek a régi modellhez, így már ismét csak egy kormányközeli intézet adatait számolják az átlagba: a különbség megugrott, a narratíva helyreállt. Papíron legalábbis.

Arról is ír blogjában, hogy 

De a címadásnak is van „terelő” hatásuk: az ellenzékhez közeli intézetek kutatási eredményeinek publikálási módja az utóbbi időben a „Hogyan áruljunk reményt?” kategóriában indulhatna a politikai Oscar-díjért Kiszelly Zoltán szerint. 

Egy friss kutatás azt mutatja, hogy 

A kutatásról szóló cikknek valamiért mégsem a „Többség a Fidesz-győzelmét várja”, hanem az adott intézet előző méréséhez képest két százaléknyi, vagyis hibahatáron belüli elmozdulásból kikövetkeztetett „Nyílik az olló” címet adták, lett is belőle nagy magyarázkodás.

Nyitókép: Fotó: Szentgallay Bálint / NurPhoto / NurPhoto via AFP