Sorsok a számok mögött: az élelmiszerár-stop bevezetésének szociológiai háttere

2022. január 26. 9:34
Tóth Bálint László - Kiss-Kozma Georgina
Corvinák
A kelet-európaiak fizetésük nagyobb hányadát költik élelmiszerre mint a nyugatiak.

„Lengyelországban a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) egyik képviselője javasolta a kenyér, a cukor és a liszt fogyasztói árainak szabályozását – bár a kabinet később elhatárolódott a politikus kijelentésétől. Romániában a mezőgazdasági államtitkár lebegtette bebizonyos alapélelmiszerek árszabályozásának szükségességét. Lengyelország, Románia és Csehország is igyekezettcsökkenteni az áram és a gáz áfakulcsát, ami közvetett árcsökkenéséhez vezethet. A lengyel kormány eltörölné a mezőgazdaságban használt takarmányok és a műtrágyák áfáját is, valamint 2022 folyamán eseti juttatásokat folyósítana az alacsony jövedelmű családok számára.

De miért éppen Európa keleti felén alkalmaznak államilag elrendelt árstoppot az infláció elleni harc eszközeként? 

A kelet-európaiak fizetésük nagyobb hányadát költik élelmiszerre mint a nyugatiak: Lengyelországban és Magyarországon a jövedelem több mint 16%-át, Bulgáriában 19%‑át, Romániában pedig 25,1%-ot. A két legalsó jövedelmi tizedbe tartozó néprétegek kiadásainak megoszlását tekintve azt látjuk, hogy 2020-ban hazánkban az egy főre jutó kiadások kétharmadát (64–62%) az élelmiszerek, a lakásfenntartás, valamint a közlekedés tette ki.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés