Fenekestül felfordult az EU, a „lusta” déliek lenyomják a „szorgos” északiakat

A gazdag világ munkaerőpiaca szárnyal – írja az Economist. Az elmúlt három évben az OECD-ben, amely többnyire gazdag országok klubja, az átlagos munkanélküliségi ráta többször is történelmi mélypontra süllyedt. A munkaképes korúak foglalkoztatási rátája minden idők legmagasabb szintjén van. Nem rossz a helyzet a vámok, a geopolitikai bizonytalanság és a mesterséges intelligencia munkahelyeket fenyegető veszélyeinek világában. Az erős összesített teljesítmény mögött még figyelemreméltóbb változás áll. A régóta fennálló sztereotípiák elolvadnak – figyelmeztet a brit lap.

Írországban köztudottan évtizedekig magas volt a munkanélküliség, ami arra késztette az embereket, hogy Nagy-Britanniába vagy Amerikába költözzenek munkát keresni. Manapság azonban mindhárom ország munkanélküliségi rátája nagyjából azonos. Ezzel szemben Chile egykor az alacsony munkanélküliség menedékeként volt ismert. De a 2010-es évek végére, ahogy a munkanélküliségi ráta más országokban is csökkent, az aránya az OECD-ben a legmagasabbak közé került.

A

Az elmúlt évtizedekben Ausztrália munkanélküliségi rátája átlagosan fél százalékponttal magasabb volt, mint Új-Zélandé. Ma egy százalékponttal alacsonyabb, mivel a kiwik egy hatalmas ingatlanbuborék kipukkadásával küzdenek. A 2010-es évek végén Costa Rica küzdött azért, hogy a munkanélküliséget 10% alá csökkentse. Most 5,8%. Az elmúlt hónapokban Kanada munkanélküliségi rátája riasztóan emelkedett, miközben Amerika munkanélküliségi rátája stabil volt.

Az Economist szerint sehol sem történt olyan figyelemre méltó átalakulás, mint Dél-Európában. Az euróválság csúcspontján, 2012-13-ban Portugália, Olaszország, Görögország és Spanyolország átlagos munkanélküliségi rátája megközelítette a 20%-ot. A szakértők a dél-európai országokat „PIGS”-eknek nevezték el, kedvezőtlenül szembeállítva őket a feltételezhetően keményebben dolgozó északiakkal Németországban, Hollandiában és a skandináv országokban.

Az újonnan közzétett adatok szerint a PIGS-országokban talán először alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, mint Svédországban, Norvégiában, Izlandon, Finnországban és Dániában. Görögországban a munkanélküliség jelenleg 8,2%; A szállodatulajdonosok munkaerőhiányra panaszkodnak. Ezzel szemben a finn munkanélküliség a közelmúltban az 1990-es évek óta először 10% fölé emelkedett.

Felejtsük el a PIGS-t. Ideje aggódni a SNIFD miatt – írja az Economist. A lap szerint az északi országok és Dél-Európa közötti konvergencia részben egy alapvető trendet tükröz. 

A 2000-es években a legrosszabb adatokkal rendelkező ország éves munkanélküliségi rátája átlagosan 14 százalékponttal magasabb volt, mint abban az országban, ahol a legtöbb munka volt. Ma ez a különbség mindössze nyolc százalékpont. Szinte mindenhol viszonylag alacsony a munkanélküliség.

Számos tényező magyarázhatja ezt a tendenciát. A jobb oktatás azt jelenti, hogy kevesebb ember marad munkanélküli. A fejlettebb technológia, például az olyan platformok, mint az Indeed és a LinkedIn, megkönnyíti a munkavállalók és a munkahelyek összepárosítását. A szigorúbb juttatási politikák megnehezítették a segélyből való megélhetést. Ennek eredményeként egy-egy gazdag ország munkaerőpiaca egyre inkább megkülönböztethetetlen a másikétól.

Az OECD a közelmúltban dicsérte Olaszország programjait az egész életen át tartó tanulás fejlesztése érdekében, amelyek segíthettek a hosszú távú munkanélküliség csökkentésében. Az IMF megjegyezte, hogy Görögország reformtörekvései „elősegítették a munkaerőpiaci alkalmazkodást a világjárvány óta”. Az OECD Spanyolországot is dicsérte „az ideiglenes foglalkoztatás példátlan csökkenéséért”, amely a 2021-es munkaerőpiaci reformot követte. Míg az északi munkaerőpiacok zihálnak, riválisaik valóban szárnyalnak – összegez az Economist.

Nyitókép: Dreamstime