Kiújuló csörték Brüsszellel a balos választási kudarc után

2022. április 29. 6:05
Van valós alapja az Európai Bizottság fenyegetésének? Elvonhatnak forrásokat hazánktól? Megkapjuk végre a helyreállítási alapból nekünk járó pénzt? Utánajártunk.

Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.   

„Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan” – üzente a Fidesz–KDNP-nek újabb kétharmados parlamenti többséget hozó választás éjszakáján Orbán Viktor. Az eredmény azt is mutatja, a választók nem díjazzák, hogy a baloldal képes odáig elmenni, hogy Brüsszelben lobbizzon a hazánknak járó pénzek elvételéért. Az ellenzék egyik kiemelt kampánytémája az volt, hogy kormányváltás esetén megnyílnának a pénzcsapok, s a miniszterelnök is utalt arra, hogy Brüsszelben a baloldalnak próbálnak kedvezni a forrásokkal való taktikázással. Orbán tavaly decemberi nemzetközi sajtótájékoztatóján a Mandiner felvetésére fejtette ki: az Európai Bizottságnak nincs jogalapja azt mondani, hogy a közös fedezettel fölvett hitelből nekünk járó támogatási részt nem adja oda.

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

„Szabotázs az unió egysége szempontjából”

„Az egész eljárás az Európai Unió egysége és jövője szempontjából a legbrutálisabb szabotázs” – jegyezte meg a kormányfő, majd hozzátette, hogy az EB politikai játszmát játszik. „A dolog arra megy ki, hogyan tudnak ártani a magyar kormánynak. És emögött meg az a törekvés van, hogy szeretnék, ha nem ez a kormány lenne a választás után. Ők ezt egy eszköznek tekintik, amellyel a magyar ellenzéket megtámogathatják” – mondta Orbán Viktor a Helyreállítási és Ellenálló Képességi Eszköz (RRF) forrásainak visszatartására utalva.

Egy korábbi kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: az RRF-ről szóló tárgyalások egyébként konstruktívak. Csakhogy az alapból azóta sem érkezett egyetlen cent sem. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben képviselői felvetésre válaszolva bejelentette: jogállamisági eljárást indítanak Magyarország ellen. Mindez két nappal a választás után történt.

Forrásaink szerint a bizottság az időzítéssel a kampányba való be nem avatkozását akarta demonstrálni. Ellenzéki győzelem esetén viszont nem indította volna el az eljárást, ezért várt a bejelentéssel. Megpróbáltuk kideríteni, a politikai adok-kapok, illetve a színfalak mögött valójában hol tart a folyamat, mekkora összegről van szó. Az is megválaszolandó kérdés, miért gondolta meg magát a kormány, hiszen a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés enyhítésére szánt RRF-nek már nemcsak a vissza nem térítendő, hanem a visszatérítendő részére is igényt tart.

Jók vagyunk a források lehívásában

Ágostházy Szabolcs <br> Fotó: Földházi Árpád

„Nemcsak az ellenzék, sokszor az EB megnyilvánulásai is legfeljebb laza kapcsolatban vannak a valósággal” – fogalmaz a Mandinernek nyilatkozva a tárgyalásokat vezető Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. Jelenleg egyébként még a 2014–2020-as finanszírozási ciklus kifizetése zajlik, az operatív programok és a vidékfejlesztési program mentén, ebben közlése szerint semmilyen fennakadás nincsen. Ismeretes: az EU hétéves költségvetéseket alkot, s a kohéziós kedvezményezettek között a források lehívásában Lengyelországgal együtt az élmezőnyben vagyunk: márciusban 72 százalékon állt az átutalási mérce, az uniós átlag 64 százalék. Ez is azt támasztja alá, hogy hatékonyan, szabályosan, átláthatóan és észszerűen használjuk fel az uniós forrásokat – hang­súlyozza az államtitkár.

A költéseket tagállami szinten az irányító hatóságok, illetve a támogatásokat auditáló főigazgatóság ellenőrzi. Ezek felett állnak az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai, majd az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Ez utóbbi intézményt itthon talán a 4-es metró korrupciógyanús ügyei kapcsán ismerték meg a legtöbben, a szervezet vizsgálatokat folytat, és – nem kötelező érvényű – ajánlásokat tesz az EB-nek. Érdekes adalék, hogy az OLAF által gyanúsnak ítélt pénzköltések csupán egyötödénél osztja az aggályokat a bizottság a tények tagállammal való tisztázását követően – jegyzi meg az államtitkár.

Ágostházy tájékoztatása alapján arra az OLAF felügyelő­bizottsági jelentése is rámutatott, hogy a szervezet által elindított ügyek többsége, a 2019-ben indult vizsgálatok 57 százaléka nem esik a saját maga által meghatározott prioritások alá. Az OLAF jelentős számú esetben rendel el ellenőrzést politikai vádaskodások vagy sajtóhírek alapján, amelyek sok esetben megalapozatlanok.

Befektetési bizalom és kiszámíthatóság

„A magyar költéseket nagyítóval nézik, kis túlzással még az élő fába is belekötnek, más tagállamok gyakorlatai felett pedig könnyebben átsiklanak. Mintha lenne egyfajta megfelelési kényszerük a baloldal által dominált közvéleménnyel szemben” – jelenti ki az államtitkár. Hiába a kialakult képzet, a tények alapján tehát nincs okunk szégyenkezésre. Az aggályosnak ítélt ügyek száma jelentős mértékben meghaladja a végül szabálytalannak bizonyulókét. Mindezek mellett Magyarország korrupció és csalás elleni fellépés melletti elköteleződését is mutatja, hogy egyetlen OLAF-ajánlás sem marad kivizsgálatlanul, a vádemelési arányunk is messze meghaladja az uniós átlagot. Sőt vannak tagállamok, ahol egyetlenegy OLAF-ajánlás alapján sem indult eljárás.

A vissza nem térítendő keretet egy korábban kompromisszumként elfogadott mechanizmus alapján már le is csökkentené az EB”

Érdemes egy másik aspektust is megemlíteni: a nagy lakosságszámú és gazdaságú országoknak alighanem jóval jelentősebb a befolyásuk az uniós döntéshozatalra, mint a közepes méretű tagállamoknak. Magyarország iránt egyébként jelentős, a magállamokból is eredő befektetési bizalomérzékelhető, ami kötvénykibocsátáskor is megnyilvánul. A kiszámíthatóság miatt kifejezetten vonzó célpont vagyunk, függetlenül a politikai árnyalatú, az Európai Parlament által megfogalmazott vádaskodásoktól és az Európai Bizottság kritikáitól. Miközben Varsó és Budapest óriási nyomás alá került, a valós folyamatok, például a gazdasági növekedés, a beruházási ráta és a foglalkoztatás tekintetében épp a legjobbak között vagyunk – összegez Ágostházy.

Fotó: MTI / EPA / Ronald Wittek, MTI / AP

Visszatérve az RRF ügyére: az államtitkár nehezen magyarázhatónak tartja, hogy a legjobban teljesítő tagállamoktól vesznek el pénzt, a rosszul, adott esetben felelőtlenül gazdálkodók pedig jobban járnak. Magyarország egyetlen centet sem kapott ebből a forrásból, a vissza nem térítendő keretet pedig egy korábban kompromisszumként elfogadott mechanizmus alapján a kiugróan jó, 7,1 százalékos tavalyi növekedésre alapozva már le is csökkentené az EB. Az előzetes kalkulációk alapján az elvonás miatt 7,2 milliárd helyett 5,9 milliárd eurót kaphatunk vissza nem térítendő forrásként, ezzel szemben például Olaszország a hitelkeretével együtt mintegy 190 milliárdot.

Azért, hogy a háborús válság terheit leginkább viselő, az Európai Unió gazdasági növekedéséhez jelentősen hozzájáruló tagállamok ne veszítsenek uniós forrásokat, a miniszter­elnök levélben kérte a bizottság elnökét az RRF-források újraelosztási rendszerének felülvizsgálatára. A tagállamoknak a kifizetések már tavaly tavasszal elindultak, öt ország nem rendelkezik ez idáig jóváhagyott tervvel. Közülük kettőnél csupán adminisztrációs teendők vannak hátra, Hollandia még be sem nyújtotta a terveit, Magyarország és Lengyelország esetében pedig szakmailag erősen vitatható indokok miatt lassan egy éve húzódik a bizottsági jóváhagyás – részletezi az államtitkár.

De mikor jöhetnek végre a lassan lecsengő pandémia utáni kilábalást támogató források, s miért kéri mégis a magyar kormány a visszatérítendő támogatást, azaz a csomag hitel részét? Illetve milyen hatása van minderre az Ursula von der Leyen által bejelentett jogállamisági – hivatalos nevén kondicionalitási – eljárásnak?

A 2026-ig felhasználható hitelkeret nagyjából 3500 milliárd forintot jelent”

„Tavaly áprilisban még úgy döntöttünk, nem élünk a hitel lehetőségével. Azt láttuk, hogy Magyarország a többieknél két hónappal hamarabb tudott nyitni, előztünk a gazdaság újra­indításával, ezért a növekedést az államadósság csökkentésére is tudtuk fordítani. Azóta elharapódzott az energiaválság, amit jól célzott árszabályozással kordában tudunk tartani, közép­távon mégis jelentős hatása van a gazdaságra. A másik tényező pedig az orosz–ukrán háború hatása, valamint az Oroszország ellen meghozott szankciók miatti következmények. A földrajzi közelség miatt minket hatványozottan érintenek a már bevezetett szankciók” – érvel az RRF-hitelrész mellett az államtitkár. Szerinte az ebből befolyó forrásokból elsősorban a szuverenitásunkat is erősítő energetikai, a megújuló energiaforrások arányát növelő beruházásokat tudunk felgyorsítani.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Új helyzet: immár észszerű a hitelfelvétel

A jelenlegi helyzetben tehát kifejezetten észszerű a hitelfelvétel, és az EB is szorgalmazza valamennyi tagállamnál, leginkább az orosz kitettség mihamarabbi csökkentéséért, ebben mi is partnerek vagyunk – mondja az államtitkár. Egyúttal cáfolja a sajtóban megjelent információkat, miszerint haderőfejlesztésre költenénk a támogatást, azt az uniós szabályozás amúgy sem tenné lehetővé. A 2026-ig felhasználható hitelkeret egyébként nagyjából 3500 milliárd forintot jelent, a hétéves költségvetésből hazai társfinanszírozással együtt 13 500 milliárd forint érkezik majd. A kellően erős fundamentumokkal bíró magyar gazdaság uniós átlagon felüli növekedéséhez az EU-s források 2-2,5 százalékkal járulnak hozzá. Azt pedig sosem szabad elfelejteni, hogy hogy ez nem adomány az Európai Unió részéről, hanem a jobb helyzetben lévő gazdaságok előtti teljes piacnyitásból adódó versenykülönbség kompenzációja.

Ágostházy Szabolcs a menetrend kapcsán felidézi: a kormány tavaly májusban benyújtotta a helyreállítási tervét, júliusban pedig már ott tartottak a tárgyalások, hogy Ursula von der Leyen eljött volna Magyarországra a jóváhagyás bejelentésére. Már az időpontot egyeztették, aztán érkezett a gyermekvédelmi törvény okozta politikai turbulencia, és a folyamat hirtelen elakadt. A jogszabály miatt kötelezettségszegési eljárás indult, az EB-elnök szégyenletesnek nevezte a módosítást, ám ez hivatalosan mind független az RRF-től. Elejtett nyilatkozatokból és háttér-információkból azonban arra lehet következtetni – s erre több kormánytag is utalt az elmúlt hónapokban –,hogy Brüsszel emiatt csuklóztatja Budapestet és tartja vissza az RRF-forrásokat.

Papíron az egyajánlatos közbeszerzések relatív magas számára és az általános korrupciós helyzetre hivatkozva nem született még megállapodás. „Ezt a vitát elég fárasztó módon lassan egy éve folytatjuk. Gyakorlatilag mindenben meg tudunk velük egyezni, a helyreállítási tervünkben további határozott garanciákat vállaltunk a csalási kockázatok kiküszöbölésére és az egyajánlatos közbeszerzések további csökkentésére, még úgy is, hogy ezen a területen Magyar­ország nem lóg ki az európai államok sorából” – mondja. Úgy fogalmaz, nálunk prudensebbnek tartott országokénál is átláthatóbbak a közbeszerzések, és például a kis- és középvállalkozások sikeres részvétele tekintetében is a hetedikek vagyunk, ami a verseny minőségére utal. Ennek ellenére tudunk szerinte újabb és újabb vállalásokat tenni arra, hogy ne csak becsületesek legyünk, hanem még inkább annak is látszódjunk – a jelek szerint ez mégsem elég.

A magyar gazdaság uniós átlagon felüli növekedéséhez az EU-s források 2-2,5 százalékkal járulnak hozzá”

Érdekes, hogy amúgy az EU-s tárgyalópartnerek értékelik a kormány kiszámíthatóságát. „Bár vannak vitáink, ha valamiben megegyezünk, ahhoz minden esetben tartjuk magunkat. Ez Brüsszel szerint is pozitívum. Ha a politikai vitákon túllendülünk, és pár szövegszerű megfogalmazást is tisztázunk, akár már a nyáron folyósíthatják az összeget. Vannak olyan vállalásaink, amelyekből törvénymódosítás is következik, ebben számítunk a parlament döntésére” – összegzi a következő időszakra vonatkozó teendőket Ágostházy Szabolcs. Mindez azt jelenti, akár egy-két hónapon belül létrejöhet a megegyezés, a hitelre vonatkozó tárgyalások pedig rögtön ezt követően kezdődnek – tudjuk meg.

Közben elvileg indul a jogállamisági eljárás, ám erről hivatalos tájékoztatást – legalábbis keddi lapzártánkig – nem kapott a kormány. (Azóta megérkezett a dokumentum, amire Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is reagált.) Az államtitkár ennek előzményeként egy tavaly novemberi, azóta tételesen megválaszolt helyzetfelmérő megkeresést említ az EB részéről. Ehhez képest érkezett a minapi bejelentés a bizottság elnökétől.

Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

Elhúzódó eljárás, félrevezető értelmezések

Ami a kondicionalitási eljárást illeti, az az Európai Unió Bírósága által is megerősített módon, kifejezetten az uniós források elköltését érintő jogállamisági kérdéseket hivatott megvizsgálni. A bevezetésről szóló döntést hazánk és Lengyelország támadta meg, a luxembourgi ítészek idén februárban a keresetet elutasítva kimondták: a rendelet akkor alkalmazható, ha esetleges jogállamisági sérelmek közvetlenül és bizonyítottan sértik az unió pénzügyi érdekeit, és csak ebben az esetben teszi lehetővé pénzügyi szankciók alkalmazását. Ez határolja el a kondicionalitási eljárást a már említett, 7-es cikkely szerinti eljárástól, amit a sajtó szintén jogállamisági eljárásnak szokott nevezni.

Nincs és nem is lesz probléma az uniós pénzek felhasználásával Magyarországon – összegez az államtitkár”

„Pont az EUB döntése teszi világossá, hogy pénzügyi szankciók tényleges alkalmazására esetünkben végül nem kerül sor. Megjegyzem, a 7-es cikkely szerinti eljárás is azért nem zárult le eddig, mert valós jogállamisági problémát senki nem tud bizonyítani Magyarországgal szemben” – részletezi lapunknak a politikus. Az olyan cikkcímek tehát, mint a Véget ért a türelem: jöhet az uniós pénzmegvonás, erősen félrevezetők.

Ágostházy abszurdnak tartja, hogy az EB illetékesei anélkül, hogy bármilyen hivatalos tájékoztatást küldtek volna Magyarországnak, már az eljárás elindításáról szóló döntésről beszélnek nyilvános fórumokon. Így azt sem tudjuk, ténylegesen és konkrétan milyen problémákat látnak a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban, aminek az uniós források felhasználására érdemi hatása lenne. „Von der Leyen beszéde alatt azt is le tudtuk mérni, mekkora károkat okoz a nemzetgazdaságunknak egy csupán feltételezésekre alapuló megnyilvánulás a bizottság elnöke részéről” – utal az államtitkár arra, hogy a forint árfolyama nagyot esett a bejelentés hatására.

De mi következik azután, hogy megjön a hivatalos levél? Az eljárásrend szerint a kormány erre reagálhat, amire szintén érkezik majd észrevétel a bizottságtól, az esetleges forrásmegvonásról pedig majd csak az Európai Tanács dönthet, sőt azt még az Európai Unió Bíróságán is megtámadhatja az érintett tagállam. Vagyis bárhogy alakul, jócskán elhúzódó folyamatról van szó. Ismerős: a vitatott hitelességű Sargentini-jelentést 2018 őszén fogadta el az EP, ennek nyomán indult meg az atombombaként emlegetett, 7-es cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben, amelynek még nem látni a végét.

Pont az EUB döntése teszi világossá, hogy pénzügyi szankciók tényleges alkalmazására esetünkben végül nem kerül sor”

Ágostházy Szabolcs úgy fogalmaz, mire megszületik a kondicionalitási eljárásról szóló formális döntési javaslat, mind az RRF-et, mind a hétéves költségvetési ciklushoz kapcsolódó operatív programokat jóváhagyhatják Brüsszelben. „Mindezek nyomán a kondicionalitási eljárást akár okafogyottnak is nevezhetjük, hiszen ők is tudják, valójában nincs és nem is lesz probléma az uniós pénzek felhasználásával Magyarországon. Technikai kifogásokra hivatkozva ennek ellenére elhúzzák velünk a tárgyalásokat, dörgedelmes bejelentéseket tesznek, miközben de facto már meg is vannak azok az intézkedések, amelyek jóváhagyása esetén a vita lezárulhatna. Mindez inkább egy politikai indíttatású médiahadjárat, hiszen a jogi viták szintjén mindig helyt tudunk állni magunkért. Így lesz ez most is, végső soron tőlünk továbbra sem lehet forrást elvonni” – összegez a politikus.

***

Fotó: Mátrai Dávid

„Brüsszel az uniós  jogot sértve veszélyezteti a jövőnket”

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője a Mandinernek

Mit szólnak Brüsszelben a választási eredményhez?
Soha egyetlen pártszövetség sem kapott annyi szavazatot az előző kilenc választáson, mint amennyit a Fidesz–KDNP kapott április 3-án tizenkét év kormányzás után. Azt még az ellenfeleink is kénytelenek elismerni, hogy Európában párját ritkítja az ennyire magas szintű társadalmi felhatalmazás. Ez már az ötödik kormányzati megbízatása a polgári oldalnak és zsinórban a negyedik kétharmados győzelem. Az EU legerősebb demokratikus legitimációs komponense ma is a tagállamok törvényhozásának többségi elvet követő szabad választása. Miközben az unió arra törekszik, hogy bármilyen tagállami politikai döntésbe beleszólhasson, a magyar választók megmutatták, hogy nem működik ez a taktika. A Fidesz–KDNP minden eddiginél erősebb felhatalmazást kapott a konzervatív, nemzetállamokra támaszkodó politika folytatására. Az Európai Parlament is egy kváziképviseleti intézmény, ott tudják, mit jelent ez. Az unióban a konzervatív pártok esetében is ritka az ilyen eredmény, jár az elismerés.

Itthon egyes baloldali elemzők és politikusok ismét csalást emlegetnek. Hallani ilyet az EP-ben is?
Újra és újra elköveti a baloldal a stratégiai hibát: nincs önreflexió. Tizenkét éve nem vár másra, mint hogy majd külföldről segítenek neki nyerni. Ez nem megy. A nemzetközi civil szervezetek és az európai baloldal hiába nyúl magyar eszmetársai hóna alá. A csalás emlegetése is csupán a show része.

Nagy tapsot kapott az Európai Parlamentben, amikor Ursula von der Leyen bejelentette a jogállamisági eljárást Magyarország ellen?
A jogállamisági eljárás nem politikai bejelentéssel indul, vannak formai feltételei: szavaznia kell róla a biztosok kollégiumának, és erről hivatalos értesítést kell kapnia a magyar kormánynak. Látjuk, a baloldal sokszor színpadnak használja az EP-t, a hangos tetszés­nyilvánításra való hajlam leginkább a zöldekre, a kommunistákra és a szocdemekre jellemző. Most sem leplezték az örömüket. A helyzet azonban komoly, Brüsszel ugyanis megint politikai nyomásgyakorlásra használja a jogot, pedig a demokrácia alapvető szabályait a bizottságnak is el kell fogadnia. Nem a mostani választáson is vereséget szenvedő magyar baloldal igényeit kellene teljesítenie, hanem vissza kellene térnie a józan észhez és a párbeszédhez. Erre a magyar kormány mindig nyitott volt. Nekünk egyébként jogi, tartalmi és politikai kifogásaink is vannak az RRF visszatartásával, illetve a jogállamisági eljárással kapcsolatban.

Mik ezek?
A jogi kifogásunk lényege, hogy a jogállamisági alapelvek összekapcsolása a forrásokból való részesedéssel szembemegy a szerződések szándékával. Eredetileg az volt a cél, hogy az uniós intézmények demokratikus és hatékony működését biztosítsa a procedúra, ehelyett megint a lengyelek és a magyarok politikai szempontok mentén való büntetésére használják. Mi ugyanis nem állunk be a föderalista sorba. Ez megint a kettős mérce esete. Ami a tartalmi kifogást illeti, a rendelet szövege szerint csak akkor alkalmazzák az eszközt, ha a kérdéses uniós támogatást szabálytalanul költi el a tagállam. Csakhogy mi még nem is részesültünk a forrásokból, így nyilván el sem költhettük ezeket az összegeket. A politikai kifogásunk talán a legfontosabb: ez nem más, mint nyomásgyakorlás Brüsszel részéről. Közel voltunk a tárgyalások lezárásához, majd jött a gyermekvédelmi törvény miatti hisztéria, az EB pedig – bár az összefüggést nem ismeri el – leállította az egyeztetést. Az uniós intézményeknek ezek szerint fontosabb a baloldali ideológiának való megfelelés, mint a jog uralma. A jog ugyanis nem lehet személyválogató. Mindezt tetézi, hogy jelenleg éppen a súlyos járványhelyzetből lábalunk ki, és egy háborús konfliktus kellős közepén vagyunk. Most az Európai Unió gazdasági stabilitásának biztosítása kell hogy legyen az elsődleges cél. Brüsszel tehát az uniós jogot megsértve veszélyezteti nemcsak Magyarország és Lengyelország, de egész Európa versenyképességét és a közös jövőnket. Ettől függetlenül bízom benne, hogy nyitottak lesznek a párbeszédre, és végre figyelembe veszik a magyar emberek véleményét is.

A háború kapcsán nemrég az EP is határozatot fogadott el, amiről az ellenzéki sajtó úgy számolt be, hogy a 
Fidesz is támogatja a fegyverszállítást Ukrajnába, az energetikai szankciókat és a Paks II. leállítását. Valóban?

Szó sincs erről. Ez megint a baloldal jól ismert eszköze a tények kiforgatására és a hisztériakeltésre. Többször rögzítettük: elítéljük az orosz katonai agressziót, kiállunk Ukrajna területi integritása mellett, és mindenben támogatjuk a harcok elől menekülőket. Azt a módosítási javaslatot, amely a szankciók kiterjesztését jelentené az energiahordozókra, a részenkénti szavazás során nem fogadtuk el, összességében pedig az európai egység elvét követtük. Magyarország energiabiztonsága, a magyar emberek energiaellátása és biztonsága az elsődleges. Szóval az álláspontunk világos: nem vagyunk hajlandók belesodródni a háborúba, és nem hagyjuk, hogy a magyar emberek fizessék meg a konfliktus árát. Ebben a kérdésben nem engedünk.

Nyitókép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher

Összesen 146 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha az EU nem akarja utalni a nem hitel 5,9 milliárd euró részét az RRF-nek, akkor le kell állítani a befizetéseket, amíg azok el nem érik ugyanezt az összeget.

A bizottság alkalmatlan az unió vezetésére!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés