Így éltek Budapest helyén évezredekkel ezelőtt – régész a Mandinernek

2022. január 8. 10:04
A mai Budapest területének első állandó lakosairól és avarokról is vallanak a friss budai leletek. Kraus Dávid régész mesél lapunknak a Madárhegy területén folytatott, izgalmas feltárásokról!

Nyitókép: Kraus Dávid munkában

 

Kraus Dávid (1984) régészt (Budapesti Történeti Múzeum, Ős- és Népvándorlás kori Osztály) kérdeztük interjúnkban a legújabb budapesti ásatásokról.

***

Mit kell tudni a madárhegyi feltárás körülményeiről?

A XI. kerület Budaörssel határos részén, a Spanyolréti-patak völgyében 2016-ban fedezett fel Gyenes Gábor kollégánk egy addig ismeretlen újkőkori (neolitikum) lelőhelyet egy társasház építésénél. Az ezt követő években további két társasház alapkiemelésénél sikerült kisebb feltárásokat végeznünk ezen a körülbelül 7000 éves településen. Idén ősszel csatorna-, vízvezeték, majd gázcsőfektetés földmunkái közben végeztünk régészeti megfigyelést. A gyakorlatban a „megfigyelés” azt jelenti, hogy a tervezett közművek nyomvonalának kiásása során,

a markolót csak a régészeti korú beásások tetejéig hagyjuk leásni.

Az így előkerülő objektumokat feltárjuk, ledokumentáljuk – rajz, fotó, geodéziai felmérés, szöveges értelmezés ,– majd az adott árokszakaszt visszaadjuk a kivitelezőnek a beruházás folytatása érdekében.  

Miket találtak az újkőkori lelőhelyen és mire következtethetünk ebből?

A feltárás során több mint 60 darab régészeti korú, földbemélyített objektumot tártunk fel a keskeny (60-100 cm széles), nagyjából 600 méter összhosszúságú közműárkokban. A beásások zöme egyszerű gödör volt, amelybe őskori hulladék került, magyarul az újkőkori település mindennapi életének tárgyi bizonyítékait tartalmazták. Ezek elsősorban cserépedények töredékei és állatcsontok voltak, de őrlőkő töredék és pattintott kőeszközök is előkerültek. A díszkerámia bekarcolt és festett díszítésű darabjai alapján a leletanyag zöme, a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának – DVK – az úgynevezett Zseliz-csoportjához köthető (Kr.e. 5200-5000), bár előfordulnak ezt megelőző, úgynevezett kottafejes díszítésű darabok is.  

Hogyan éltek az itteni emberek hétezer évvel ezelőtt? Lehet tudni bármit az életmódjukról, mindennapjaikról a leletek alapján?

A vonaldíszes kerámia kultúráját hordozó embereket tekinthetjük

az első állandó lakosoknak a mai Budapest területén, tágabban nézve pedig egész Közép-, Nyugat-, és Észak-Európában.

A korábbi vadászó-halászó-gyűjtögető népcsoportok rövid ideig használt táborhelyeket hagytak hátra, nem voltak állandó településeik. Ezzel szemben a neolitikumban akár több száz évig lakottak voltak egyes falvak, a mobilitás mértéke drasztikusan lecsökkent. Ez elsősorban annak a közel-keleti eredetű paraszti gazdálkodásnak volt köszönhető, amely a földhöz kötötte az élelemtermelő csoportokat.

Festett-karcolt díszítésű edénytöredék mosás előtt

Feltárt neolitikus teleprészlet gödrökkel, árkokkal, oszloplyukakkal

 

A Madárhegy középső neolit lakói is alapvetően földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Az ásatáson talált cserépedények egy részét valószínűleg gabonatárolásra használták, míg más edényeket az étel elkészítésekor, elfogyasztáskor vettek igénybe. Az állatcsontok archeozoológiai vizsgálata többek között a tenyésztett és a vadászott állatok arányára fog választ adni. Az ásatás közben kézbe vett csontok között disznó-, kiskérődző- és marhacsontok utaltak az egykori étrendre.

Mai szemmel furcsának tűnik, de az őskorban bevett szokás volt a dunai kagylók fogyasztása is,

amelyek héjai szintén napvilágra kerültek. Mindössze néhány kis, kerek oszlopgödör utal az ebből a korból jól ismert favázas házak lehetséges elhelyezkedésére. Az akár 20 méter hosszú és 6-7 méter széles házak kézzelfogható maradványai a gödrökből előkerült égett, agyagtapasztás darabkák, amelyek a házfalakat alkották egykoron.

Úgy tudom, avar és Árpád-kori érintettséget is bizonyítottak. Miben járulhatnak hozzá a magyar őstörténet és az Árpád-kor kutatásához a leletek?

A római kor utáni időkből való egy jelenleg csak részben feltárt avar, vagy Árpád-kori veremház, amely egy kevésbé intenzív területhasználati periódusról vall számunkra – ennek egyelőre nem tisztázott a pontos kora.

Avar kori megtelepedésre korábban nem találtunk bizonyítékot a környéken,

az Árpád-korból pedig csak néhány elszórtan elhelyezkedő objektummal számolhatunk a közvetlen közelben, így a mostani ház fontos eleme lesz az említett időszakok kutatásában.  

Mi a cél? Mik a legnagyobb remények?

A környéken is folyó építési láz rengeteg munkát ró a BTM régészeire, nagyobb részt római kori településnyomok kerültek elő. A mostani projekt is rámutatott arra, hogy a madárhegyi-spanyolréti újkőkori lelőhely jelentős része még feltáratlan. A közeljövőben több nagyobb telek épülhet be, melyek feltárása során végre nagy felületen tudjuk vizsgálni ezt a – budapesti viszonylatban – kis mértékben bolygatott lelőhelyet. Így esélyünk lesz például arra, hogy nagyobb házrészleteket is találjunk.

Jellegzetes díszítésű edényalj (Zselíz-időszak)

 

Mennyi Budapest területén lévő ősi, római kor előtti településről tudunk és melyek a legfontosabbak?

Budapesten

több száz őskori lelőhely van,

ezek között nem lehet fontossági sorrendet felállítani. Általában csak részlegesen ismerjük őket, hiszen mindig csak egy adott beruházás kapcsán tudunk feltárni belőlük egy-egy kisebb darabot. Sok esetben több korszakos lelőhelyekről beszélünk, ahol a különböző korok, korszakok egymásra rétegződve és/vagy egymásba ásva jelennek meg. Ez általában annak köszönhető, hogy egy-egy jó fekvésű területre újra és újra visszatért az ember, akár több ezer év elteltével is. Jó példa erre a Duna jobb partja, ahol hosszú lelőhelyláncolatok rajzolódnak ki az évtizedes kutatások nyomán.

Veremház sarka, benne az összeroskadt kőkemence maradványa

Munka az árokban

Összesen 130 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha akkor is lölőzéssel meg kínaihitelfelvétellel foglalkoztak volna az itt élők, akkor a Kárpát-medence ma kihalt sivatag lenne.

Nem vetted még észre, hogy a többség torkig van a teljesítmény nélkül élő szarházi és nagypofájú és agresszív tolvajokkal?

A lölőékre gondoltam elsőként.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés