Magyar kutatók felfedezése mentheti meg a delta variáns által megfertőzött betegeket

2022. január 17. 07:00

Letoha Tamás és kutatócsoportja sikerrel térképezték fel a vírusvariáns fertőzésének molekuláris alapjait. Felfedezésüknek köszönhetően pedig új fejezet kezdődhet a betegek terápiás kezelésében.

2022. január 17. 07:00
null
Pálfy Dániel Ábel

Nagy jelentősége lehet a koronavírus-megbetegedések kezelése szempontjából a szegedi Pharmacoidea Kft. kutatói által a tett felfedezésnek. A kutatócsoportnak Letoha Tamás vezetésével ugyanis 

sikerült feltérképeznie a SARS-CoV-2 Delta variáns fokozott fertőzőképességének molekuláris alapjait.

Egyben azt is bizonyították, hogy a delta variánssal fertőzött betegek gyógykezelésében rendkívül hatékony lehet egy évtizedek óta bevett terápiás módszer alkalmazása, és ez rengeteg ember életét mentheti meg.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Ettől minden jobboldalinak megdobban a szíve: ezt üzenték Kapu Tibornak, Szabó Zsófinak es Curtisnek

Ettől minden jobboldalinak megdobban a szíve: ezt üzenték Kapu Tibornak, Szabó Zsófinak es Curtisnek
Tovább a cikkhezchevron

Felfedezték a sejt belsejébe vezető utat, itt jut be a koronavírus is

A mostani felfedezést, amelyet azóta a svájci MDPI szakmai kiadónál megjelenő International Journal of Molecular Sciences-ben publikáltak is egy korábbi kutatásra alapozták, amelyben Letoha Tamás még orvostanhallgatóként vett részt. Azt kutatták, hogyan lehet a génterápiás eljárásokhoz használt vegyületeket hatékonyan bejuttatni a sejtekbe.

„A DNS és az RNS sejtekbe bejuttatása ugyanis nagyon bonyolult folyamat, ehhez szükség van egy úgynevezett vektormolekulára, egy hordozóra. Azt vizsgáltuk, hogyan lehet hatékony vektorokat kifejleszteni, és milyen fiziko-kémiai paramétereknek kell megfeleljen, egy ilyen molekula, hogy célzottan és hatékonyan juttathassa be a sejtekbe a nukleinsav-hatóanyagokat.” – mondta el megkeresésünkre kutatás vezetője. 

A természet leghatékonyabb „génterápiás eszközei” maguk a vírusok,

ezért azt vizsgálták hogy ezek milyen úton jutnak be a sejtekbe – idézte fel Letoha Tamás. A kutatás eredményeként találtak egy ilyen „útvonalat”, egy olyan cukrozott sejtfelszíni fehérjéket tartalmazó csoportot, amely képes magához kötni vírusokat, és elindítani egy egyedi sejtfelvételi folyamatot. Az egyedisége abban áll, hogy a bejutás közben a sejt nem emészti meg a bekerülő anyagot. 

Letoha Tamás a Pharmacoidea laboratóriumában (Kép: Pharmacoidea)
Letoha Tamás a Pharmacoidea laboratóriumában (Kép: Pharmacoidea)

A vírus így tehát jó modell volt ahhoz, hogy hogyan lehet génterápiás hatóanyagokat bejuttatni a sejtekbe. Az eredményt kutatótársával, Szilák Lászlóval 2007-ben szabadalmaztatták is az Egyesült Államokban, az felfedezés gyógyszeripari alkalmazását azonban nehezíti, hogy az emberi szervezetben különböző mennyiségben, de rengeteg szervben megtalálhatóak az ilyen fehérjéket tartalmazó sejtek, ezért nem egyszerű a hatóanyagok célzott bejuttatása.

„Ezek az úgynevezett cukrozott fehérjék olyanok, mint egy fenyőfa, amelynek a törzse a fehérje, az ágai a cukor-oldalláncok, és az ágvégek elágazásai pedig a fehérjéket megkötő régiók” – mondja. Az említett sejteken a fehérjéket megkötő régió egy heparin szerű vegyület, ez teszi lehetővé a sejthez való kapcsolódást. A kötődés azonban csak egy úgynevezett aminosav-kód, az aminosavak egy bizonyos sorrendje esetén lehetséges.

A koronavírus delta variáns fertőzési folyamatának felfedezése a terápiás kezelést is segítheti

A járvány kezdetén, még 2020 elején végiggondolták, hogy egy olyan vírus bejutásának, amely ilyen könnyen megfertőzi a tüdőt, biztosan van molekuláris szintű alapja. Az első Kínából vásárolt laboratóriumban előállított koronavírus tüskefehérjéket vizsgálva Hudák Anett biológussal kiderítették, hogy ezekben létezik egy evolúciósan konzervált heparin-kötő régió, amely azt jelenti, hogy az eredeti koronavírus nagyon hatékonyan képes az emberi szervezet bizonyos részein található sejtfelszíni fehérjékhez kötődni, és ezeken keresztül a sejtekbe jutni.

Az első felfedezés publikálását követően érkezett a delta variáns.

Ezt megvizsgálva azt fedezték fel, hogy a mutálódott vírus az eredeti törzsnél is jobban kötődik az egyik ilyen fehérjecsoportot tartalmazó, a tüdőben nagy mennyiségben található fehérjéhez. Ennek eredményeként tud a koronavírus delta variánsa könnyebben és több tüdősejtet megfertőzni.

A szegedi kutatók felfedezése nagy segítség lehet a koronavírus-megbetegedések kezelésében (Kép: Pharmacoidea)
A szegedi kutatók felfedezése nagy segítség lehet a koronavírus-megbetegedések kezelésében (Kép: Pharmacoidea)

A felfedezés gyakorlati haszna pedig az, hogy ezzel bizonyították, hogy a véralvadásgátló terápiás szerként évtizedek óta alkalmazott heparinhoz erőteljesen kötődik a delta variáns,

ezért a heparin-szerű hatóanyagok alkalmazása – kiegészítve egyéb vírusellenes szerekkel – hatékony terápiás módszer a delta variánssal fertőzött betegek gyógyításában.

Letoha Tamás szerint a heparin-származékok nélkülözhetetlen részei kell legyenek a koronavírusos megbetegedések gyógyításában alkalmazott terápiás portfóliónak.

A felfedezés tehát nem egy új gyógyszert ad a világnak, hanem annál is jobbat: egy régóta ismert hatóanyagból bizonyította be, hogy komolyan segítheti a koronavírusos betegek gyógyítását, ezzel egy biztonságosan alkalmazható eszközt adott az az orvosok kezébe. 

A svájci MDPI kiadó által közzétett tanulmány a Delta-fertőzések molekuláris mechanizmusának leírása mellett lehetővé teszi molekulárisan célzott, de egyszerű stratégiák kidolgozását az újabb variánsok terjedésének csökkentésére és az általuk okozott megbetegedések célzott és hatékony kezelésére.

A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által finanszírozott Befektetés a jövőbe pályázat keretében valósult meg, a csoport tagjai Hudák Anett, Letoha Annamária, Szilák László, Veres Gábor és Letoha Tamás voltak.

Korábbi interjúnk: Az Omikron nem egy védtelen populációra csap le – Letoha Tamás a Mandinernek

Borítókép: Pharmacoidea Kft., A SARS-CoV-2 a sejtfelszíni cukrozott fehérjékhez kötődve fertőzi meg a sejteket

Összesen 77 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szabadib
2022. január 18. 17:01
látom itt sokaknak savanyú a szőlő...
Válasz erre
0
0
Mirákulóziai Mikmuk
2022. január 17. 15:31
Köszönet, de nem kérek belőle. Már így is nagy kárt okoztak ezekkel a mérgekkel.
Válasz erre
2
4
Északi
2022. január 17. 14:52
Van két csekély probléma ezzel a sztorival. Egyrészt, amint az várható is volt, mások is kaparásztak errefelé, pl ez egy nagyon részletes és világos cikk: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32970989/. Ez 2020 szeptemberében jelent meg. A cikkben nem hivatkoznak Lehota Tamásék eredményeire, de ez nem nagy meglepetés, a barbároktól származó eredményeket általában negligálják. Ezért megnéztem a PubMed adatbázisában (https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/), mit publikált Lehota T eddig. Az első ilyen témájú cikkük 2021 májusában jelent meg, és nem mond többet, mint a fent említett Cell cikk, bár ez is komoly munka: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/labs/pmc/articles/PMC8159090/. Szóval ők is ott vannak, de azért az túlzás, hogy az ő érdemük a „koronavírus delta variáns fertőzési folyamatának felfedezése”. Heparin-szerű molekulák gyógyszerként történő alkalmazását is felvetették már korábban.
Válasz erre
1
1
duzur
2022. január 17. 13:13
Csak szívböl gratulálni lehet minden lépéshez, ami segít megérteni a komplex összefüggéseket és pláne, ha ezek még a gyógyítást/megelözést is elösegítik !!!
Válasz erre
4
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!