Újabb kulcstéma bukkant elő a kampányban: ebben a Fidesz köröket ver a Tiszára

Ráadásul ennek kapcsán az elemző szerint „a mi életünkről, pénztárcánkról, anyagi lehetőségeinkről és perspektívánkról van szó”.

Az óriáscégek az emelkedő költségeikre figyelmeztetnek, miközben felfelé nyomják áraikat, hogy megvédjék profitjukat, számol be a Financial Times, kiemelve, hogy a gazdasági hangulat lehet ingadozó, de a fogyasztók stabilan és sokat költenek.

Az amerikai vállalkozásoknak most sikerült valami olyat tenniük, ami korábban soha nem sikerült nekik, vagyis
nyilatkozta David Rosenberg, a Rosenberg Research vezető közgazdásza és stratégája a lapnak.

A FactSet adatszolgáltató szerint az S&P 500 részvényindexben szereplő blue-chip vállalatok 2022-re 12,7 százalékos nettó profitmarzsot regisztrálnak, szemben az ötéves 10,5 százalékos átlaggal, azaz valóban elmondható, hogy
a nagyvállalatok profitemelése is közrejátszik a magas infláció kialakulásában.
De miért és hogyan tehetik meg a cégek épp most, hogy több évnyi áremelést adnak el a vásárlóiknak alig egy év leforgása alatt?
Nem csak arról van szó, hogy végre van egy indok (mégpedig az infláció), amire tudnak hivatkozni.
A lap szerint ugyanis
és komoly pénzügyi tartalékot halmoztak fel az emberek a válság alatt. Ez adta meg az árképzési erőt számos nagyvállalatnak.
A gyors bérnövekedés, a lakásárak emelkedése, az amerikai részvénypiac növekedése és a világjárvány-korszakot kezelő (nem csak) amerikai ingyenpénzosztás segélyező politikája együttesen oda vezetett, hogy
A jegybankok ugyanis mértéktelenül öntötték a pénzt a gazdaságra, ami megjelent a cégek és ingatlanok felértékelődésében is. Közben a kormányok Nyugaton azért fizettek az embereknek, hogy ne menjenek dolgozni, így leszoktatva azokat a munkáról, sőt, Amerikában munka nélkül még többet is tudott keresni a munkavállalók jelentős része, mint korábban, amikor dolgozott. Eközben a válság alatt a fizetésüket az emberek továbbra is nagyrészt megkapták, de elkölteni nagyon hosszú ideig szinte semmit nem tudtak abból a lezárások miatt.
A Credit Suisse vezető részvénystratégája, Patrick Palfrey el is ismerte a Financial Timesnak, hogy a háztartások pénzügyi helyzete erősödik, így
azaz lényegében lenyeljék a rájuk áthárított áremeléseket, sőt, valójában még annál is többet.
Makronóm vélemény
Beindult tehát a régi-új gazdasági verseny, ahol a kérdés már csak az, mely gazdasági szereplő tudja lefölözni az extra megtakarításokat, költéseket és jövedelmeket.
(Címlap: MTI/EPA/Divjakant Szolanki)
