Magyar Péter kormánya Trumpnál szorulhat egy fontos ígéret megszegése miatt

A NATO vezetői jövő hónapban Ankarában találkoznak, a találkozót viszont a legjobb indulattal sem lehet kockázatmentesnek nevezni Magyarország szempontjából.

Ugyanis, miközben minden tagállam vállalta, hogy 2035-re a GDP 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítja (ebből 3,5 százalékot klasszikus katonai kiadások, másfelet egyéb biztonsági célok megvalósítására), több ország igen messze van ettől.

Erről is szól a Politico legújabb cikke, amelyben megemlítik: a NATO-főtitkár, Mark Rutte éppen egy bizalmas értékelést készít arról, ki mennyire halad a vállalás teljesítésével.

A háttérben pedig az áll, hogy Donald Trump egyre keményebben követeli a szövetségesektől, hogy többet költsenek saját védelmükre, miközben az USA fokozatosan csökkenti európai katonai szerepvállalását, noha természetesen ott áll még az európaiak mögött.

A jelenlegi cél egyébként még „csak” két százalék, ám Magyarország az utóbbi hónapokban éppen lecsúszik erről. A cikk szerint Magyarország a NATO egyik potenciális problémás országa lehet a következő években.

A Politico éppen ezért úgy véli, az új kormány nehéz helyzetben van,

• az államháztartás állapota
• a hadi kiadások növelésének ígérete és
• az uniós fegyverkezési hitelprogram ügye miatt.

Az írás úgy folytatódik, hogy az előző kormány 16 milliárd eurónyi hitelre jelentkezett az EU közös védelmi finanszírozási programjában, ám az új magyar kabinet felülvizsgálhatja ezt, és brüsszeli források szerint az is lehet, hogy csak az összeg harmadát kérheti le.

Mindemellett ott vannak a politikai szempontok is, hiszen a cikk szerint alighanem Magyarországgal szemben is elnézőbb lenne Trump, ha még az Orbán-kormány csúszna bele hasonló hibába. Kérdés, hogy az új Magyar Péter-féle kormánnyal szemben mennyire lesz elnéző az amerikai elnök.

A cikk egyébként Magyarország esetében 4/5-ös „Trump-konfliktus kockázatot” ad – figyelemreméltó, hogy egyetlen országnak adott magasabb értékelést, Spanyolországnak (5/5), amelynek szocialista kormányát „Trump régi bokszzsákjának” is nevezi. A spanyolok ugyanis tavaly megtagadták az említett 5 százalékos cél elfogadását, pontosabban 2,2 százalékot ajánlottak fel.

Számos másik országnak van oka az aggodalmakra, noha jóval kisebb „értékelés” mellett: a britek, a szlovénok és a csehek 3, az olaszok 2 pontot kaptak a Politico „kockázati besorolása” szerint.

Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver