„Amerika Oroszország hosszútávú kifektetésében érdekelt” – vélekedik Stier Gábor külpolitikai szakértő. „Sem Oroszország, sem a NATO nem akar eszkalációt” – teszi hozzá Rácz András. Mit tud ezzel a konfliktussal elérni Oroszország, Ukrajna, illetve a Nyugat? A kimenetelnél kinek mi számítana győzelemnek, illetve vereségnek? Az ukrajnai háború két hónapjáról készítettünk mérleget a Mandiner Podcast adásában.
„Az eredeti cél Kijev bevétele volt, a kormánybuktatás”, ez a forgatókönyv azonban az ukrán hadsereg váratlanul masszív ellenállása miatt meghiúsult – mondta a beszélgetésben Rácz András. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa szerint az orosz vezetés alapvetően értette félre Ukrajna működését, hibásnak bizonyult az a stratégia, hogy ami 2014-ben kicsiben a Krím esetében bevált, az egy nagyobb volumenű háborúban is működik. „A hadtörténelem tele van hibás premisszák alapján indított háborúkkal” – tette hozzá.
Ezzel egyetértve Stier Gábor úgy vélte: a február végi orosz offenzíva még a szakértőket is váratlanul érte, hiszen egy, Ukrajna teljes területe ellen indított hadműveletben benne volt a kockázat, hogy Ukrajna „Oroszország Afganisztánjává” válik. A módosított stratégia alapján jelenleg zajló kelet-ukrajnai hadműveletek kapcsán a moszkvater.com alapító-főszerkesztője úgy látta, még elérhető az orosz stratégiai cél, a Donbasz és Dél-Ukrajna ellenőrzés alá vonása.
Rácz Andrásnak az volt a véleménye, hogy Oroszországnak nincs elég ereje ahhoz, hogy a Fekete-tenger partvidékén tovább hódítson nyugati irányban. Ha tudna is haladni, a Dnyeper déli hídjainak megsemmisítésével az ukrán hadsereg ezt az offenzívát azonnal megrekesztené. Ha viszont az oroszok semmisítenék meg a folyó középső területeinek hídjait, akkor meg az ukránok nyugati fegyverutánpótlása szakadna meg. „De egyik fél sem rombolja a hidakat” – folytatta a szakértő, amiből a podcast mindkét vendége azt szűrte le, hogy racionális logika mentén folytatja mindkét hadviselő fél a háborút.
Stier Gábor és Rácz András abban is egyetértettek, hogy sem Oroszországnak, sem a NATO-nak nem érdeke az, hogy a háború kiterjedjen más államokra is Ukrajnán kívül, a bucsai és más háborús bűnök elkövetésének körülményeiről, az orosz hadsereg módszereiről és a dezinformációs háború eszközeiről azonban vita alakult ki közöttük.
Vendégeink: Rácz András külpolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa és Stier Gábor külpolitikai szakértő, a moszkvater.com alapító-főszerkesztője.
Rácz András és Stier Gábor február 23-án egy, a lapunk rendezésében Zoomon megtartott vitában már ütköztették álláspontjaikat, az interjút másnap, a háború kirobbanásának óráiban közölte a Mandiner. A cikk itt olvasható.
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
A beszélgetés a Youtube-on is elérhető:
A híres amerikai politológus a Mandinernek elmondta: a liberális világrendnek vége, és ami helyette jön, az egy instabil, veszélyes korszak. Magyarországnak csak egy esélye van: ne válasszon oldalt, és legyen jóban mindenkivel.
2025 júniusának végén az európai „nagyhatalmakat” felküldték a pályáról a nézőtérre. Persze ideje volt már ennek, de arra talán senki nem számított, hogy a brit–francia– német tandem egyszerre veszíti el a kezdeményezést Ukrajnában és a Közel-Keleten.
Nem biztos, hogy az Egyesült Államok ellenzi a lépést.
Robert Palladino szerint Donald Trump elnökségével ismét „nyitott ajtók, tárt karok és nyitott elmék” várják a magyarokat az USA budapesti nagykövetségén.
Kijevi lobbicsoportok vehették rá az Európai Bizottságot az orosz energiahordozók kitiltására.
Az ukrán állampolgárságtól való megfosztás miatt a 80 éves főpapot kiutasíthatják Ukrajnából.
A parlamenten kívüli pártok még komoly fejfájást okozhatnak a Tiszának.
A híres amerikai politológus a Mandinernek elmondta: a liberális világrendnek vége, és ami helyette jön, az egy instabil, veszélyes korszak. Magyarországnak csak egy esélye van: ne válasszon oldalt, és legyen jóban mindenkivel.
