A menekültek megszégyenítése, megalázása. Kiéheztetése, szöges drótok közé szorítása. Fegyvereket fogtak rájuk. Csahos kutyákat uszítottak ellenük. Az »európai értékek« nevében. Hosszan papoltak pojáca politikusaink arról, hogy a keresztény Európában olyan békétlenség, amilyen elől azok az emberek menekülnek, elképzelhetetlen. Hogy éppen tőlük, a meggyalázott, kiéhezett emberektől kell megvédeni a keresztény Európánkat.
És most ezek a pojácák, ezek a politikusoknak hazudott, erőszakos, önző, embertelen kényurak forgatják a köpönyegüket. Igyekeznek úgy tenni, mintha a menekültellenes uszítás nem az ő művük lenne. Mintha nem ők hintették volna el az emberek között a gyanakvást és a gyűlöletet. Nem beszélnek arról, hogy a háború most épp a mi keresztény Európánkban robbant ki, olyan keresztény államok között, amelyekben az emberek szüntelenül hányják magukra a kereszteket. Olyan hadurak rombolnak és tombolnak, akiken a keresztény államegyház áldása van. Hogy saját szövetségesük, »mintaállamuk« teszi földönfutóvá az embereket, gyalulnak le városokat.
Emlékezzetek a menekültellenes plakátokra, a demagóg, emberiségellenes szónoklatokra. A határzárakra. A vizihullák tömegére. Arra, hogy a ma háborúzó vezérek kikkel üzleteltek, paroláztak, kikkel szövetkeztek az utolsó utáni pillanatig. Ne felejtsétek el, hogy ezek a rendszerek, amikben élünk az önzésben, a hazugságban és a gyűlöletben fogantak, abból élnek. Hogy a ma háborúját a tegnap hazugságai készítették elő.