Hernádi Zsolt: Olajszankció esetén nagyon nagy lenne a baj

A Telex készített hosszabb interjút Hernádi Zsolttal, amelyben elsősorban a szénhidrogén-kereskedelem esetleges szankcióinak hatásairól kérdezte a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját. 

Hernádi szerint az energiabiztonság összetett kérdés, és ahogy fogalmazott: „az egy dolog, hogy mit gondol az ember értékalapon a háborúról és mi szolgálja több tízmillió közép-európai mindennapi érdekét”. Kifejtette: 

A vezérigazgató emlékeztetett: legutóbb Németország beszélt arról, hogy nincs szüksége orosz olajra, ennek az az oka, hogy az ország sok finomítója közül csak egyetlen egy orosz tulajdonú érintett, az pedig pótolható. „Igaz a dízelhiánnyal, vagy a gázhiánnyal már ő sem tudna mit kezdeni. Ezért ezeket érdekes módon nem is akarják szankcionálni. A magyar kormánynak nyílt, sarkos véleménye van, a többiek pedig sokszor mintha csak csendes társutazók lennének – fogalmazott.

Szankció esetén nagyon nagy lenne a baj

Hernádi úgy véli, nem véletlen, hogy olyan szankciókról hallani, amik csak nekünk, vagyis itt Közép-Kelet-Európában „fájnak”. Kifejtette:

Véleménye szerint ha átfogó orosz kőolajembargó lenne, akkor újra kell szervezni a kereskedelmi, logisztikai és technológiai folyamatokat. Az alternatív kőolajok bedolgozása esetén technológiai okokból a dunai finomító 20 százalékkal, a pozsonyi 30 százalékkal kevesebb terméket tudna előállítani.

„Óriási számok ezek. Tudom, hogy ez gyengének tűnő érv, mikor háborús áldozatok vannak, de mindenkinek muszáj megértenie, hogy ez egy komplex kérdés, amire nincs egyszerű válasz” – fejtette ki. A MOL vezérigazgatója szerint szankció esetén

„Mi az átfogó embargót csak út tudjuk elképzelni, ha átmeneti időszakot kapna több, tengertől elzárt ország, így mi is. Ennek legrövidebb ideje három év. Enélkül már rövid távon termékhiánnyal, gazdasági károkkal és nagyobb inflációval kell számolni. Ebben az esetben a szankció terheit aránytalanul Magyarország, Szlovákia, Csehország és Szerbia fizetné meg” – hangsúlyozta Hernádi Zsolt.