Meddig marad Texas a republikánusok fellegvára?

2022. január 26. 12:01

Patrice Yaro
Vendégszerző
Hagyományosan a jobboldali, konzervatív gondolkodás és életszemlélet fellegvárának tekinthető Texas, ám a változó idők és a demográfiai folyamatok egyre inkább balra tolják a magányos csillag államát is. Körképünk Texas mai valóságáról!

Írta: Patrice Yaro – a szerző a nemzetközi kapcsolatok szakértője, tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Texasi Egyetemen végezte

 

Talán alig akad olyan személy Magyarországon, akinek ne ugrana be valamilyen ismerős kép, amikor meghallja Texas állam nevét. Cowboyok, olajkitermelés, a Dallas című televíziós sorozat, a rodeó és a barbecue hazája. Amikor politikai kontextusban merül fel az Egyesült Államok második legnépesebb tagállama, sokan úgy tekintenek rá, mint az egyik legkonzervatívabb amerikai államra, a Republikánus Párt legstabilabb „erődítményére”. Az utóbbi években azonban egyre több vélemény hangzik el, miszerint Texast hamarosan elveszítheti az amerikai jobboldal. 

Spanyol gyarmatból független köztársaság, majd lázadó USA tagállam

Mielőtt rátérnénk a jelenlegi politikai változások elemzésére, érdemes röviden összefoglalni az állam történelmét. Texas a Spanyol Birodalom tengerentúli helytartóságának északkeleti részen, az USA határán terül elt. Indián törzsek, spanyol marhapásztorok és katolikus misszionáriusok lakták a vidéket egészen 1821-ig, amikor Mexikó kivívta a függetlenségét Madridtól. Ekkor az amerikaiak rabszolgáik kíséretében tömegével kezdtek Texasba vándorolni. Mexikóváros autonómiát ígért Texasnak, azonban Antonio López de Santa Anna elnökké választásával Mexikóban lényegében központosított diktatúra köszöntött be.

A texasiak ennek következtében fellázadtak és 1836-ban a Texasi Köztársaság kikiáltotta a függetlenségét.

Az új köztársaság lényegében azonnal szeretett volna csatlakozni az USA-hoz, de a feszült belpolitikai helyzetben Washington nem merte megkockáztatni egy új rabszolgatartó állam felvételét az unióba. Végül 1845-ben az USA mégis annektálta a Texasi Köztársaságot, viszont a 28. tagállam nem maradt sokáig annak tagja, hiszen 1861-ben hetedmagával kivált, és a Konföderáció oldalán harcolt az Észak-Dél polgárháborúban. A Texas számára vesztes polgárháború végén az állam újra csatlakozott az USA-hoz, és mára a második legnépesebb és egyik leggazdagabb tagállamává vált.

A Republikánus Párt és Texas

Ugyan Amerikában a konzervativizmus mint politikai irányzat csak a II. világháború után bontakozott ki, a texasi emberek többségének értékrendje mai értelemben véve a konzervativizmus és libertarianizmus egyvelegéből tevődik össze a független köztársasági időszak óta. Az erős állam elítélése, a fegyvertartás és a szabad piac támogatása, az erős istenhit és más tradicionális értékek tisztelete végigkísérte Texas történelmét, ám ennek ellenére a Republikánus Pártnak még sincs hosszú évtizedekre visszanyúló beágyazottsága az államban.

Magyarországon kevesebben tudják, hogy

egy évszázadig a Demokrata Párt dominálta a déli államokat, köztük Texast is

a polgárháborút követő rekonstrukció végétől (1877) egészen az 1960-as, '70-es évekig. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy akkoriban a texasi polgárok a Demokrata Párt jelenlegi liberális-progresszív értékeire szavaztak volna évtizedeken át. A déli államokban lényegében egyedüli politikai erőként működő Demokrata Párton belül képviseltették magukat a konzervatív, a mérsékelt és a liberális irányzatok is, de értelemszerűen Texasban a konzervatív demokraták voltak többségben.

A politikai viszonyok a múlt század derekán kezdtek gyökeresen megváltozni. 1957-ben egy liberális demokrata, Ralph Yarborough nyerte meg a texasi szenátori választást, majd a texasi Lyndon B. Johnson elnökként több fontos polgárjogi törvényt írt alá, amivel felszámolta a feketék törvényes faji megkülönböztetését Amerikában. Sokak szerint a korábban konzervatív Johnson merő politikai számításból támogatta a polgárjogi mozgalmat – ha ez valóban így történt, akkor számításával célt ért, hiszen az 1965-os választójogi törvény megszavazását követően több millió fekete jutott szavazati joghoz, akik azóta is hűséges támogatói a Demokrata Pártnak.

Ez idő alatt a konzervatív mozgalom lényegében átvette az irányítást a Republikánus Pártban. Több mérvadó, déli konzervatív demokrata politikus átlépett a republikánusokhoz, és a demokraták új, integrációpárti faji politikájának elutasításaként sok déli fehér szavazó követte őket.

Texasban az akkor már egyértelműen konzervatív Republikánus Párt is egyre jobban teret nyert. Elnökválasztáson ugyan 1976-ben nyert utoljára demokrata jelölt Texasban, de a többi politikai pozíciót illetően a ’90-es évek elejéig a két párt azonos támogatottsággal bírt.

A ’90-es években eljött a republikánus áttörés.

1994-ben George W. Busht, a két évvel korábban leköszönt republikánus elnök fiát választották Texas kormányzójává, akinek hatéves regnálása alatt a demokraták az utolsó pozícióikat is elvesztették az államban. Bush 2000-ben, apja teljesítményét megismételve az Egyesült Államok elnöke lett, és pártja – többek között a texasiak számára nagy dicsőséget jelentő második Bush-elnökség révén – tovább növelte hegemóniáját az államban.

Az elmúlt években azonban egyre többen kezdték úgy látni, hogy a Republikánus Párt csillaga hamarosan leáldozhat Texasban. Habár jelenleg még minden olyan politikai pozíciót, amit az egész államra kiterjedő választással választanak (szenátorok, kormányzó, kormányzóhelyettes, főállamügyész) a republikánusok birtokolnak, az utóbbi években egyre szorosabb eredmények születnek a két párt között. 2004-ben Bush még 61-38 arányban győzte le John Kerry későbbi külügyminisztert az elnökválasztáson Texasban, de Donald Trump 2020-ban már csak 52-47 arányban diadalmaskodott Joe Biden felett. A 2018-as szenátorválasztáson pedig Ted Cruz mindössze 2 százalékkal előzte meg demokrata kihívóját. 

Változó népesség, új értékrendek

Mik azok a folyamatok, amik megrengetik a republikánus hegemóniát? Először is a Demokrata Párt egy rövid, 20 éves időszak kivételével mindig is erős volt az államban, és manapság is komoly társadalmi beágyazottsággal és erős a pártszervezettel rendelkezik. Számos egyébként konzervatív megyeszékhelyt találhatunk, ahol a főutcán a mai napig a legendás szamárral díszített embléma hívja fel a figyelmet a Demokrata Párt székházára a város legközpontibb, patinás épületein.

Másodszor,

a Texasban és más déli államokban végbemenő demográfiai változások a demokraták malmára hajtják a vizet.

Texas népessége hatalmas növekedésnek indult az elmúlt évtizedekben, és jelenleg megközelítőleg 30 millió lakossal rendelkezik. A közép- és dél-amerikai bevándorlás, valamint a spanyolajkúak (latinók) magasabb népszaporulata alapjaiban átrendezte az állam demográfiai viszonyait, és ezáltal felhígította a tradicionális texasi értékrendet. Míg az 1970-es években az akkor alig 11 milliós lakosság több mint 60 százaléka vallotta magát fehérnek (nem spanyolajkú  fehér) az államban, addig a 2020-as népszámlálás adatai alapján 40 százalék vallotta magát fehérnek, 40 százalék spanyolajkúnak, 12 százalék feketének, és 5 százalék ázsiainak.

A latinók ugyan nem annyira homogén választói csoport, mint a feketék, de többségük így is stabil demokrata szavazó. 
Ez a trend egyértelműen a baloldalnak kedvez, amit meg is lovagolnak különböző latinóknak kedvező politikákkal, például a megengedőbb bevándorláspolitika hirdetésével.

A másik jelentős változás az államon belüli urbanizáció. Texasban tradicionálisan három nagy metropolisz található. Dallas-Fort Worth, Houston és San Antonio. Az utóbbi évek jelentős fejlődése nyomán Austin, az állam fővárosa is hamarosan a metropoliszok közé lesz sorolható. Ezek a nagyvárosok hatalmas népességnövekedést könyvelhettek el az elmúlt évtizedekben. A nagyvárosi lakók elkötelezett baloldali szavazók, de ezen felül az elmúlt évek baljós fejleménye a republikánusok számára, hogy a külvárosi/elővárosi szavazók körében is egyre népszerűbb a Demokrata Párt. 

A jobboldalnak további fejtörést okoz az USA-n belüli, államközi migráció. Az elmúlt 30 év konzervatív vezetésének köszönhetően Texas az egyik leggyorsabban fejlődő gazdaság az USA-ban, Kalifornia után a második legnagyobb állami össztermékkel.

Ha Texas függetlenedne, akkor a világ 10. legnagyobb gazdasága lenne

az általa megtermelt GDP alapján. A texasi gazdasági modell (alacsony adók, enyhe szabályozások, kedvező ingatlanárak) vonzzák más, többnyire a Demokrata Párt által vezetett államok kiábrándult polgárait. Legékesebb és legszembetűnőbb jele ennek, hogy Kaliforniából évente lassan közel százezren költöznek Texasba. Számos, korábban a nyugati parton székelő nagyvállalat, mint a HP, az Oracle vagy a Tesla is Texasba költözött az utóbbi néhány évben. Elon Musk pedig cége után még a rezidenciáját is áthelyezte Austinba a kedvezőbb adózási feltételek miatt. A Texasba költöző polgárok többsége baloldali érzelmű, ami tovább erősíti a demokraták esélyeit.

Intő jel a republikánusok számára a tavalyi elnökválasztáson Georgia és Arizona államok példája is. Texashoz hasonló demográfiai folyamatok zajlanak mindkét államba,n és Joe Biden – ugyan csak orrhosszal, de – mindkét korábban stabilan konzervatív államban győzni tudott.

Késik a demokrata áttörés

Akadnak kedvező körülmények a konzervatívok számára is. Néhány közvélemény-kutatás már 2016-ban Clinton, illetve 2020-ben Biden győzelmét jelezte előre Texasban, de Trump mégis könnyedén győzelmet aratott, annak ellenére, hogy még csak meg sem látogatta az államot a választás előtti hónapokban, továbbá egy centet sem költött televíziós kampányra ezen a területen. A két legfontosabb ok, ami eddig feltartóztatta a demokratákat, az a vidéki Texas és a latinó szavazók. A texasi kisvárosok, farmok és ranch-ok világa erősen konzervatív és politikailag rendkívül aktív. Az itt folyamatban lévő állandó republikánus előretörés egyelőre elégségesnek bizonyul ahhoz, hogy kiegyensúlyozza a nagyvárosokat.

A jobboldal másik reménysége a spanyolajkú szavazók elfordulása a Demokrata Párttól.

Egyre több latinót idegenít el a baloldal haladó szellemű társadalompolitikája. Trump 2020-ban a vártnál sokkal jobban szerepelt a Rio Grande menti megyékben, ahol nagy számban spanyolajkúak élnek. Itt Clinton 2016-ban még 40 százalékot vert Trumpra, de 4 évvel később Biden már csak 15 százalékkal nyert. Ha a republikánusok fent tudjak tartani óriási népszerűségüket vidéken, és nagy számban mozgósítják híveiket, valamint megfelelő mennyiségű latinó szavazót csábítanak a demokratáktól, akkor esélyük lehet Texas megtartására. 

Az elkövetkező évek választ adnak arra, hogy a republikánusok meg tudják-e állítani a baloldali előretörést Texasban. A jelenlegi becslések alapján a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy ha a demokrata jelölt az idei kormányzóválasztáson megszorongatja vagy esetleg legyőzi a harmadik ciklusára készülő republikánus Greg Abottot, akkor a 2024-es elnökválasztáson Texas egyértelműen „csatatérállam” szerepet tölthet majd be. A közeljövőben ugyan nem várható, hogy a Demokrata Párt teljesen visszaszerezze a texasi politika feletti dominanciát, de amennyiben pozíciókat szerez, az komoly változást hozhat az államban. Emellett az évtizedek óta fixen jobboldali, és a mostanra 40-re gyarapodott texasi elektorok esetleges elvesztése rendkívül nehéz helyzetbe hozhatja a mindenkori republikánus elnökjelöltet.

 

Nyitókép: a rendőrség mellett kiálló texasi civil puskával és texasi lobogóval 2020 júniusában (Mark Felix / AFP)

Belső fotók: Szilvay Gergely texasi életképei

Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A cikknek van egy olyan alapfeltevése, amit finoman szólva nem igazol a történelem, többek között az a történelem sem, amit a cikk bemutat. Abból indul ki, hogy a pártpolitika adottság, és a szavazati arányokat a demográfia dönti el. Ha pl. sok demokrata költözik Texasba, akkor a demokraták erősödnek. Pedig a cikk is leírja, hogy azok a demokraták azért költöznek oda, mert elegük van a demokrata államokból...

Szóval mi van, ha egy párt képes arra a rugalmasságra, hogy kedvező ajánlatot tegyen a polgároknak?

Pedig sajnos ez így van, elköltöznek, mert rossz a közbiztonság, rossz a gazdaság, viszont a baloldali ideológiákban hisznek, ezért a másik államban is arra szavaznak, aki azt képviseli.

Hát, jó, de azért de azért. Böjte Csabának volt egyszer egy jó dumája arról, hogy a mai ember túlságosan tehetetlennek érzi magát. Ha elkezd hullani a házadról a cserép, két dolgot tehetsz. Vagy készítesz egy statisztikát, hogy mennyi idő alatt hullik le az összes cserép, vagy megjavítod azt a nyamvadt tetőt.

Texas még tartja magát, de az új generációk balra tolják majd az biztos.

Legutóbbi választási eredmények ott: https://en.wikipedia.org/wiki/..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés