„Ezt a háborút az oroszok benézték” – MANDINER PODCAST

2022. április 27. 13:00
„Amerika Oroszország hosszútávú kifektetésében érdekelt” – vélekedik Stier Gábor külpolitikai szakértő. „Sem Oroszország, sem a NATO nem akar eszkalációt” – teszi hozzá Rácz András. Mit tud ezzel a konfliktussal elérni Oroszország, Ukrajna, illetve a Nyugat? A kimenetelnél kinek mi számítana győzelemnek, illetve vereségnek? Az ukrajnai háború két hónapjáról készítettünk mérleget a Mandiner Podcast adásában.

Az eredeti cél Kijev bevétele volt, a kormánybuktatás”, ez a forgatókönyv azonban az ukrán hadsereg váratlanul masszív ellenállása miatt meghiúsult – mondta a beszélgetésben Rácz András. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa szerint az orosz vezetés alapvetően értette félre Ukrajna működését, hibásnak bizonyult az a stratégia, hogy ami 2014-ben kicsiben a Krím esetében bevált, az egy nagyobb volumenű háborúban is működik. „A hadtörténelem tele van hibás premisszák alapján indított háborúkkal” – tette hozzá.

Ezzel egyetértve Stier Gábor úgy vélte: a február végi orosz offenzíva még a szakértőket is váratlanul érte, hiszen egy, Ukrajna teljes területe ellen indított hadműveletben benne volt a kockázat, hogy Ukrajna „Oroszország Afganisztánjává” válik. A módosított stratégia alapján jelenleg zajló kelet-ukrajnai hadműveletek kapcsán a moszkvater.com alapító-főszerkesztője úgy látta, még elérhető az orosz stratégiai cél, a Donbasz és Dél-Ukrajna ellenőrzés alá vonása.

Rácz Andrásnak az volt a véleménye, hogy Oroszországnak nincs elég ereje ahhoz, hogy a Fekete-tenger partvidékén tovább hódítson nyugati irányban. Ha tudna is haladni, a Dnyeper déli hídjainak megsemmisítésével az ukrán hadsereg ezt az offenzívát azonnal megrekesztené. Ha viszont az oroszok semmisítenék meg a folyó középső területeinek hídjait, akkor meg az ukránok nyugati fegyverutánpótlása szakadna meg. „De egyik fél sem rombolja a hidakat” – folytatta a szakértő, amiből a podcast mindkét vendége azt szűrte le, hogy racionális logika mentén folytatja mindkét hadviselő fél a háborút.

Stier Gábor és Rácz András abban is egyetértettek, hogy sem Oroszországnak, sem a NATO-nak nem érdeke az, hogy a háború kiterjedjen más államokra is Ukrajnán kívül, a bucsai és más háborús bűnök elkövetésének körülményeiről, az orosz hadsereg módszereiről és a dezinformációs háború eszközeiről azonban vita alakult ki közöttük.

Vendégeink: Rácz András külpolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa és Stier Gábor külpolitikai szakértő, a moszkvater.com alapító-főszerkesztője.

Rácz András és Stier Gábor február 23-án egy, a lapunk rendezésében Zoomon megtartott vitában már ütköztették álláspontjaikat, az interjút másnap, a háború kirobbanásának óráiban közölte a Mandiner. A cikk itt olvasható.

Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:

 

A beszélgetés a Youtube-on is elérhető:

Összesen 232 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az oroszok 50 ezres katonai kontingenssel indultak északról Kijev felé. Tényleg az volt a céljuk, hogy elfoglalják Kijevet? Én nem vagyok meggyőzve.

Oké, hogy Európában az orosz hadsereg a legnagyobb, de a második legnagyobb az ukrán, és az Usa is megtámogatta az ukrán haderőt, ahogy csak tudta. Ezzel többé kevésbé az oroszoknak is tisztában kellett lenniük.

Az oroszoknak az erőszakos terjeszkedés a vérükben van:
Az orosz birodalmi terjeszkedés volt az, amiről Fridhjof Nansen, norvég sarkkutató és Nemzetek Ligája (Népszövetség) megbízott, állította közel 100 éve már: "Oroszország az 1500-as évektől kezdődően minden hét évben egy norvégiányi területet kebelezett be."

(Ezen, addig megállíthatatlan terjeszkedés érte el határainkat is 1939-ben. Egyetlen valamirevaló döntéshozó sem hagyhatta ezt figyelmen kívül.)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés