Az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított jogállamisági eljárásra reagált közleményben a Hatóság.
Az Európai Bizottság állításaiban számos esetben ellentmond saját adatainak, valamint figyelmen kívül hagyja az előzetesen hivatalosan tudomására jutott információkat, illetve a Közbeszerzési Hatóság honlapján rendszeresen közzétett, a hazai közbeszerzési piacra vonatkozó statisztikai adatokat – hívta fel a figyelmet a Hatóság közleményében.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a Bizottság április 27-én megindította Magyarországgal szemben a jogállamisági (feltételességi) eljárást. Annak ellenére, hogy a témával kapcsolatos levél tartalmát a Közbeszerzési Hatóság hivatalosan nem ismeri, a sajtóban megjelent híresztelések kapcsán szükségesnek látja, hogy szélesebb nyilvánosságot kapjanak az alábbi tények.
A Hatóság álláspontja szerint az Európai Bizottság közbeszerzési statisztikái elkészítésekor torz adatokkal dolgozik. Az adatbázisa ugyanis nem megfelelő a tagállami összehasonlításokhoz, mivel az uniós országok jelentős része – habár kötelessége lenne – csak változó mértékben jelenteti meg a statisztikai adatok kinyeréséhez szükséges, eredményről szóló tájékoztatóit az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a TED-en.
A Bizottság saját megállapítása szerint is, Magyarország azonban kiemelt figyelemmel tölti fel a lényeges közbeszerzési adatokat tartalmazó hirdetményeit.
– derült ki a közleményből.
A Bizottságnak a TED-en megjelentetett – tagállamonként nem egységesen, nem teljes körben feltöltött – hirdetmények adatain alapuló statisztikái szerint a hazai egyajánlatos közbeszerzések aránya – a Bizottság megállapítása szerint – kifejezetten magas. Az Európai Bizottság által közzétett Belső Piaci Eredménytáblán egyrészt azonban jól látszik, hogy az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya nem tipikusan magyar probléma. A Bizottság számítási módszere szerint 19 (!) tagállam jár hasonló cipőben. Az adatokból egyúttal az is kitűnik, értékeink (39 %) jobbak Romániánál (41 %), Görögországnál (42 %), Csehországnál (43 %), Szlovéniánál (47 %) és Lengyelországnál (51 %) is. Ellenük azonban nem indult jogállamisági eljárás. Arra is rámutattak, hogy Magyarország esetében – ahol az egyajánlatos eljárások magas aránya ugyancsak alapvetően az egészségügyi szektorra jellemző – a piaci sajátosságokat a Bizottság rendre figyelmen kívül hagyja.
A Hatóság szerint a széleskörű verseny meglétét támasztja alá az is, hogy az elmúlt két évben a hazai közbeszerzésekben évente mintegy 5000 ajánlattevő vett részt, melyből nagyjából 3500 különböző cég nyert. A Közbeszerzési Hatóság 2020-as adatai szerint az 50 legnagyobb értékű közbeszerzési eljárás nyerteseinek 65 %-a hazai, míg 35 %-a külföldi vállalat volt –
A Hatóság mindazonáltal egyetért azzal, hogy a minél szélesebb verseny érdekében fontos cél az egyajánlatos közbeszerzések arányának mérséklése.
Az Európai Bizottság legfrissebb, 2020-as adatokat is tartalmazó, saját kimutatása szerint is, Magyarországon kiemelkedő, 100 %-os a közbeszerzések átláthatósága. Mindez annak köszönhető, hogy a magyar ajánlatkérők maradéktalanul eleget tesznek az unió által előírt közzétételi kötelezettségeiknek. Éppen ezért a hazai közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatos kifogások értelmezhetetlenek, hiszen ezt a Bizottság saját kimutatása cáfolja.
Végül arra is kitértek a közleményben, hogy az alapítványok főszabály szerint közbeszerzésre kötelezettek. Erre vonatkozóan a Közbeszerzési Hatóság már az előző évi jogállamisági jelentés kapcsán is kifejtette álláspontját, ám az Európai Bizottság ezt sem vette figyelembe a jelentésében.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A brüsszeli lap „Poll of Polls” felmérése alapján ismét Orbán Viktorék állnak az első helyen.
Így követi a 2022-es receptet, függetlenként méretteti meg magát.
Huszonkét ország, több mint 140 jelentkező, 80 produkció. Évről évre egyre nagyobb az érdeklődés a Magyar Táncművészeti Egyetem nemzetközi balettversenye iránt. Fodorné Molnár Márta rektor asszonyt a műfaj változásairól is kérdeztük.
A hírről Dobrev Klára, a DK elnöke számolt be közösségi oldalán, aki reméli, hogy nem igaz, mert „normális, programalapú versenyre” vágyik.
Hiányoznak Magyar Péterék negyedéves beszámolói. Terítéken a Tisza Párt pénzügyei.
Ha a következő két-három évtizedben jó eséllyel egy a 19. századihoz hasonló hirtelen ugrást fogunk látni.
Szentkirályi Alexandra kemény állításokat tesz: szerinte Budapest pénzügyeit csak „a főpolgármester és egy-két ember” ismeri, miközben a kormány „segítő kezet nyújt”, Karácsony pedig inkább „kiabál és mutogat”.
