Ilyenkor szokott jönni, hogy minek kritizálok, meg kimentem-e én gyűjteni, noha ez nekem miért is volna feladatom. Mert ugye, aki nem barátságos a NER-rel, annak feltétlenül az van a hátára tetoválva, amint Potocskáné Kőrösi Anita kézen fogva Tóth Bertalannal ugrándozik a remélt kormányváltás felé.
De mondok én mást, hogy kinél kopogtasson a drága Ellenzéki Kommentelő. A Hatpártnak van közel kilencszáz városi önkormányzati képviselője, és ebbe csak azokat számoltam bele, akik formálisan is párttámogatással kerültek be a testületekbe, illetve a helyi ernyőszervezet létrehozásában a pártok formálisan is részt vettek. Ezen kívül vannak megyei önkormányzati képviselők, külsős bizottsági tagok, parlamenti képviselők, meg van az, hogy »vegyük már föl Gizikét a frakcióirodára, meg Csabikát klímaügyi tanácsadónak, olyan jól pultoztak az elmúlt években«. Jó, ezek közül néhányan már dezertáltak, meg most jött ki a lumbágójuk, de a pártapparátusokkal együtt így is bőven ezer fő fölött kell lennie azok számának, akik azért kapnak állami pénzt, mert oda volt írva a nevük mellé, hogy Nemfidesz, vagy valaki másnak volt odaírva a neve mellé ugyanez. Na, most. Ezer embernek naponta 23 db aláírást kell összeszednie, hogy tíz (azaz 10) nap alatt meglegyen annyi aláírás, amit több mint egy hónap alatt izzadtak össze.
Lehet persze mondani, hogy egy önkormányzati képviselőnek nem feladata pártmunkásként tevékenykedni országos ügyekben, és ez az én helyi autonómiáról vallott fölfogásomhoz, személyes ízlésemhez közel is állna, csak akkor nem azzal kellett volna kampányolni, hogy kutyakötelesség a Nemfideszre szavazni, még akkor is, ha nem is olyan hülye az a fideszes városvezető, legalábbis nem fog fényes nappal bitcoint bányászni, mert így bontható le a NER, és az önkormányzatok erőforrások az ellenzéki politizáláshoz. Látjuk. Erőforrás nekik.