Zelenszkij fenyegetése nem a semmiből jött: az ukránok már külföldön is likvidáltak ellenfeleket

A Mandiner is beszámolt arról , hogy Volodimir Zelenszkij egy sajtótájékoztatón az Európai Unióban zajló vitára utalva arról beszélt: reméli, hogy egyetlen tagállam sem fogja blokkolni a 90 milliárd eurós ukrajnai támogatási csomagot, vagy legalább annak első részletét, mert szerinte az ukrán katonáknak szükségük van a fegyverekre. Az ukrán elnök egyértelmű célzást tett Orbán Viktorra, és azt mondta: ha mégis akadályba ütközik a csomag, akkor az illető címét megadnák az ukrán fegyveres erőknek, hogy „a saját nyelvükön” beszéljenek vele.

Orbán Viktor később reagált a kijelentésre. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy semmilyen nyomás nem téríti el a kormányt attól, hogy megvédje Magyarország érdekeit. Hozzátette: Magyarország meg fogja védeni magát az ukrán zsarolással szemben, és az olajblokádot is le fogják törni, a személyét érő életveszélyes fenyegetések pedig nem fogják eltántorítani ettől az állásponttól.

Az ügy azért is kelt különös figyelmet, mert az elmúlt években több olyan merénylet is történt, amelynél ukrán titkosszolgálatok vagy ukrán állami szereplők érintettsége merült fel.

Ukrajna ellenfelei külföldön sem voltak biztonságban

Az egyik legfrissebb, nagy visszhangot kiváltó eset a volt ukrán elnök, Viktor Janukovics egyik tanácsadójának, Andrij Portnovnak a meggyilkolása volt Spanyolországban még 2025 májusában. Az 51 éves volt politikust Madrid mellett, egy iskola közelében lőtték agyon, amikor éppen megérkezett. A beszámoló alapján több lövés érte, a támadók pedig gyalog menekültek el. Portnov korábban Janukovics közeli embere volt, később hazaárulási ügyben is vizsgálták, majd az Egyesült Államok szankciós listájára is felkerült korrupciós ügyek miatt. 

Ilja Kiva, az Ukrajnában árulónak tekintett volt ukrán parlamenti képviselő 2023 decemberében halt meg Moszkva közelében. A férfit egy parkban lőtték le. Ukrán védelmi források szerint a művelet mögött az ukrán biztonsági szolgálat, az SBU állt. Kiva a háború idején Oroszországban tartózkodott, rendszeresen bírálta az ukrán vezetést, és távollétében 14 év börtönre ítélték hazaárulás és erőszakra uszítás miatt. 

A Darja Dugina elleni 2022-es autóbombás merénylet Moszkva közelében szintén nagy visszhangot váltott ki. Az amerikai hírszerző szervek értékelése szerint az ukrán kormányzat egyes körei jóváhagyhatták a támadást. Ukrajna ugyanakkor tagadta, hogy köze lett volna a merénylethez, és az sem derült ki, pontosan mely állami szereplők adhatták ki az engedélyt, illetve hogy Zelenszkij tudott-e az akcióról.

Ukrajna külföldi akciói nem csak politikusokat érintettek

A Vladlen Tatarszkij elleni szentpétervári robbantás szintén nagy visszhangot váltott ki. A haditudósító egy olyan kávézóban halt meg, ahol egy mellszoborba rejtett robbanószerkezet lépett működésbe. Az orosz hatóságok szerint a gyilkosságot az ukrán különleges szolgálatok tervelték ki, együttműködő ügynökök bevonásával. 

Sztanyiszlav Rzsickijt Krasznodar egyik parkjában lőtték le futás közben. A 42 éves egykori haditengerész rendszeresen ugyanazon az útvonalon sportolt, amelyet egy futóalkalmazásban is megosztott, így feltételezések szerint ezen keresztül követhették nyomon a mozgását. A támadó több lövést adott le rá, a golyók a hátába és a mellkasába fúródtak. A helyszínen nem voltak szemtanúk, mert aznap reggel esett az eső, így a park üres volt. Rzsickij korábban az orosz haditengerészetnél szolgált, és az ukrán média szerint ő lehetett annak a tengeralattjárónak a parancsnoka, amelyről 2022-ben rakétatámadást indítottak az ukrán Vinnicja városa ellen. 

Ide kapcsolódik Igor Kirillov orosz tábornok esete is. A tábornok és segítője Moszkvában halt meg, amikor egy elektromos roller mellé rejtett bomba felrobbant egy lakóház bejáratánál. Orosz hatóságok szerint az akció mögött az ukrán biztonsági szolgálat, az SBU állhatott, és azt közölték, hogy elfogtak egy gyanúsítottat, akit szerintük az ukrán szolgálat szervezett be. Az ukrán elnöki tanácsadó, Mihajlo Podoljak ugyanakkor tagadta, hogy Kijevnek köze lett volna a robbanáshoz.

Nyitókép: JOHN THYS, HENRY NICHOLLS / AFP