Száz éve született Göncz Árpád

2022. február 10. 7:54
Az 1990 utáni első magyar államfő, ifjúkorában kisgazda, a rendszerváltáskor SZDSZ-es politikus 1922. február 10-én született.

Göncz Lajos katolikus posta- és távirdafőtiszt, teniszjátékos és az unitárius Haimann Ilona gyermekeként született Budapesten, 1922. február 10-én. Gyermekkorában Budán lakott nagyszüleivel. Fiatalon tagja volt a cserkészmozgalomnak – ekkoriban cikket közölt a megalkuvás nélküli magyarságról, Horthy Miklóst is méltatva. 1939-től az Országos Földhitelintézetben volt gyakornok, ezzel egyidejűleg a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán tanult, ahol 1944-ben szerezte meg diplomáját. A Teleki Pál Munkaközösségnek is tagja volt. A második világháború végén kapott behívót. A 25. hegyivadász pótzászlóaljhoz vonult be Bélapátfalvára, de 1945-ben megszökött a Németországba vezényelt egységtől. Többször is szovjet fogságba került, ahonnan mindig sikerült megszöknie.

Göncz Árpád 1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba, ahol először az ifjúsági szervezet elnöke és a Nemzedék című lap szerkesztője volt. A Teleki Pál Munkaközösség ajánlására 1945 februárjától Kovács Béla a Kisgazdapárt főtitkárának személyi titkára 1947. február 25-ig, a főtitkár szovjetek által történt elhurcolásáig. 1948-ban, a kisgazdapárt teljes felszámolásának idején három hétig tartották fogva a Katonapolitikai Osztályon, folyamatos kihallgatásokkal, 1948 után segédmunkásként, hegesztőként, csőlakatosként dolgozott.

Az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4-e után pedig részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében. 1957-ben segített Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című kéziratát külföldre juttatni. Májusban letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. Az 1963-as általános amnesztiával szabadult.

Ezután a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója volt, majd a Talajjavító Vállalathoz került. 1965-től kezdve szabadfoglalkozású író, műfordító volt – Göncz Árpád fordította magyarra Tolkien Gyűrűk ura című művét is.

1988-ban Göncz a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja lett. 1988-tól az SZDSZ ügyvivője, majd 1989-től az SZDSZ Országos Tanácsának tagja.

Göncz 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnöke, május 2-ától augusztus 3-áig ideiglenes köztársasági elnök. 1990. augusztus 3-án (Antall József és Tölgyessy Péter, azaz az MDF és az SZDSZ vezetői közötti kompromisszum értelmében) megválasztották a Magyar Köztársaság elnökének.

1990 őszén, a taxisblokád napjaiban államfőként felszólította a kormányt a benzináremelés felfüggesztésére, majd pedig kegyelemben részesítette a blokádban résztvevőket. 1992. október 23-án kifütyülték a Kossuth téren.

Gönczöt 1995-ben újra államfővé választotta a parlament MSZP-SZDSZ-es kétharmados többsége, pozícióját 2000 augusztusáig töltötte be. A politikától visszavonulva 2015. október 6-án hunyt el Budapesten.

Házasságából négy gyermekük született, egyikük Göncz Kinga, a második Gyurcsány-kormány külügyminisztere és az Európai Parlament volt tagja.

(Forrás: Wikipedia; fotó: MTI)
 

Összesen 74 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Göncz Árpádnál nincs mit lerombolni.
Nagy Imrével voltak illúziók, de '56 okt. 23. este beszédét a Kossuth téri tömeg 'Nem ezt vártuk' kiáltással nyugtázta, előtte 'Nincs elvtárs!'-sal kezdte hallgatósága.

Tipikus rendszerváltáskori politikai termék. Ilyen szempontból érdemes
emlékezni rá.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés