Több ezer év emlékeit hordozza gyomrában és felszínén a Gellért-hegy: a Citadella és környéke nagyszabású felújítása előtt van miért számba venni értékeit.
Nizalowski Attila írása a Mandiner hetilapban.
Egyidőben felröppent a hír, hogy a Gellért-hegyen terpeszkedő Citadellát elbontják a Szabadság-szoborral együtt. Mint mondták, előbbit az osztrák elnyomó hatalom építette 1849 után, utóbbit meg a kommunista 1947-ben, így inkább a szabadság és függetlenség hiányára emlékeztetnek. Hiba lett volna a bontás, hiszen mindkét építmény közel áll a magyar szívekhez, és fővárosunk világszerte ismert szimbóluma. Persze ildomos a környék rendezése, és új funkciók is kellenek, mondjuk azáltal, hogy a zárt erődöt végre megnyitják a közönség előtt.
Más okok is szólnak a bontás ellen. Az erőd sosem volt tényleges harci eszköz. Ágyúinak vaklövései a delet jelezték a városnak addig, amíg nem terjedtek el a köztéri és a karórák. Bár rövid ideig tényleg fenyegető volt, ám vele szemben Arany János A walesi bárdokja állt minden gond nélkül. A szobornak pedig hiába akart a megszálló Vörös Hadsereg, személyesen Vorosilov marsall jelentést adni („felszabadulás”), vagy a lumpen („sörnyitó”, „halat tart”), a legtöbbünk szerint ugyanis az alkotás a béke, vagy még inkább a békesség szobra. Merthogy a plebsz is alakítja a közgondolkodást, nemcsak a politika és az alkalmazott művészet. Ezért gyűlik össze évente az ország színe-java szívesen a hegy lábánál, s örül önfeledten együtt az államalapításnak és Szent István üzenetének.
A mostani felújítás három fő fejlesztést jelent: az erőd megnyitását és benne kiállítótér létrehozását, sikló építését, valamint a sétányok felújítását. A megelőző, néhány centiméteres mélységet érintő régészeti kutatás a hegy tetején különös eredménnyel zárult. Előkerült pár kelta kerámiatöredék, római érem, török akcse és Habsburg-pénz, valamint egy géppuskatalp az első világháború idejéből.
Különös, hogy még most is találni ilyeneket a picinyke területen, s mennyi arcára emlékeztetnek az országunknak. A hegy barlangjait az ősember lakta. A kelta és a római időkben az itt élők már révátkelőt és jól védhető települést láttak maguk körül. Majd itt szenvedett vértanúságot Gellért, az olasz hittérítő számos hitsorsosával együtt a pogánylázadás idején. II. András idejében már gyógyvizes kórház működött a hegy lábánál. Később szőlőt műveltek rajta, amiből jóféle vörös készült. Törökök, németek és rácok is lakták. S ne felejtsük, hogy itt találhatók a világ valamikori legkorszerűbb csillagdájának maradványai, a pálosok kolostora és egy lengyel kápolna.
Elmondása szerint rengeteg hiányosságot tapasztalt, amelyeket próbált jelezni még Karácsony Gergely főpolgármesternek is, azonban minden alkalommal süket fülekre talált.
Mutatjuk hol és merre tűnik majd fel az országban a következő napokban Joulupukki.
Miért nem egyeztetett a főváros másokkal is?
Hihetetlen számok érkeztek.
Némi fáziskéséssel Karácsony Gergely főpolgármesternek is föltűnt, hogy túl sok a hajléktalan Budapesten.
Nagyon előkelő helyre rangsorolta a nemzetközi pénzügyi szaklap a két magyar várost.
A listavezető hazai pályán veszélyes csapat vendége. Cikkünk folyamatosan frissül!
Alig három hónapot töltött hivatalban Michel Barnier, Macron elnök harmadik kormányfője ebben a ciklusban: bizalmatlansági indítvány lett a veszte.
