A francia elnök közölte, a lehetséges intézkedések előkészítése már el is kezdődött, de soha nem szabad megszakítani a párbeszédet Moszkvával.
Nagy árat kellene fizetnie Oroszországnak azért, ha agresszióra vetemedne Ukrajna ellen – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök kedden Berlinben. A német kormányfő és a francia államfő a megbeszélésük előtt tartott közös tájékoztatón hangsúlyozta, hogy Németország és Franciaország a legteljesebb mértékben szolidáris Ukrajnával.
Olaf Scholz az ukrán-orosz határ térségében zajló orosz csapatösszevonással kapcsolatban kijelentette: elvárják Oroszországtól, hogy tegyen „egyértelmű lépéseket” a feszültség csökkentésére. Emmanuel Macron azt hangsúlyozta: Oroszország „destabilizáló erőként” tevékenykedik Európa keleti térségében, Franciaország, Németország és szövetségesei viszont a legnagyobb éberséggel figyelik ezt a tevékenységet.
Mint mondta,
A lehetséges intézkedések előkészítése már el is kezdődött. Ugyanakkor soha nem szabad megszakítani a párbeszédet Moszkvával – fejtette ki a francia elnök, ismertetve, hogy pénteken telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Olaf Scholz és Emmanuel Macron egyaránt a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésének fontosságát emelte ki azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, hogy kívánják-e követni a feszültség miatt a NATO támogatására 8500 katonát készenlétbe helyező washingtoni vezetés példáját. Olaf Scholz ugyancsak kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy Németország miért nem támogatja fegyverszállításokkal Ukrajnát. Hangsúlyozta, hogy Németország sokat tett Ukrajna gazdaságának és demokratikus berendezkedésének erősítéséért, és az ukránok tudják, hogy számíthatnak Németországra.
Ugyanakkor Németország kormánya továbbra is tiszteletben tartja azt a történelmi okokból érvényesített alapelvet, hogy német gyártók nem értékesíthetnek élet kioltására alkalmas fegyvereket háborús vagy háborús feszültséggel sújtott térségben.
(MTI)
Borítókép: MTI/AP/AFP pool/Tobias Schwarz
Tíz évvel ezelőtt írták alá a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, azonban az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az emberek hozzáállása a klímapolitikához – írja a New York Times.
Több republikánusnak már viszket a keze, hogy odacsaphassanak Oroszországnak.
Hamarosan erősödhet a visegrádi országok befolyása Brüsszelben.
Szeretné már dűlőre vinni az ügyet Ursula von der Leyen.
Szijjártó Péter határozottan tagadta, hogy Donald Trump bármit is követelt volna Magyarországtól.
Az ukrán elnök egyenesen Donald Trumptól kért segítséget.
A baloldali influenszer a Tisza Párt politikusát sajnáltatja, miközben tudomást sem vesz arról, Ruszin-Szendi Romulusznak milyen agresszív megnyilvánulásai voltak az utóbbi időben.
Tíz évvel ezelőtt írták alá a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, azonban az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az emberek hozzáállása a klímapolitikához – írja a New York Times.
