Jelentős áfacsökkentésről beszélt a kampányban Magyar Péter. A Tisza azt ígérte, hogy az egészséges élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentik. A választás óta eltelt két hónap, de a konkrét ígéret teljesítéséről egyelőre semmit sem tudni.
A 2024 és 2026 közötti magyar politikai időszak egyik visszatérő gazdaságpolitikai témája az élelmiszerárak kérdése volt. Az infláció, a háztartások növekvő kiadásai, valamint a mindennapi bevásárlások költségei olyan kérdésekké váltak, amelyek a politikai viták középpontjába kerültek. Ebben a környezetben jelent meg a Tisza Párt egyik legismertebb gazdasági vállalása: az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése.
A kezdeményezés nem egyszeri kampányszlogen volt. Magyar Péter és pártja több alkalommal, különböző fórumokon, eltérő politikai helyzetekben is visszatért ugyanahhoz az alapgondolathoz: a magyar családok terheinek csökkentését szerintük nem adminisztratív árkorlátozásokkal vagy ideiglenes beavatkozásokkal, hanem az adóterhek mérséklésével lehetne elérni. Az egészséges élelmiszerek kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsa ezért fokozatosan a Tisza gazdaságpolitikai identitásának egyik legismertebb elemévé vált.
A nyilvánosan dokumentált megszólalások alapján a téma először 2024 nyarán kapott nagyobb figyelmet. Magyar akkor arról beszélt, hogy egy leendő Tisza-kormány első intézkedései között szerepelne a gyümölcsök és zöldségek áfájának 5 százalékra csökkentése. Nem pusztán egy szűk termékkörre vonatkozó javaslatként fogalmazta meg elképzelését, hanem egy szélesebb program első lépéseként. A cél az volt, hogy előbb a friss zöldségek és gyümölcsök, később pedig más egészségesnek minősített élelmiszerek is bekerüljenek a kedvezményes adókulcs alá.
A Tisza azonban nem hagyta el a témát az első bejelentés után. 2025 elején Magyar Péter ismét elővette a kérdést, amikor a kormány élelmiszerárakkal kapcsolatos intézkedéseit kommentálta. Ekkor már nem új javaslatként beszélt az 5 százalékos áfáról, hanem olyan programpontként, amelyet korábban is képviseltek, és amelyet változatlanul meg kívánnak valósítani. Nyilatkozataiban azt hangsúlyozta, hogy a magyar fogyasztók számára hosszú távon az adóterhek csökkentése jelenthet megoldást az emelkedő élelmiszerárakra.
Ezt is ajánljuk a témában
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Ez a megszólalás újabb hullámot indított el. Országos hírportálok, gazdasági szaklapok és politikai elemző oldalak egyaránt beszámoltak arról, hogy a Tisza továbbra is ragaszkodik az egészséges élelmiszerek kedvezményes adóztatásának tervéhez. A cikkek többsége arra is kitért, hogy Magyarországon az általános forgalmi adó európai összehasonlításban is magasnak számít, ezért az áfacsökkentés politikailag könnyen kommunikálható üzenetnek bizonyult.
A kérdés 2025 tavaszán ismét napirendre került. Ekkor a közéleti viták középpontjában az élelmiszer-kereskedelmet érintő állami intézkedések álltak. Magyar Péter ebben az időszakban többször is arról beszélt, hogy a Tisza szerint az árak leszorításának egyik leghatékonyabb módja az adókulcsok csökkentése lehetne. Több interjúban és nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy pártja nemcsak a gyümölcsök és zöldségek esetében, hanem
általában az egészséges élelmiszerek körében is 5 százalékos áfakulcsot tartana indokoltnak.
A folyamatos ismétlés következtében az áfacsökkentés fokozatosan a Tisza legismertebb gazdasági vállalásai közé emelkedett. Míg számos politikai ígéret egyszer-egyszer felbukkan egy kampány során, majd eltűnik a nyilvánosságból, addig ez a programpont hónapokon, sőt éveken át visszatérő eleme maradt a párt kommunikációjának. A vállalás jelentőségét jól mutatja, hogy végül a Tisza hivatalos választási programjában is helyet kapott. A programban már nem általános politikai célkitűzésként szerepelt, hanem konkrét intézkedésként.
A dokumentum rögzítette, hogy a párt kormányra kerülése esetén 5 százalékra mérsékelné az egészséges élelmiszerek áfáját. Ezzel az ígéret a kampánykommunikáció szintjéről a hivatalos szakpolitikai vállalások közé került.
A választási kampány során számos cikk született a témában. A sajtó egy része a várható fogyasztói hatásokat elemezte, mások a költségvetési következményekre koncentráltak. Több gazdasági elemzés arra hívta fel a figyelmet, hogy az áfacsökkentés elvileg mérsékelheti a fogyasztói árakat, ugyanakkor a tényleges eredmény attól függ, hogy a kereskedelmi láncok milyen mértékben érvényesítik a csökkentést az árakban. Más cikkek azt vizsgálták, mekkora bevételkiesést jelentene az állam számára egy ilyen intézkedés.
A választásokat követően sem tűnt el a téma a nyilvánosságból. A Tisza szakpolitikusai továbbra is hivatkoztak rá, mint a párt egyik fontos gazdasági célkitűzésére. Több nyilatkozatban megerősítették, hogy az egészséges élelmiszerek kedvezményes adókulcsa továbbra is része a programjuknak. A hangsúly ugyanakkor egyre inkább a megvalósítás részleteire helyeződött.
Ekkor jelent meg a vita egyik legfontosabb kérdése is: pontosan mit kell egészséges élelmiszernek tekinteni.
Míg a gyümölcsök és zöldségek esetében viszonylag egyértelmű a kategória, addig sok más termék esetében már jóval nehezebb meghúzni a határokat. Felmerült, hogy ide tartoznának-e a tejtermékek, a teljes kiőrlésű pékáruk, bizonyos húsfélék vagy egyéb feldolgozott termékek.
A választások utáni szakmai viták jelentős része már nem magáról az áfacsökkentésről, hanem ennek a kérdésnek a tisztázásáról szólt.
Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke korábban arról beszélt, hogy az áfacsökkentés legfontosabb hatása nem pusztán az lenne, hogy a boltokban mérséklődhetnek az árak, hanem az is, hogy tisztulhatna a piac. A szakember hangsúlyozta: 27 százalékos áfa mellett a csalás komoly üzleti előnyt jelenthet, míg 5 százalékos kulcsnál már jóval kevésbé éri meg a feketézés. A FruitVeB elemzése szerint az áfacsökkentés javíthatná a legálisan működő kereskedők, termelők és termelői szervezetek pozícióit, növelhetné az átláthatóságot, a nyomon követhetőséget és végső soron az élelmiszer-biztonságot is.
A jelenlegi rendszerben a tisztességesen működő termelők és szervezett értékesítési csatornák versenyhátrányba kerülnek azokkal szemben, akik a szürke- vagy feketepiacon mozognak. A FruitVeB szerint egy termelői szervezet 27 százalékos áfa mellett nehezen tud versenyezni azokkal a kereskedőkkel, akik gyakorlatilag áfa nélkül mozgatják az árut. Ez nemcsak adóbevétel-kiesést okoz, hanem akadályozza a magyar zöldség-gyümölcs ágazat szervezettségének javulását is.
Apáti Ferenc szerint az áfacsökkentés hatására rövid távon biztosan mérséklődnének a fogyasztói árak,
akár nagyjából 20 százalékos nagyságrendben is. Hosszabb távon azonban nehéz lenne pontosan kimutatni a hatást,
mert a zöldségek és gyümölcsök ára rendkívül szezonális: néhány hét alatt is több 10 százalékos áremelkedés vagy áresés következhet be az időjárás, a termésmennyiség és az importkínálat változása miatt.
A FruitVeB számításai szerint a zöldség, gyümölcs és burgonya együttes áfacsökkentése mintegy 150 milliárd forintos éves bevételkiesést okozhatna az államháztartásnak, bár ennek egy része más csatornákon visszafolyhatna: a fogyasztás élénkülésén, a legális forgalom növekedésén, a beruházásokon és a foglalkoztatáson keresztül – írta az Agroforum.hu.
Összességében elmondható, hogy az egészséges élelmiszerek 5 százalékos áfája a Tisza Párt egyik legkövetkezetesebben képviselt gazdaságpolitikai vállalásává vált. Magyar Péter és pártja a 2024-es első bejelentésektől kezdve többször visszatért a témára, majd a választási programban is rögzítette azt.
A választás után Bóna Szabolcs 2026 áprilisában ismét megerősítette, hogy az egészséges élelmiszerek áfáját 5 százalékra kívánják csökkenteni.
Az agrárminiszter nyilatkozata szerint a cél a fogyasztói árak mérséklése és a hazai termelők versenyképességének javítása. Az Országgyűlés napirendjén egyelőre nem szerepel az áfacsökkentés pontos mikéntje.
Nyitókép: BearFotos
Egyelőre nem sok kormányzást láttunk. Kovács András írása.
Nehezen jutnak dűlőre a felek a helyszínt illetően.
A miniszterelnök tárgyalt a 7-es cikk szerinti eljárásról is.
Sorba rakta a Politico, melyik ország mennyire van veszélyben. Magyarország is szégyenpadra kerülhet, nem teljesen függetlenül a kormányváltástól.
Juraj Blanár szerint érzékeny kérdés a Magyar Péter által szorgalmazott alkotmánymódosítás.
Megszűnik a védett üzemanyagár, miközben az autósok ma még kézzelfogható összeget takarítanak meg vele. A kormány a világpiaci árak csökkenésével indokolja a döntést.
Az Európai Unió Bírósága szerint a magyar szabályozás sérti a szabad versenyt.
Lángol az orosz főváros olajfinomítója.
Bayer Judit szerint a javaslatok pozitív változásokat hozhatnak, de a leglényegesebb kérdéseket nem lenne szabad társadalmi, szakmai egyeztetés nélkül eldönteni.
