Soros-szervezetek és kettős mérce a legújabb brüsszeli eljárásban

Miután az április 3-i választás utáni héten, egy szóbeli kérdésre válaszolva Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: elindul az úgynevezett jogállamisági – hivatalos nevén: kondicionalitási – eljárás Magyarországgal szemben, április 27-én meg is érkezett a testület hivatalos levele. Az eljárásról, illetve a Brüsszel és Budapest közötti pénzügyi vitákról részletesen itt írtunk.

Hosszú procedúra következhet

Információink szerint a mostani megkeresésre a hivatalos eljárás szerint két hónapja van válaszolnia a kormánynak, majd egy kifejezetten bürokratikus procedúra veszi kezdetét. Úgy tudjuk, s erre utal egyébként a levelet alighanem bizottsági forrásból megszerző 444 beszámolója is, hogy a dokumentum tartalmában és hangvételében illeszkedik a korábbi, hasonló témában készített anyagokhoz. Kiegészítve azzal, hogy

A kifogások, s az azok alapjául szolgáló hivatkozások jó része az elmúlt két év Magyarországról szóló jogállamisági jelentéseiben is megtalálható. Vagyis az EB saját koránni anyagaira, emellett a nyílt társadalom hálózatához tartozó politikai NGO-k nevével fémjelzett elemzésekre és adatokra hivatkozik minapi levélében.

Az egyik legtöbbet hivatkozott „független” kutatóintézet a Korrupciókutató Központ Budapest (Corruption Research Center Budapest, CRCB), melynek munkatársai között megtalálható volt Ungár Klára, korábbi SZDSZ-es politikus és Túry Márton, a Momentum volt kabinetfőnöke is. A CRBC nemzetközi kutatási programjait többek között az EB és a Soros-féle Nyílt Társadalomért Alapítvány pénzeli.

Bíróság mondta ki: manipulált a Soros-szervezet anyaga

Ennek kapcsán érdemes kitérni arra, hogy – mint arról korábban a Mandiner is beszámolt – a CRCB egyik tanulmányáról bíróság mondta ki, hogy manipulált adatokból készült. A szervezetet a Közbeszerzési Hatóság perelte be,  kérve annak kimondását, hogy a CRCB megsértette a jó hírnevét. Mégpedig azzal, hogy egy 2018-as tanulmányában valótlan, manipulált tartalmakat közölt, valós tényeket hamis színben tüntetett fel, illetve a valótlan tényállítások segítségével azt sugallta, hogy a hatóság honlapja rossz, félrevezető, alacsony minőségű.

A mostani levél is igazolja, hogy ennek ellenére a CRCB tanulmányai még mindig forrásanyagként szolgálnak az EB által Magyarországról készített anyagokhoz, így volt ez a jogállamisági jelentések esetében is. Annak ellenére, hogy a Hatóság 2019 májusában levélben fordult az EB akkori főtitkárához, kérve, a testület vizsgálja felül az – immár jogerősen is megállapítottan manipulált adatokkal dolgozó – központ tanulmányait felhasználó uniós dokumentumokat. A jelek szerint erre nem került sor, sőt,

Emellett a levél több ponton is hivatkozza a Transparency Internationalt, mely szintén a nyílt társadalom hálózatának tagja. Utal továbbá Ángyán József korábban fideszes, azóta kiugrott agrárállamtitkár „saját kutatáson alapuló” magánelemzéseire is.

Úgy tudjuk, a Bizottság most számos olyan operatív program kapcsán fogalmaz meg kritikát, amelyek úgynevezett auditja már évekkel ezelőtt lezárult. Hazánk több alkalommal is részletesen reagált az OLAF-jelentésekben foglalt felvetésekre is, míg a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya és a Gazdasági Versenyhivatal közötti együttműködési megállapodás tervezetét hazánk már 2017-ben megküldte, az EB pedig el is fogadta.

Lezárt brüsszeli ügyek újratöltve

Forrásaink szerint a levélben további olyan kérdéseket is felhoznak a brüsszeli illetékesek, amelyekről a kormánnyal már informális megállapodás született. Így például a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó „letölthető és könnyen kereshető” adatbázis létrehozását már vállalta Magyarország. Egy másik példa, hogy hazánk a korrupcióellenes küzdelem jegyében vállalta egy olyan új informatikai rendszer kialakítását is, mely támogatja az ügyészségi nyomozásban részt vevő szervezeti egységek adminisztratív munkáját, a bizalmas dokumentumok kezelését. Az EB erre is rábólintott, most mégis hiányosságként szerepel a levelében, ahogy olyan szakpolitikai kritikák és kérések is, melyek nem tartoznak az unió kompetenciájába.

amelyben elismerik, a korrupciós helyzet vonatkozásában nem hazánkban a legrosszabb a helyzet, sőt Magyarország az „utolsók között van az EU-ban”. Csakhogy a rangsorban hazánk után végzett, az unió pénzügyi érdekeit ezek szerint nálunk biztosan jobban sértő tagállamok ellen nem indult a végső soron uniós források megvonására is alkalmas eljárás.

Nyitókép: Soros György beszédet mond az Európai Bizottság által szervezett Brüsszeli Gazdasági Fórumon 2017. június 1-jén (MTI/Európai Bizottság/Jennifer Jacquemart)